Sarkozy mégis visszavágyik az Elysée-palotába?

Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök úgy látja: lehetséges, hogy mégis vissza kell térnie a politikába, bár májusi vereségekor megfogadta, hogy visszavonul, illetve, mint az Alkotmánytanács tagja, elvárt tőle a politikai függetlenség. Valóban ez volt azóta a második alkalom, hogy politikai kérdésekben nyíltan felvállalta véleményét. De hogyan értékeli Sarkozy bejelentését a többi politikai szereplő?

Nicolas Sarkozy szerdán a Valeurs actuelles jobboldali hetilapnak adott interjújában bejelentette: elképzelhető, hogy mégis vissza fog térni a francia politikai életbe, és indul a 2017-es választásokon, bár a kampány során mindvégig azt hangoztatta, hogy ha veszít, visszavonul és nem fogja újra jelöltetni magát, s ezt az eredmények nyilvánosságra hozatalának fényében is megerősítette. Az utóbbi tíz hónapban az exelnök tényleg kerülte a nyilvános politikai szerepvállalást. Interjújában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt nem kedvből, hanem csupán az ország sorsa iránt érzett kötelességtudatból, a szocialisták politikája miatt társadalmi és pénzügyi válság felé sodródó ország érdekében tenné.

„Kilenc hónap vakáció után nem állíthatja be magát megmentőnek”- mondta a Le Monde francia lapnak Harlem Désir, a Szocialista Párt (PS) első titkára. A bejelentésre reagálva egykori pártja, az UMP (Unió egy Népi Mozgalomért)  alelnöke, Brice Hortefeux szerint sem adottak ma a körülmények Sarkozy visszatéréséhez. Francois Fillon volt miniszterelnök a BFMTV-nek adott interjújában így fogalmazott: „mikor elveszítjük a választásokat, ugyanahhoz a vonalhoz kerülünk mindannyian, és kötelesek vagyunk újragondolni a programunkat. (…) Majd eldől, ki a legjobb, aki meg is valósíthatja azt”. Fillon egyébként február végén jelentette be, hogy szeretne indulni 2017-ben az elnöki pozícióért. 

A Nemzeti Front alelnöke, Florian Philippot ironikusan megjegyezte, hogy a volt elnök azzal tenné a legnagyobb szolgálatot a franciáknak, ha távol maradna a politikai felelősség-vállalástól. Rosszallóan értékelte, hogy Sarkozy ezen lépésével megtörné a leköszönt elnökök azon gyakorlatát, miszerint hivataluk elvesztése után visszavonulnak a politikától. Az biztos, hogy korábban még egyetlen bukott jobboldali elnök sem jelöltette magát újra a következő választásokon. 

Mindezek ellenére, az UMP-szimpatizánsok körében Sarkozy még mindig nagy arányú népszerűségnek örvend: Az Atlantico szerdán közzétett felmérése szerint 56 százalékuk támogatja a volt elnököt, a második helyen Francois Fillon áll 17 százalékkal, míg a párt jelenlegi elnökét, Fillon legfőbb riválisát, Jean-Francois Copét csupán 4 százalék szeretné az Elysée-palota elnöki irodájában látni.

Az exelnök közéleti szerepvállalása

Amióta elvesztette a tavaszi választásokat, Sarkozy csupán egy kérdésben szólalt fel a nyilvánosság előtt. Augusztus elején elítélően nyilatkozott a francia kormányzat tétlenségéről a szíriai helyzettel kapcsolatban, a líbiaihoz hasonló katonai beavatkozást sürgetve.

De a háttérben jelentős szerepet játszott az UMP elnöki posztjának betöltése körül Fillon és Copé között az év végén kialakult vita feloldásában. Ekkor Alain Juppé, a Fillon-kabinet egykori külügyminisztere így nyilatkozott róla: „ma ő az egyetlen, akinek van akkora tekintélye, hogy megoldást tud mutatni „. Bár a pártelnökségért folytatott harc látszólag lezárult, a rivalizálás tovább folyik a párt 2016-ban esedékes elnökjelölt-választása miatt. A Libération baloldali lap szerint, ha a két politikus között teljesen kiegyenlítettek lesznek az erőviszonyok, az nagyban növelheti Sarkozy esélyeit.

Franciaország mali beavatkozása kapcsán közvetlenül nem, csak szóvivőjén keresztül nyilatkozott. Az intervenciót mind diplomáciailag, mind logisztikailag felkészületlennek nevezve bírálta Franciaország elszigeteltségét a hadműveletben, amiért Hollande-nak nem sikerült nemzetközi fegyveres támogatást állítania maga mellé, ugyancsak a líbiai eseményekkel példálózva. A fent említett cikkben szólalt meg először személyesen, élesen elítélve utódjának politikáját. „Mit csinálunk ott, csak nem a puccsistákat támogatjuk, és próbálunk egy Franciaországnál háromszor nagyobb területet ellenőrzés alá vonni 4000 emberrel? A szabály, az, hogy nem megyünk soha olyan országba, aminek nincsen kormánya”-mondta Sarkozy.

Nicolas Sarkozy a volt elnökökhöz hasonlóan szintén helyet kapott a francia Alkotmánytanácsban, amelynek feladata az állami szervek alkotmányos működése feletti ellenőrzés. A tanács választott tagjaival ellentétben az egykori államfők életük végéig megtartják ezt a pozíciót. Sarkozy esetleges újraválasztása esetén a mandátuma, vagy pártban betöltött funkciója idejére elvesztené tanácsbeli helyét.