_

Chávez kijelölte utódját újabb műtétje előtt

Hugo Chávez venezuelai elnök élő adásban jelentette be, hogy egészségi állapota rosszabbra fordult, és újabb havannai műtét következik a napokban. Hivatalosan alelnökét jelölte ki utódjául, s előfordulhat, hogy meg kell ismételni az októberi elnökválasztást, így a bolivári forradalom további útja bizonytalanná válhat.

Szombat este Hugo Chávez az állami televízión és rádión keresztül jelentette be, hogy ismét műtéti beavatkozásra szorul, ugyanis újabb rákos sejtek jelentek meg szervezetében. Az elmúlt másfél évben ez már a negyedik operációja lesz, amelyre ismét Havannában kerül sor hamarosan: “teljes mértékben szükséges, teljes mértékben nélkülözhetetlen, hogy újabb műtétnek vessem alá magam, amelyre napokon belül számítani lehet” – hangsúlyozta Chávez.

Súlyos állapotban

Beszéde során legközelebbi bizalmasai, és az általa utódjaként megnevezett alelnök, Nicolás Maduro vették körül a venezuelai elnököt, aki újabb hivatalos engedélyt kapott a Nemzetgyűléstől a távollétre.

Chávez szerint amennyiben nem a tervek szerint alakul a kezelése, Madurónak kell kitöltenie az elnöki mandátumot, amely hivatalosan január 10-ig tart, s amelyet Chávez október 7-ei elnökválasztási győzelmével, immár negyedik alkalommal, meghosszabíthat további hat évre. Azonban ha egészsége ezt nem teszi lehetővé, újabb választásokat kell kiírni az Alktomány 233. cikkének értelmében. Chávez szerint ebben az esetben is Nicolás Madurót kell támogatniuk a választóknak, akinek a szombati beszéde során átadta Simón Bolívár felszabadító kardját.

A kubai orvosok már pénteken meg szerették volna operálni az elnököt, Chávez azonban előtte haza akart térni Havannából, hogy Caracasban személyesen közölje országával az állapotával kapcsolatos fejleményeket. Már a szombat esti bejelentés előtt is erősen sejteni lehetett, hogy Chávez állapotával újabb gondok vannak: egyrészt november végén ismét Kubába utazott (bár a hivatalos álláspont szerint oxigénterápiára), másrészt pedig nem jelent meg a Déli Közös Piac (Mercosur) pénteki ülésén Brazíliában, pedig a karibi állam csupán néhány hónapja nyert oda felvételt, így megjelenése rendkívül fontos lett volna.

A CNN december 8-ai tudósítása Chávez újabb operációjáról:

Maduro, a kijelölt utód

Chávez az októberi elnökválasztási győzelmét követően jelölte ki alelnökéül Nicolás Maduro külügyminisztert, akit a kormány, valamint a bolivári forradalmat hirdető chávizmus “erős emberének” tartanak. 

Maduro 1962-ben született Caracasban, poltikai karrierjét megelőzően szakszervezeti vezetőként a caracasi metró dolgozóinak érdekképviseletét látta el az 1990-es években. Baloldali kötődése már fiatalkorában megmutatkozott, amikor az egyetemisták vezetőjeként a maoista elvek híveként volt ismert.

Chávezzel 1992-ben ismerkedett meg, amikor a jelenlegi elnök börtönbüntetését töltötte az akkori hatalom ellen szervezett sikertelen puccskísérlet miatt. Maduro felesége, Cilia Flores egyike volt azoknak, akik Chávez kiszabadításáért küzdöttek.

Chávez jelenlegi pártja (PSUV – Venezeulai Egyesült Szocialista Párt) elődszervezetének, az V. Köztársaság Mozgalmának (MVR) egyik alapítójaként 2000-től törvényhozási képviselő, majd 2006-tól házelnök lett. A külügyminiszteri címet 2006 augusztusa óta viseli, arról alelnöki kinevezésekor sem mondott le.

Maduro eddig mindhárom műtétjére elkísérte Chávezt Havannába, s az elnök állapotáról is ő nyilatkozott a legtöbbször, ez alkalommal viszont itthon marad, hogy ellássa az elnök helyettesítével járó feladatokat.

Megerősödhet az ellenzék

Szakértők arra számítanak, hogy a december 16-ai regionális választásokon megrendülhet a PSUV helyzete az ellenzék javára, ugyanis Chávez állapotának romlásától a választók bizonytalanságának növekedését várják, amely azonban lehet, hogy nem most azonnal, hanem hosszabb távon (egy esetleges újabb elnökválasztás alkalmával) mutatkozhat meg.

Így megnőhet az esélye az elnökválasztást elveszítő, Henrique Capriles Radonskinak Miranda állam kormányzói posztjának elnyerésére. Októberben a helyi választók fele rá, másik fele Chávezre voksolt, tehát nagyon szoros volt a verseny. Elemzők szerint így most decemberben Capriles jelentős előnye lehet a PSUV jelöltjével, Elías Jauával szemben.

Capriles mindenestre jól teljesített az októberi választásokon, hiszen az országosan leadott szavazatok több mint 44 százalékát szerezte meg. Ez köszönhető annak, hogy a Chávezzel szembeni ellenzéki pártok (MUD – Ellenzéki Demokratikus Kerekasztal) közös jelöltjeként tudott indulni, s valószínűleg ő lenne ismét a kiválasztott, ha januárban meg kellene ismételni az elnökválasztást.

Egy újabb lehetséges választás kimenetele azon múlhat, hogy a választók mennyire adnak hitelt annak, hogy Maduro folytatni tudja Chávez politikáját (feltéve ha a PSUV nem állít másik jelöltet), valamint azon is, hogy a gazdasági helyzet hogyan alakul addig. Venezuelában továbbra is hiány van az alapvető élelmiszerekből, az energiaellátás sokszor akadozik, az infláció rendkívül magas, már régen meghaladta a 25 százalékot is, az államadósság 100 milliárd dollár felett van, a kőolaj mellett már alig van lehetséges exportterméke, a közbiztonság pedig egyre romlik.

Az El País nevű spanyol balliberális napilap már tavaly nyáron foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen lenne Venezuela Chávez nélkül, s természetesen pontos (vagyis biztos) válasz nem született a kérdésre, azonban számos olyan tényezőt felvetett a cikk, amelyek miatt az átmeneti időszak feszültté válhat:

  • az elnökhöz hű fegyveres erők (a hadseregen túl ide sorolandóak a Chávez által létrehozott paramilitáris csoportok is) “nem szívesen” lennének tanúi egy ellenzéki hatalomátvételnek
  • a fegyverkereskedelemhez és pénzmosáshoz kötődő állami tisztségviselők és katonák is a jelenlegi körülmények fenntartásában érdekeltek
  • a Kubához kötödő csoportok sem szeretnének erős irányváltást látni a jelenleg szoros szövetségen alapuló venéz-kubai kapcsolatokban
  • az ellenzék befolyása jelenleg eléggé korlátozott.


    .

Hugo Chávez elnök egészségi állapotán tehát sok múlik, akár az ország jövője is, amelyről több forgatókönyv is készülhetne: 1. Chávez után egy mérsékeltebb vezető (talán épp Nicolás Maduro) vezetheti a bolivári forradalmat – akár kisebb gazdaságpolitikai változásokkal (ahogyan azt Kuba esetében is tapasztalhatjuk Raúl Castro hatalomátvétele óta); 2. Az ellenzék az új választásokon megszerezheti a győzelmet, s Venezuela megkezdheti a politikai és gazdasági építkezést akár brazil, akár kolumbiai példára; 3. Venezuela akár átmenetileg szükségállapotot előidéző, feszültségekkel teli belpolitikai helyzetbe is sodródhat. A következő hónapok és Chávez egészségi állapotának alakulása megadják a válaszokat a kérdésekre.

Solti Ágnes

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás