A nigeri urán rejlik a francia katonai beavatkozás mögött?

Niger elnöke megerősítette, hogy az arlit-i uránbánya francia fegyveres erők védelme alatt áll. Franciaország egyébként jelentős urán-érdekeltséggel rendelkezik az afrikai térségben, így jogosan tarthat attól, hogy a mali határtól nem is olyan messze fekvő, francia tulajdonban levő uránbányák termelését veszélyeztetné a nyugati szomszéd belpolitikai konfliktusának továbbterjedése. Hollande mindeközben nagyobb szerepvállalásra sarkallja az Európai Uniót.

Mahamadou Issoufou nigeri elnök megerősítette azt az információt, miszerint Niger egyik legnagyobb uránbányáját Arlitban francia különleges erők védik az algériai túszejtés óta- tudósított a BBC News. 

A világ egyik legnagyobb uránkitermelőjének számító francia Areva a nigeri sivatagban két bányával rendelkezik (Arlitban és Akokanban), amelyek a cég össztermelésének nagy részét képviselik. A francia atomerőművek uránszükségleteinek 30 százalékát Niger biztosítja, és az előzetes tervek szerint ennek az aránynak az Areva cég bővítésével 2020-ra 50 százalékra kell emelkednie. A területet csupán a sivatagot átszelő, térképen húzott határvonal választja el Mali északi részétől, így félő lehet, hogy a forrongások esetleges kiterjedése esetén az itteni uránkitermelés is veszélybe kerül, amely mind az Areva-ra, mind pedig Franciaországra nézve súlyos következményekkel járna. Nem beszélve magáról Nigerről: a világ negyedik legjelentősebb kitermelő országaként exportjának 30 százalékát képviseli az urán.

Bár a francia elnök korábban többször kijelentette, hogy Franciaország mali intervenciója mögött nem állnak gazdasági érdekek, közvetett módon mégis sokan párhuzamot vélnek felfedezni a mali hadműveletek és a bánya franciák általi megerősített védelme között. „Ha „Franciaországnak nincs semmilyen érdeke Maliban”, ahogyan azt Francois Hollande jónak látta hangsúlyozni a francia beavatkozás megindításakor, a francia műveletekben mégiscsak láthatunk megvalósulni egyfajta francia érdekvédelmet a szomszéd államokban. Mivel Niger, amely 841 kilométeren határos Malival, egy létfontosságú ország Franciaország számára”- írja az Atlantico francia hírportál.

Az algériai El Watan című napilap szerint „Mali Nigerhez viszonyított közelsége, a tény, hogy a Száhel-övezethez tartozik, amely szakértők szerint meghatározó terület az olaj és gáz szállításában, és globálisabban tekintve pedig az afrikai kontinenshez, amely világgazdasági nagyhatalmak befolyási harcainak színtere, mind olyan tényezők, amelyek magyarázatot adhatnak a francia intervenció okaira Maliban”.

Hollande nagyobb szerepet szánna az EU-nak Maliban

Francois Hollande francia elnök a keddi európai parlamenti plenáris ülésen tartott beszédében az uniót mélyebb elköteleződésre sarkallta a mali konfliktus feloldása érdekében. Elképzelése szerint a közös európai segítségnyújtást egyrészt a mali seregek kiképzésében és ellátásában kellene erősíteni, másrészt a demokrácia helyreállításában megfigyelő missziók küldésével és a választási eljárás anyagi támogatásával. 

Maliba látogatott a francia elnök

Hollande szombaton egynapos látogatást tett Maliban Laurent Fabius külügyminiszter, Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter és Pascal Canfin fejlesztési miniszter kíséretében. Az afrikai állam ideiglenes elnöke, Dioncounda Traoré Sévaré repülőterén fogadta őt, majd a delegáció első útja a nemrég visszafoglalt Timbuktuba vezetett, ahol a francia elnököt a lakosság hősként ünnepelte, köszönetét fejezve ki neki és Franciaországnak a terület felszabadításáért.

A francia elnök ezután Mali fővárosába látogatott, ahol a helyi lakosok hasonló hálával fogadták. Hollande Bamakóban tartott konferenciáján kijelentette: „Még nem fejeztük be a küldetésünket” – jelezve, hogy a terrorizmus teljes felszámolásáig kitartanak az afrikai ország mellett.” Amint Mali szuverenitása helyreáll, amint az AFISMA (Mali Nemzetközi Segítségnyújtási Misszió) helyettesíteni tudja csapatainkat, visszavonulunk” – tette hozzá az államfő.