Katonákat és orvosokat ajánlott fel Magyarország

10-12 katonai kiképzőt, illetve orvost ajánlott fel Magyarország a Maliban felállítandó kiképzőmissziónak – erősítették meg a BruxInfónak uniós diplomáciai források. A tagállamok külügyminiszterei a csütörtöki brüsszeli ülésükön vitáztak a szíriai fegyverembargó esetleges felfüggesztéséről, amelyről február 18-án dönthetnek a tárcavezetők.

Az uniós külügyminiszterek csütörtöki brüsszeli ülésén várta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tagállamok felajánlásait, amelyekkel hozzá tudnának járulni a Maliban felállítandó uniós kiképzőmisszió munkájához. Értesüléseink szerint Magyarország 10-12 katonát, köztük kiképzőket és orvosokat ajánlott fel az Európai Külügyi Szolgálatnak. Uniós diplomáciai források közölték, a tagországi felajánlásokat a következő hetekben összesíti az EKSZ, és a szervezet dönti majd el, hogy mely tagállamtól, milyen segítséget fogad el.

Az uniós külügyminiszterek két héttel ezelőtt döntöttek a misszió felállításáról. Bár az erről szóló tervek már korábban is megvoltak, de a január közepére megváltozott helyzet sürgőssé tette az EU fellépését. Catherine Ashton akkor közölte, január 31-ig várja a felajánlásokat.

A kiképzőmisszió nemcsak a mali hadsereg, hanem az afrikai vezetéssel létrejövő nemzetközi erők (AFISMA) képzésében is részt vesz majd, akár már február közepétől. A misszió munkájában kezdetben 200-250 fő vehet részt, őket mintegy 400 fős erő fogja védeni.

A rendkívüli intézkedésekre azért van szükség, mert a 2012 tavaszán kiújult konfliktus január elején elmérgesedett. Tavaly március óta iszlamista, egyesek által terroristának, illetve „a helyi Al-Kaidának” nevezett csoportok az ellenőrzésük alá vonták Mali északi részét, köztük Timbuktut. Azóta több mint 400 ezer mali állampolgár hagyta el az otthonát, miközben az élelmiszerhiány is tizedeli a lakosságot. Januárban viszont az iszlamista csoportok benyomultak a déli területekre, mire válaszul a francia hadsereg támadást indított az északi erők ellen.

Információink szerint a francia külügyminiszter részletes tájékoztatást adott csütörtökön a kollégáinak a harcok állásáról, és további támogatást kért a tagállamoktól.

Egy uniós forrás a BruxInfónak nemrégiben azt mondta, a helyzet súlyos az afrikai országban, „a problémák biztosan nem fognak megszűnni a következő két évben” – mondta, hozzátéve, hogy „lényegében az Al-Kaida átköltözött Líbiából Maliba, a hatalmas törzsi területek pedig kedveznek a terjeszkedésüknek és a nehéz megközelíthetőségüknek”.

Emlékeztetett arra, hogy a mali konfliktusnak komoly európai dimenziója is van, hiszen „ez az első iszlamista függetlenségi harc, amit nem elsősorban arabok, hanem feketék vívnak, és számos afrikai származású él Európában is”.

Catherine Ashton szerint a mali katonai akciónak teljes támogatottsága van az európai kormányok részéről.

Szíriai fegyverembargó

Noha hivatalosan nem szerepelt a napirenden, de a miniszterek hosszas vitát folytattak a szíriai fegyverembargó esetleges felfüggesztéséről is. A tárcavezetők a tervek szerint a február 18-i ülésükön fognak erről (vagy az embargó érvényben hagyásáról) dönteni, a korlátozások ugyanis március 1-jén lejárnak, és további döntés hiányában akkortól már ismét adhatnak majd el fegyvereket az uniós tagállamok és vállalatok Damaszkusznak.

A miniszterek alacsonyabb szintre (a tanácsi munkacsoportok, illetve a külpolitikai nagykövetek szintjére) utalták a kérdést, nekik kell majd a február 18-i tanácsülésre előkészíteniük a dossziét.

Információink szerint Nagy-Britannia és Franciaország komolyan érvelt az ülésen a fegyverembargó felfüggesztése mellett. Egyes delegációk felvetették, hogy Irán és Oroszország kitartóan ellátja eszközökkel az Asszád-rezsimet, az Európai Unió pedig egy fegyverembargóval csak az ellenzéki erők dolgát nehezítené meg. A felfüggesztést támogatja Olaszország is.

Több kisebb uniós tagállam viszont állítólag több kérdést is felvetett ezzel összefüggésben: például azt, hogy mennyire mutatna a fegyverszállítás korlátozásának feloldása a békés rendezéssel kapcsolatos európai uniós törekvés irányába. Az sem világos több tagország számára, hogy a szíriai ellenzék egyáltalán szeretné-e az embargó megszüntetését. Az ülésen több delegáció is biztosítékokat kért arra, hogy az esetlegesen meginduló fegyverszállítások nem a kormányerők malmára hajtják majd a vizet.

A BruxInfónak nyilatkozó uniós forrás nem zárta ki, hogy a kérdés az Európai Tanács jövő heti ülésén is szóba kerülhet, függetlenül attól, hogy a csúcstalálkozó eredeti témája a többéves pénzügyi keret tető alá hozása lesz.