Csütörtök délután rajtol a számháború

Herman Van Rompuy-jel ebédeltek, de sokkal okosabbak nem lettek a csütörtökre készülő új költségvetési javaslattal kapcsolatban az EU-tagállamok európai ügyi miniszterei. Egy biztos: a jó matekosok lesznek előnyben a csúcson.

Valóságos ködfüggöny ereszkedett le Brüsszelre, legalábbis ami a sorsdöntőnek szánt csütörtöki uniós állam- és kormányfői találkozóra készülő új pénzügyi javaslatot illeti. A tagországok európai ügyi miniszterei sem tudtak meg sokat ennek tartalmáról, amikor hétfőn Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével ebédeltek.

A titokzatosságot csak fokozza, hogy Van Rompuy elmondása szerint csak az uniós csúcstalálkozó kezdetén, csütörtökön 15 órakor ismerteti a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó új javaslatát az állam- és kormányfőkkel.

A diplomaták és politikusok által valószínűsített forgatókönyv szerint az elnök ezt követően fel is függeszti majd az Európai Tanács ülését, hogy időt adjon a tagállamok delegációinak az új kompromisszumos javaslat megemésztésére, hasonlóan ahhoz, ahogy a legutóbbi, novemberben félbehagyott csúcson történt. És ahogy akkor, ideig-óráig ezúttal is a mateké lesz a főszerep, miután a delegációk lázas számolásba kezdenek, hogy felbecsüljék, mit hoz a konyhára pénzben és támogatásban a csomag. Az elnök kétoldalú egyeztetések helyett plenáris ülésen szeretné kitárgyalni a csomagot.

Eaman Gilmore, a soros elnökséget ellátó Írország külügyminisztere hétfőn azt mondta, hogy „ott folytatódik majd a munka, ahol novemberben abbamaradt”. „Nem kell nagy meglepetésekre számítani” – utalt arra az ír miniszterelnök-helyettes, hogy az új javaslat nem tér majd el nagyon attól, amit az Európai Tanács elnöke novemberben előterjesztett. Lengyel részről is úgy vélekedtek hétfőn, hogy nagyobb földindulásra nem lehet számítani, a kompromisszumos javaslat, ami sorrendben a harmadik lesz Van Rompuy-től, jelentős részt az előzőre épül majd.

Győri Enikő, a külügyminisztérium európai ügyi államtitkára újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, hogy Van Rompuy új javaslatot terjeszt majd elő, mert az már novemberben nyilvánvalóvá vált, hogy a régi alapján nem lesz megállapodás.

A magyar államtitkár szerint azt a hétfői ebéden az Európai Tanács elnöke sem titkolta, hogy további kiadáscsökkentésekre készül javaslatot tenni. Ennek lehetséges mértékéről már javában folyik a találgatás, az European Voice című brüsszeli hetilap például további 20 milliárd eurós vágásról vélt tudni néhány nap előtt, ám valójában Van Rompuy-en kívül senki sem tud pontos számokat. A nettó befizető országok Németországgal és Nagy-Britanniával az élen a legutóbbi csúcson újabb 30 milliárd eurós lefaragást sürgettek abból a 972 milliárd eurós főösszegből, amit az EiT elnöke javasolt az uniós kiadásokra 2014 és 2020 között.

Van Rompuy-nek és a kormányoknak ugyanakkor számolniuk kell az Európai Parlamenttel is, amely egyértelművé tette, hogy a tagállami alku parlamenti jóváhagyását sodorhatja veszélybe az, ha tovább vágják a kiadásokat. Az EP egy mostani megállapodással számolva állítólag márciusban készül szavazni a keretköltségvetésről, és az összes képviselő (nem a szavazó) több mint 50 százalékának kell igennel voksolnia ahhoz, hogy ne bukjon el a kormányközi alku.

Érezhetően a kormányok is eltérően ítélik meg, hogy mekkora esély lesz csütörtökön és pénteken a sikerre. Francois Hollande francia köztársasági elnök például a hétvégén azt nyilatkozta, hogy még nem értek meg a feltételek a megállapodásra. Edgars Rinkevics lett külügyminiszter hétfőn úgy látta, hogy még mindig túl nagy a szakadék a kormányok álláspontja között. Győri Enikő ugyanakkor hétfőn elszántnak látott mindenkit a megállapodásra, egy újabb kudarcnak ugyanis hátrányos következményei lennének. „Bízunk benne, hogy meglesz az alku” – jelentette ki az államtitkár.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU már két hónapos késésben van, és nem húzhatja tovább a megállapodást, különben nem lesz elég idő 2014. január 1-ig, vagyis az új pénzügyi időszak kezdetéig a felkészülésre.

Győri Enikő megismételte, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság kiinduló javaslatát, amelynek értelmében hazánknak a 2007 és 2013 között elérhető felzárkóztatási támogatások közel 30 százalékáról kellene lemondania. Hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont az EU alapelveivel esik egybe, miszerint a kohéziós politikának a legszegényebb régiókra és a legszegényebbekre kell fókuszálnia. Azt is fontosnak nevezte, hogy a közös agrárpolitika kiadásaiból ne legyen több vágás, és (a vidékfejlesztési büdzsére utalva) „ne a szegények kárára történjen a pénzosztogatás”.

A Kohézió Barátai, 15-16 országot tömörítő csoport vezetői lengyel kezdeményezésre közvetlenül a csúcsot megelőzően külön találkozón egyeztetik majd az álláspontjukat.