Nem fejlesztettek a válság idején a magyar cégek

A legkevésbé innovatív államok közé tartozik Magyarország – derül ki az Eurostat pénteki adataiból. Míg Németországban a válság idején a vállalatok 79 százaléka áldozott pénzt kutatás-fejlesztésre, addig a magyar cégeknek mindössze 31 százaléka költött innovációra.

A Magyarországon működő vállalatok 31,1 százalékának volt a gazdasági válság idején mérhető innovációs tevékenysége. Az Eurostat adatsora szerint 2008-2010 között a bejegyzett cégek kevesebb mint harmada fektetett pénzt termékek vagy technológiák fejlesztésébe, ezzel Magyarország jócskán az 52 százalékos uniós átlag szerepel.

Az Európai Unió statisztikai hivatala a 2010-es Közösségi Innovációs Jelentésben vizsgálta, hogy a gazdasági válság idején hogyan változott az európai cégek innovációs hajlandósága, emellett pedig azt, hogy a fejlesztési projektjeik megtervezésekor inkább európai, vagy inkább EU-n kívüli országokkal működtek együtt.

A módszertan szerint az Eurostat innovációs tevékenységként értékelt minden jelentős – termékkel, eljárással, szervezeti struktúrával, vagy marketinggel kapcsolatos – újítást. Ezek közé tartozhat egy teljesen új eljárás, technológia, vagy forradalminak számító logisztikai és elosztási rendszer. A hivatal olyan innovációs intézkedéseket vett figyelembe, amelyek együttműködésben valósultak meg, azaz legalább három cég összefogása kellett ahhoz, hogy az Eurostat tanulmányába bekerüljön.

A szigorú feltételek mellett is megállapítható, hogy hatalmas az innovációs különbség egyes tagországok között. Fejlesztési szempontból Németország a legaktívabb az uniós tagállamok közül. A német vállalatok 79 százaléka végzett valamilyen innovációs tevékenységet 2008-2010 között. Hasonlóan az aktívak között van Luxemburg (68%) és Belgium (61%).

Magyarország a lista utolsó helyein szerepel. A magyar vállalkozásoknak mindössze 31,1 százaléka áldozott az innovációra a gazdasági válság idején. Magyarországnál csak Romániában (30,8%), Lettországban (30%), Lengyelországban (28%) és Bulgáriában (27%) rosszabb a helyzet.

A régió uniós tagállamai közül Csehország a leginnovatívabb. A cseh cégek 51,7 százaléka fordított pénzt kutatás-fejlesztésre. Szlovénia 49,4%-kal áll a közép-európai dobogó második fokán, Szlovákiában 35,6%-os volt az aktivitási ráta, de meglepő innovációs készségről tettek tanúbizonyságot a horvátok (42,4%) és a szerbek (51,7%) is. Az EU 27 országában működő cégeknek átlagban az 52,9%-a fejtett ki innovációs tevékenységet

Az Eurostat szerint az innovatív vállalatok mindössze 27 százaléka hajtott végre valamilyen fejlesztés együttműködési partnerségi megállapodás szerint. Azaz, ilyen arányban gondolták azt a projektgazdák, hogy egy másik vállalkozás, kutatóegyetem, vagy állami kutatóintézet segítségét kell kérni egy fejlesztéshez. 73 százalékuk saját erőből végezte el az adott újítást.

Az együttműködés gondolata bőven uniós átlag felett fordult meg a magyar vállalatok fejében. Míg az EU 27 országának átlagában 26,5%-os volt a kooperáció mértéke, addig az innovatív magyar cégek 43,2 százaléka keresett magának partnert. A 62 százalékos Ciprus, az 51 százalékos Ausztria és a 45 százalékos Szlovénia után Magyarország következik a sorban. Ezzel szemben az olasz (4%), a spanyol (5%), a német (8%) és a portugál (9%) cégek inkább belső erőforrásokból oldották meg a fejlesztéseket.