Így mentik meg a devizahiteleseket?

A Népszabadság információi szerint körvonalazódik a devizahitelesek újabb mentőcsomagja. Eszerint a 90 napon túli késedelembe esett mintegy 100 ezer adóst érintő devizahiteleket leváltanák forintra. A tervezet szerint e hitelek egy részét elengednék a bankok, az így keletkezett veszteséget viszont leírhatnák a bankadóból. Ugyan a pénzügyi biztos kezdeményezésére indult háromoldalú tárgyalásokat (kormány, bankszövetség, civil szervezetek) tegnap ismét elnapolták, előfordulhat, hogy a kabinet átnyúl a pénzügyi biztos feje felett ez ügyben.

Míg a piac kedélyeit borzolták az újabb devizaadós mentésről szivárgó hírek (vö. végtörlesztés), addig e terv korántsem lenne olyan rossz a bankszektor számára. Az ördög a részletekben bújik meg, kérdés, a nem-fizető hitelek mekkora részét kell elengedjék a pénzintézetek. A 90 napon túli késedelmes hitelek 60-80%-ára már úgy is céltartalékot képeztek a bankok (az IFRS számviteli szabályoknak megfelelően), így e hitelek jelentős része már veszteségként megjelent a bankoknál. Ha tehát a késedelmes hitelek 60-80%-át el is engedi a szektor, akkor az nem csökkenti a profitot, ha pedig még le is írhatják ezt a bankadóból, akkor az eredő hatás pozitív is lehet. Ha pedig az MNB beállna hitelleváltások mögé a devizatartalékból, akkor forintpiaci negatív hatása sem lenne, és a devizatartalékok szintjét is csak kisebb mértékben, 2-3 milliárd euróval csökkentené (a 33 milliárd euróról).

Nagy problémát jelenthet azonban, hogy e konstrukció arra ösztönözhetné a hitelesek több mint 80%-át kitevő, 90 nap késedelmet nem elérőket is, hogy ne fizessék törlesztéseiket, hiszen számíthatnak arra, hogy a későbbiekben újabb mentőcsomag érkezik. A terv tehát csak úgy működhet, ha egy múltbeli időpontig késedelembe esőkre vonatkozik, és a kormány hangsúlyozza, hogy további segítségre már nem számíthatnak a devizahitelesek. Ellenkező esetben ugyanis könnyen a visszájára sülhet el a program.

Kitekintő / Equilor

Friss hírek