Harc lesz a székely autonómiáért

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szerint az autonómia jelentené a megoldást a Székelyföld problémáira. A tanács február 2-i jubileumi rendezvényén a 2013-as évet az Autonómia évének kiáltotta ki. A politikai nyilatkozatokon túlmenően azonban az autonómia elérése rengeteg akadályba ütközik még. A téma közéletben való erőteljes képviselete fokozatosan elfogadhatóbbá teheti az autonómia gondolatát a többségi társadalom számára is, ám radikálisabb ellentétes reakciókat is előidézhet.

Február másodikán tartották az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács zászlóbontásának tizedik évfordulóját. A szatmárnémeti Láncos Templomban megrendezett ünnepi misén felszólalt Toró T. Tibor a Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, valamint az EMNT jelenlegi elnöke, Tőkés László volt püspök is. A számos erdélyi meghívott szervezeten kívül Szászfalvi László miniszteri biztos, valamint Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő is részt vett.

A jubileumi ünnepség keretein belül 2013-at kiáltották ki az autonómia évének, valamint konferenciát is szerveztek, melynek eredményeként a jelenlévők megfogalmazták a „Szatmári nyilatkozatot”. A nyilatkozat legfontosabb célkitűzése egy minél nagyobb autonómiával rendelkező Székelyföld megteremtése. A jelenlévők mindemellett tevékeny kiállást, politikai és politikán kívüli érdekérvényesítést sürgettek.

A nyilatkozat szerint a magyar civil szervezeteknek, tudományos műhelyeknek és egyházaknak egyenrangú partnerré kell válniuk a politikával. Az erdélyi magyarságnak teljes körű kulturális autonómiát, a tömbmagyarságnak – mint például Székelyföld és Partium – területi autonómiát kell garantálni. A kormány által ígért közjogi szervezetátalakítás, decentralizáció csak ezzel együtt mehet végbe. A résztvevők emellett független magyar sajtót, önálló magyar nyelvű oktatást és az egyházak tulajdonának visszaszolgáltatását követelik. – közölte a Háromszék.

Botrányok a múltban

Az autonómiai törekvések újra központba kerülése természetesen nem véletlen, az utóbbi időben több olyan esetre is sor került, amely átlépte a a bukaresti média ingerküszöbét is. Novemberben a Kovásznai Törvényszék elfogadta Codrin Munteanu prefektus keresetét a székely zászló szabálytalan használatát illetően. A döntés kimondta, hogy Uzon községben szabálytalanul használták a székely lobogót a román és az Európai Uniós zászló mellet, valamint számtalan esetben engedély nélkül alkalmaztak kétnyelvű (magyar-román) feliratokat a közintézményekben. Munteanu később is figyelmeztette az önkormányzatokat, ne tegyék ki a zászlót, még a megyei tanács elnökének kérésére sem.

További felháborodást keltett az Antena 3 román televízió január 29-én, kedden sugárzott műsora. A Mihai Gadea vezette műsorban ugyanis össztűz alá vették Tamás Sándor megyei tanácselnököt a székelyföldi területi autonómia miatt. A műsorba meghívott politikusok és újságírók minősíthetetlen hangnemben beszéltek a magyar és a székely szimbólumokról, például a székely lobogót rongynak nevezve. A műsorban esélyt sem adtak, Tamás Sándornak érveinek felsorakoztatására, a székely jelképek használatát és a területi autonómia elképzelését nem csak botrányosnak, hanem egyenesen nevetségesnek titulálva.

A műsor készítői egy képszerkesztő programmal átszerkesztették a Kovászna megyei tanács honlapjáról készült illusztrációt is, és azt állították, hogy a honlap nem jelentkezik román nyelvű változattal. Az Active Watch román sajtófigyelő szervezet azonban rámutattak, hogy a műsor egy későbbi részében már elfelejtették újra ezt a manipulált képet mutatni, és helyette a honlap eredetijét használták, ott pedig egyértelműen látszik, hogy román nyelvű verziója is létezik.

Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt közös feljelentést tesz a bukaresti központú televíziócsatorna ellen. Elemzőik szerint, ugyanis a műsorban elhangzottak kimerítik a gyűlöletbeszéd és az uszítás fogalmát. Ezzel párhuzamosan a két párt a Kovászna megyei önkormányzatot is felszólítja, hogy közleményben zárkózzon el az Antenna3 műsorában elhangzottaktól. – írja a Krónika

A zászlókonfliktusba végül nem hivatalosan belebukott a kovásznai prefektus. Victor Ponta miniszterelnök felfelé buktatta Codrin Munteanut, és kinevezte az védelmi minisztérium tanácsadói pozíciójába. Bár mind az miniszterelnök, mind a magyar érdekvédelmi szervezet tagadta, újságírók és elemzők úgy feltételezik, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetségi (RMDSZ) járta ki a szövetség politikusával, Tamás Sándorral konfliktusban lévő Munteanu eltávolítását.

Nem lesz területi autonómia   

A helyi politika mellett, a téma az országos politikában is fel-felbukkant az utóbbi időben. Mircea Dusa védelmi miniszter Csíkszeredában nyilatkozott a történtekről. Szerinte fel kell lépni a román állami jelképek megsértése ellen, nincs értelme beszélni a székely autonómia kérdéséről, hiszen Kovászna és Hargita megyében a románok és a magyarok egyetértésben élnek. Az önkormányzati és kormányzati tisztségviselőknek pedig inkább a megyék gazdasági problémáinak megoldásán kellene dolgozniuk.

Constantin Nita energiapolitikáért felelős tárca nélküli miniszter nem nézi „jó szemmel” Tamás Sándor kijelentéseit a székely területi autonómia kérdésében. „Értem a helyi hatóságok autonómiáját és ez normális dolog, éppenséggel készítjük is a közigazgatás tevékenységének decentralizálásának törvényét, tehát e témában összhangban vagyunk a helyi hatóságokkal, de a területi autonómiáról nem lehet szó”, mondta Nita miniszter. – írja cikkében a Hotnews.ro, melyet a Romániai Sajtófigyelő is közölt.

Szolidaritást vállalnak az önkormányzatok

Mindeközben a magyarországi önkormányzatok szolidaritásukat fejezik ki a romániai intézményekkel szemben – jelent meg az erdely.ma honlapon. Január 28-án Budapest XXII. kerülete intézett felhívást a többi önkormányzat felé, hogy épületeikre tűzzék ki a székely lobogót. A Tisztességes Választásért Alapítvány hétfőn közölte, hogy ötven darab székely zászlót ajánl fel az önkormányzatoknak a nemes cél érdekében. Véleményük szerint az Európai Unió alapvető értéke az identitás szabad vállalása, nem lehet kérdés tehát, hogy szabad-e egy régió szimbólumait a helyi közösségek falvai, városai polgármesteri hivatalának épületére kitűzni. A kezdeményezéshez azóta a VII. kerület is csatlakozott, nyilatkozta Hanczár János a kerület művelődési referense.