Írország és Portugália hiteltörlesztési haladékot kér

Írország és Portugália is több időt kaphat sürgősségi hiteleinek visszafizetésére, mivel mindkét állam mintadiáknak bizonyul a megszorító csomag által előírt feltételek teljesítésében – írta az EUobserver brüsszeli hírportál.

Eredményes egyeztetések folytak az Európai Unió pénzügyminisztereinek hét eleji találkozóján mind Portugália mind Írország számára. A miniszterek elégedetten nyugtázták, hogy „mindkét ország sikeres lépést tett piacaik újranyitásához.”

Komoly tanácskozás zajlott arról, hogyan lehetne a legjobban segíteni a két országot annak érdekében, hogy minél hamarabb kilépjenek az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott segélyprogramból és ismét a tőkepiacról fedezzék finanszírozási igényüket.

Az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és az IMF szakértőiből álló trojka – folyamatos tárgyalást folytat arról, miként egyengesse a két állam adósság-visszafizetését.

A két ország sürgősségi hitelei visszafizetésének futamidejét szeretné meghosszabbíttatni, ezáltal megkönnyítve pénzügyi piacra történő visszatérésüket és enyhíteni az rájuk nehezedő refinanszírozási nyomást.

Írország 2010-ben került rendkívül rossz gazdasági helyzetbe, miután a három nagy ír bank (Anglo Irish Bank, Allied Irish Banks, Bank of Ireland) összeomlása következtében a teljes bankrendszer erőteljesen megrendült és az ország költségvetési hiánya elérte a GDP 30 százalékát. Ennek következtében az állam 2010 végén kénytelen volt a 67,5 milliárd euró összértékű nemzetközi mentőcsomag felvételére, gazdasági reformok és megszorító intézkedések bevezetésére vállalt kötelezettség ellenében.

Mára azonban Írország az eurozóna gazdaságilag jobban teljesítő államainak listáján szerepel, valamint a Bizottság által februárban kibocsátott téli előrejelzés szerint az ország gazdasága 2013-2014-re tovább javulhat, a kimutatás mintegy 1,1 és 2,2 százalékos GDP növekedéssel számol.

Portugália számára kevésbé fényes előrejelzések születtek, gazdasága továbbra is komoly recesszióban van, azonban pénzügyi helyzete megerősödött ahhoz, hogy ismét tőkepiacról fedezze finanszírozási igényeit. A mediterrán állam 2011 második negyedévében Görögország és Írország után harmadik euroövezeti tagországként részesült EU-IFM hitelből mintegy 78 milliárd eurós összegben.

A német törvényhozás alsóházának (Bundestag) szükséges megszavazni minden lényeges változást, ugyanakkor még nem teljesen tisztázott, hogy a korábban kapott segélyek visszafizetési ütemének megnyújtása jelentős lépésnek tekinthető-e.

Angela Merkel konzervatív köreiben ismert magas rangú jogalkotó igen szkeptikus a kérdést illetően és figyelmeztetett, hogy a német törvényhozók nem hagynak jóvá ilyen típusú intézkedéseket.

Norbert Barthle, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) költségvetési szóvivője úgy nyilatkozott: „Éppen a futamidő meghosszabbítása lenne a rossz jelzés, különösen azért, mivel Írországnak most sikerült adósság-átütemezésének következtében csökkenteni terheit.”

Mindenesetre Dublin és Lisszabon tőkepiaci visszatérése az eurozóna számára sikernek bizonyulna és kellően tükrözné, hogy a kisegítő reformok valóban működőképesek tudnak lenni.

Hogy a két ország végül kaphat-e hiteltörlesztési haladékot, csak áprilisban, a következő Eurogroup és uniós pénzügyminiszteri találkozó alkalmával derül ki Dublinban.