Tudjman igazságtalannak tartotta, hogy a Vajdaság Szerbiának jutott

Franjo Tudjman volt horvát elnök mindig is igazságtalannak tartotta, hogy Jugoszlávián belül a Vajdaság Szerbiának jutott – mondta Stjepan Mesić volt államfő a TV Prva szerbiai csatorna egyik műsorában szerepelve a hétvégén.

Mesić, aki 2000 és 2010 között két ciklusban is Horvátország köztársasági elnöke volt, Jugoszlávia felbomlása idején, 1991-ben a horvát parlament delegáltjaként a volt jugoszláv szövetségi állam kollektív elnökségének (utolsó) soros elnöki tisztét töltötte be. A politikus a műsorban közel egy órán át beszélt politikai karrierjét és a régió történelmét meghatározó eseményekről.

Visszaemlékezve a többi között az 1991-1995 közötti délszláv háborút megelőző időszakra, Mesić felidézte Slobodan Milošević akkori szerb elnök és Franjo Tudjman horvát államfő 1991. márciusi találkozóját Karadjordjevóban. Tudjmanra hivatkozva ismét azt állította, hogy a szerb és a horvát államfő Bosznia-Hercegovina felosztásáról egyeztetett.

Tudjman alapelveit magyarázva, Mesić azt mondta, hogy a néhai horvát államfő mindig is úgy vélte, igazságtalanság volt Horvátországgal szemben, hogy Jugoszlávia megalakulásakor a Vajdaság Szerbiának jutott, mert sosem volt annak része. Tudjman azt tartotta, hogy ha már így történt, akkor viszont Horvátországnak kellet volna autonóm tartományként megkapni Bosznia-Hercegovinát – mondta Mesić.

1991-ben azonban Szerbia igényt tartott Bosznia-Hercegovina 63 százalékára – mondta Mesić, Borisav Jovićot, a jugoszláv szövetségi állam elnökségének szerb tagját idézve. Mesić állítása szerint Jović – arra a kérdésére válaszolva, hogy Szerbia miért lázítja és fegyverzi a horvátországi szerbeket – tagadta, hogy Belgrád horvát területeket akarna megszerezni, és azt mondta neki, hogy a horvátországi szerbek nem érdeklik Szerbiát, „felőlük akár karóba is húzhatják őket”, de Bosznia-Hercegovina igen.

Mesić Tudjmantól úgy tudja, hogy a karadjordjevói találkozón Milošević azt javasolta Zágrábnak, Horvátország kapja meg azokat a területeket, amelyek 1938-ban hozzá tartoztak, valamint ezen felül Cazin, Kladuša és Bihać városát.

Mesić szerint a két elnök ezt követően a tökösi (Tikveš) kastélyban is találkozott egymással, de hogy azon a megbeszélésen mire jutottak, arról már nincsenek értesülései.

Bosznia-Hercegovina mai alkotmányos berendezkedését a véres háborút lezáró 1995-ös daytoni egyezmény határozza meg, amelynek értelmében az állam két entitásból, egy közigazgatásilag egységes szerb, és egy többségében bosnyák, illetve horvát kantonokból álló föderációból áll.