Venezuela készültségben: mi lesz Chávez után?

Hugo Chávez venezuelai elnök több mint három hete utazott Kubába, hogy negyedik alkalommal is operációnak vesse alá magát. A műtét után azonban súlyos tüdőgyulladást kapott, a venezuelai vezetés pedig továbbra sem ad pontos tájékoztatást az állapotáról. Egyes információk szerint Kubában már tettek lépéseket arra az esetre, ha Chávez nem tudja megkezdeni új mandátumát január 10-én.

Venezuelában tovább folynak a találgatások Hugo Chávez elnök állapotáról. Caracas főpolgármestere, az ellenzéki Antonio Ledezma egy olyan bizottság felállítását szorgalmazza, amely meglátogatná a Kubában betegeskedő elnököt, annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak egészségi állapotáról. Véleménye szerint a küldöttségnek az orvosok mellett olyan képviselőkből kellene állnia, mint Miranda kormányzója, az elnökválasztáson alulmaradt Henrique Capriles, és Lara kormányzója, Henry Falcón.

Az ellenzék türelmetlen

Ledezma a tájékoztató során arra is kitért, hogy már két hónappal ezelőtt felvetette Cháveznek, hogy mondjon le az elnökségről, helyette koncentráljon a betegségéből való felépülésre. Hangsúlyozta, hogy egy olyan ügyről van szó, amely az összes venezuelait érinti, s amelyet nem csak egy szűk körnek kellene kezelnie. „Nem kérek engedélyt, arra, hogy Kubába mehessünk, azt hiszem jogunkban áll elmenni és megnézni, hogy mi történik. El kell mennünk és kész. Elég már a rejtélyekből, Venezuela nem Kuba egyik gyarmata..” mondta.

Az elmúlt napokban az ellenzéki pártokat tömörítő Demokratikus Egység Koalíciója (MUD) többször követelte a pontos tájékoztatást Chávez állapotáról. „Arra törekedni, hogy az emberekkel elhitessék, az elnök jelenleg képes teendőit ellátni óriási felelőtlenség..” mondta a MUD koordinátora, Ramón Guillermo. Chávez több, mint húsz napja utazott Kubába, hogy egy negyedik műtétnek vesse alá magát 18 hónapon belül.

Új szövetség?

Noha Chávez alelnökének Nicolás Madurot alelnök-külügyminisztert jelölte ki, az utóbbi napokban több hír elterjedt arról, hogy van egy másik személy is, aki magához ragadhatná a hatalmat, abban az esetben, ha január 10-én nem tudja megkezdeni új mandátumát. Ő Diosdado Cabello, a nemzetgyűlés elnöke, a kormányzó PSUV alelnöke, aki Chávezzel együtt vett részt az 1992-es sikertelen államcsínyben. Cabello a fegyveres erőket képviseli, amely Chávez hatalmának egyik alappillére. 

Az Alkotmány 233. cikke szerint, ha a megválasztott elnök nem tudja letenni az esküt, akkor harminc napon belül ki kell jelölni az új választás időpontját, ez idő alatt pedig, a parlament elnökének, azaz Cabellonak kell ellátnia az elnöki feladatokat. Elemzők nem zárják ki azt sem, hogy a hadsereg beleszól a kérdésbe, s nagy az esélye, hogy a közülük való Cabellot támogatnák inkább a főként a Kuba-lobbi körében népszerű Maduroval szemben. Ennek ellentmond azonban Diosdado Cabello véleménye: „január 10-e nem egy meghatározó dátum, a nép a meghatározó, amely azt mondta, hogy Chávezt akarja újra elnöknek. Október 7-én a venezuelai nép eldöntötte, hogy az elnöke Hugo Chávez lesz, és őt meg fogjuk várni.”

Abban az esetben, ha Chávez leteszi az elnöki esküt, később azonban nem tud kormányozni, az alkotmány szerint az alelnök, azaz Maduro válhatna elnökké. A hatalmi átmenetről szóló találgatásokat az elmúlt héten tovább szaporította, hogy a venezuelai vezetés kulcsfigurái: Nicolas Maduro, Diosdado Cabello, Jorge Arreaza és Adán Chávez Kubában gyűltek össze, elemzők szerint ekkor született megállapodás Maduro és Cabello között.

Hazatérés

Chávez állapotáról Ernesto Villegas kommunikációért felelős miniszter adta a legfrissebb tájékoztatást, aki elmondta, hogy az elnök légzési elégtelenségben szenved, amelyet a december 11-ei műtét után bekövetkezett tüdőgyulladás idézett elő. Villegas „pszichológiai háborúnak” nevezte azokat a híreszteléseket, amelyek a sajtóban Chávez állapotának súlyosbodásáról szóltak.

Csütörtökön hazatért Kubából Nicolás Maduro elnökhelyettes és Diosdado Cabello is. A kabinet tagjaival együtt részt vettek egy rendezvényen, ahol megcáfolták azokat a híreket, amelyek szerint a venezuelai vezetés nem egységes. „Nagyobb egységben vagyunk, mint valaha, testvérekként, egymás, Chávez és a népünk iránt, a hazánk történelmében valaha volt legnagyobb hűséggel és világos, hogy honnan jönnek a támadások.” hangsúlyozta beszédében Nicolás Maduro. Aki azt is elmondta, hogy Chávez hamarosan visszatér Venezuelába. „Arról ami eddig történt az igazat mondtuk.. Az általuk várt igazság, az az, hogy valami baj történt az elnökkel.” reagált Maduro az ellenzéknek. „Itt egyetlen átmenet van, és már legalább hat éve elkezdődött, amelyet Hugo Chávez, mint a bolívari forradalom parancsnoka hirdetett meg.” mondta.

Először a nemzetgyűlés elnökének megválasztásakor derülhet ki, hogy mennyire egységes a PSUV. Az előzetes tervek szerint Diosdado Cabellot választanák újra, a BBC Mundo egyik elemzője szerint azonban az is elképzelhető, hogy Nicolás Maduro önmagát jelöli a tisztségre, amely új betöltőjének átmeneti időre, de elnöki széket ér akkor, ha Chávez január 10-én nem teszi le az esküt. A választással eldől, hogy a Chávez-párti vezetők között mekkora a konszenzus, teljesítik e az elnök kérését. Ha nem az elvártak teljesülnek, akkor az események a kormánypárton belüli erőviszonyokat fogják megmutatni.

Elemzők szerint a hatalomváltás előkészítése már Kubában megkezdődött, azonban az előzetes várakozásokkal ellentétben, az csak a chavizmuson belül történik. A Parlamentben kisebbségbe szorult ellenzéknek nincs eszköze arra, hogy beleszóljon a hatalom körül zajló eseményekbe. A MUD noha az elnökválasztást elvesztette, az arányok akkor még bíztatóak voltak a számára, azonban a decemberi területi választásokon nagyot bukott, s 23 kormányzóságból mindössze hármat szerzett meg.

Chávez távolléte kezdetben jó lehetőség volt az ellenzék népszerűségének megnövelésére. Szakértők azonban azt vetítik előre, hogy ha újabb választásokra kerül sor, és a PSUV jelöltje Nicolás Maduro lenne, az hatalmas szolidaritást váltana ki felé és biztosan nyerne. Példaként a 2011-es argentin választást emlegetik, amely során Néstor Kirchner halála olyan mértékben megnövelte a jelöltként induló felesége, Cristina Fernández de Kirchner népszerűségét, hogy 54 százalékos támogatottságot szerzett. Az sem biztos, hogy az októberi választáson vesztes, de Miranda kormányzójának újból megválasztott Capriles lenne ebben az esetben a MUD jelöltje.