Az Európai Bíróság elé került a pálinkafőzés

Az Európai Bíróság elé utalta az Európai Bizottság a pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást. A testület továbbra is úgy véli, hogy uniós jogot sért a magyar kormány azzal, hogy teljes jövedékiadó-mentességet biztosít azoknak a szeszfőzőknek, akik személyes célra készítenek pálinkát, holott Brüsszel szerint csak legfeljebb 50 százalékos adókedvezményt kaphatnának.

Nem győzte meg az Európai Bizottságot a pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége kapcsán Brüsszelnek küldött legutóbbi magyar érvelés sem, ezért a testület csütörtökön úgy döntött, hogy az Európai Bíróság elé utalja az ügyet. Magyarországnak így a luxemburgi székhelyű testület előtt kell megvédenie a 2010 nyarán megszavazott törvényt.

A Bizottság szerint az Orbán-kormány egyik első intézkedése sérti az európai uniós jogszabályokat. A kabinet által elfogadott törvény szerint a háztartások vagy a szeszfőzdék által személyes használatra előállított pálinka után évi 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni.

A jövedéki termékek adóztatásával összefüggésben viszont hatályban van egy uniós irányelv (92/83/EGK irányelv), amely a belső piac egységének fenntartása érdekében némiképp harmonizálni próbálja a jövedéki adóztatás tagállami rendszereit. A keretjogszabály előírja, hogy évi 50 liter mennyiségig a tagállamok legfeljebb 50 százalékos adókedvezményt adhatnak a szeszfőzdékben személyes használatra előállított gyümölcspárlatokra.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egy korábbi közleményében azt írta, hogy „a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része. Ezért Magyarország hasonlóan más uniós államokhoz biztosítani akarja ezen hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány – a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is”.

A törvény miatt 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság. A kormány válasza nem győzte meg Brüsszelt, ezért 2012 júniusában a második szakaszába léptette a testület az eljárást. Az indokolással ellátott véleményre adott magyar válasz után pedig továbbra is úgy látja a Bizottság, hogy a magyar jogszabály sérti az uniós jogot. Az Európai Bíróságon vélhetőleg több mint egy évet vesz majd igénybe az eljárás lefolytatása.

Ha a Bíróság az Európai Bizottságnak ad majd igazat, akkor Magyarországnak jogi kötelessége lesz a törvénymódosítás. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását is kérheti a Bíróságtól.