Félmilliárd eurós spórolás jön

A Bruxinfo értesülései szerint újabb mintegy 500 millió eurós vágásra tett javaslatot az Európai Tanács elnöke az uniós intézményi kiadások tekintetében, ezzel együtt már összesen legalább kétmilliárdos kiadáscsökkentéssel kell számolniuk az EU-intézményeknek a következő hét évben a Bizottság eredeti javaslatához képest.

Jelentős megtakarítást ugyan nem eredményez, de „otthon” könnyen kommunikálható és erősen szimbolikus jelentőséggel bírhat az, hogy vélhetőleg többmilliárd euróval vágják vissza a tagállamok az uniós intézmények költési plafonját a 2014-2020-as pénzügyi perspektívában. Bár a cikkünk péntek hajnali megírásakor még nem született meg a megállapodás a többéves pénzügyi keret főszámairól, de annyit már napközben biztosra lehetett venni, hogy az EU-s intézmények működését biztosító 5-ös fejezet kiadásait tovább fogja csökkenteni az Európai Tanács.

Több forrás is megerősítette, hogy a legutóbbi javaslatához képest az Európai Tanács elnöke további 500 millió eurós csökkentésre tett javaslatot, azt viszont mindenki kész tényként kezeli, hogy ez végül csak alacsonyabb lehet.

Az Európai Unió intézményei a 2007-2013-as időszakban összesen 57 milliárd euróból gazdálkodtak. A 2014-2020-as időszakra vonatkozó eredeti javaslatában az Európai Bizottság 63 milliárd eurót javasolt az intézményeknek. Ennek magyarázataként Brüsszelben elmondták, elsősorban a 2007-es bővítés és az egyébként is növekvő feladatok indokolták az emelést. Ezzel együtt viszont a Bizottság javaslatot tett a személyügyi rendelet átdolgozására is, amelynek elsődleges célja a megtakarítás lenne.

Ennek része az uniós tisztviselők számának 5 százalékos csökkentése, a heti munkaidő és a nyugdíjkorhatár emelése, valamint az állandó tisztviselőknél olcsóbb szerződéses dolgozók alkalmazása szélesebb körben. Ez a hét év alatt 1 milliárd eurós megtakarítást ereményezne, hatásait pedig már be is építhette Brüsszel a 2011 júniusi javaslatába. (63,1 milliárd) A Bizottság eredeti javaslatához képest az Európai Tanács elnöke a novemberi csúcstalálkozóra készített javaslatában további 500 millió eurós vágást javasolt (62,6 milliárd), információink szerint pedig Herman Van Rompuy péntek hajnalban újabb 500 millió euróval húzta volna beljebb a nadrágszíjat, összesen alig több mint 62 milliárdra.

„Egyetlen tagállam sem tud érvelni az intézményi kiadáscsökkentések ellen” – mondta a BruxInfo kérdésére egy uniós diplomata, utalva arra, hogy nettó befizetői (elsősorban brit) nyomásra vélhetően továbbcsökken majd az EU-intézmények kiadási plafonja. A tavaly novemberi Van Rompuy-javaslatban a költségvetés főösszege 942 milliárd euró volt a kifizetések szintjén, ebből 62,6 milliárdot javasolt az elnök az intézményi kiadásokra. Péntek hajnali javaslatában 908 milliárd eurót javasolt kifizetési plafonnak az Európai Tanács elnöke, az ehhez illeszkedő intézményi kiadási plafonjavaslat még nem volt ismert a cikkünk megírásakor.

Az Európai Bizottság a tárgyalások alatt már többször felhívta a figyelmet arra, hogy a kiadások további csökkentése több ponton is ellehetetlenítené az európai uniós intézmények működését. A testület szerint az EU így nem tudná teljesíteni a szerződésbeli kötelezettségeit (pl. a tisztviselők közötti nemzeti arányok tartását; az újabb és újabb uniós szintű feladatok végrehajtását). A másik probléma a tisztviselők szociális helyzete, ami magasrangú források szerint – a közhangulattal ellentétben – komolyan romolhat a következő években, ha az intézmények nem kapnak megfelelő forrást.

„A Bizottság nyilvánossági csapdában van” – ismerte el egy forrás, utalva arra, hogy nemcsak a tagállamokkal, hanem a közvéleménnyel is meg kell küzdenie akkor, amikor érvelnie kell az intézményi kiadások megtartása mellett. Brüsszel azt kéri, hogy a tagállami vezetők „ne akarjanak megállapodni arról, hogy a tisztviselők mekkora adót fizessenek, csak állapítsák meg a költségvetési főösszeget, azt pedig, hogy az intézmények ezt hogyan érik el, annak kidolgozását bízzák az Európai Bizottságra” – mondta egy forrás.

A BruxInfo kérdésére a magasrangú tisztviselő elmondta, elsősorban a már 2011 júniusában bemutatott csökkentési tételeken hajtana végre komolyabb vágást a Bizottság, és nem feltétlenül javasolna újabb megszorító tételeket. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem lehet kizárni azt sem, hogy előbb-utóbb hozzányúl Brüsszel a fizetések rendszeréhez, ez függ a leendő vágás mértékétől. Érintheti a költségvetési vágás az intézmények fordítási keretét, azaz azt a pénzösszeget, amelyet a kötelező többnyelvűség biztosítására (fordítókra, tolmácsolásra) kell a tagországoknak fordítaniuk.

Egy magasrangú forrás viszont a védelmébe vette a britek által sokat bírált külföldieknek járó pótlékot (expatriation allowance). Az európai uniós tisztviselők valóban jogosultak a bérük 16 százalékát kitevő havi állandó bérkiegészítésre, több nettó befizető ország ezt sokallja. A diplomata szerint a pótlékhoz „nagyon nehéz hozzányúlni”, arra szükség van, hiszen sok olyan EU-dolgozó van Brüsszelben, akiknek a házastársa „csak követi őket” külföldre, ők pedig nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak munkához jutni.