Mexikó: elnöki eskü és elszabadult indulatok

Enrique Peńa Nieto letette az elnöki esküt. Míg a Kongresszuson belül rend uralkodott, az utcán a rendőrök és a tüntetők csaptak össze. Az új elnök első beszédében elmondta, milyen elképzelések mentén fogja irányítani Mexikót.

Új fejezet kezdődött Mexikó életében, Enrique Peńa Nieto (EPN) már hivatalosan elnök, december 1-jén a Mexikói Kongresszusban letette az elnöki esküt, és átvette az ország irányítását Felipe Calderóntól. Az eseményt nagy nemzetközi figyelem kísérte, a több,mint 290 meghívott között volt a spanyol herceg, hat latin-amerikai vezető, és az Egyesült Államok alelnöke is. A ceremónia nyugodtan telt, először a pártok képviselői szólaltak fel, és foglaltak állást, a baloldal tagjai egy nagy transzparenssel tiltakoztak. Az eskütétel során azonban csak néhány bekiabálást lehetett hallani, nem volt különösebb incidens.

A Kongresszuson kívül azonban forrtak az indulatok, noha a feszültség már egy héttel ezelőtt tapintható volt, mert a hatóságok úgy próbálták biztosítani a helyszínt, hogy védősáncokat emeltek a Kongresszushoz közeli San Lázaro utcán. A védelmet még Marcelo Ebrard, Mexikóváros főpolgármestere is túlzásnak találta.

Már a kora reggeli óráktól tüntetők gyűltek össze a Paseo de la Reformán, akik a Kongresszus épületéig mentek, ahol a helyzet tetlegességig fajult, a demonstrálók megpróbálták betörni a San Lázaron található védősáncot, amire a rendőrség könnygázzal és gumilövedékekkel válaszolt, az összecsapások miatt körülbelül harmincan sérültek meg. A Yo soy 132 mozgalom interneten elhatárolódott a vandákodástól, noha a mexikói sajtó egy része szerint a mozgalom tagjai vettek részt a San Lazaró-i akciókban, ami később Mexikóváros történelmi negyedében is folytatódott, bankok, éttermek és hotelek kirakatait törték be, szobrok is megsérültek.

EPN választási kihívója, Andrés Manuel López Obrador az új politikai erővel, a Morenával az Ángel de la Independencia mellett szervezett gyűlést, amelyre körülbelül négyezer szimpatizáns érkezett. Obrador és követői továbbra sem ismerik el a választás eredményét, döntésüket azzal indokolják, hogy az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) szavazatokat vásárolt, az erőszakos cselekedetektől azonban elhatárolódtak.

Miután letette az elnöki esküt, Enrique Peńa Nieto a Nemzeti Palotába ment, ahol megtartotta első elnöki beszédét. Az új elnök kormánya jövőbeli politikájáról beszélt, öt fő irányt, és tizenhárom leendő intézkedést ismertetett.

Az új mexikói vezetés prioritásai

A békés Mexikó jelszava alatt EPN a szervezett bűnözés elleni harcot egy olyan küzdelemmé alakítaná át, ami „a polgárt és családját a biztonságpolitika középpontjába helyezi”, s amelyet nemcsak fegyverrel vívnak. Elindítana egy bűnmegelőzési programot. Arról is beszámolt, hogy a jövőben a Kongresszus elé küld egy javaslatot, azért, hogy Mexikónak csak egy büntető törvénykönyve legyen, jelenleg 33 van, amelyek ugynazokat a bűncselekményeket különbözően büntetik. Nieto elmondta, hogy megszünteti az Áldozatokról szóló törvény ellen érvényben lévő eljárást és kihirdeti úgy, ahogy a Kongresszus elfogadta. Ez a törvény az egyik követelése a Javier Sicilia költő által vezetett „Mozgalom a Békéért, Igazsággal és a Méltósággal” karavánnak.

Peńa kormányának jövőbeli célkitűzése legyőzni a szegénységet és az egyenlőtlenséget, egy olyan ország létrehozása, ahol a középosztály egyenlő lehetőségekkel bír. Harcot hirdetett az éhezés ellen, „elfogadhatatlan, hogy mexikóiak milliói éhezzenek” – mondta. Életbiztosítási program létrehozására tesz lépéseket az egyedülálló anyák számára, amelyet már 2013-ban bevezet. Kibővíti a „70 és afelett” elnevezésű nyugdíj programot.

Minőségi oktatás biztosítása mindenki számára a következő cél, Nieto azt ígérte, hogy javasolja az Alkotmány 3. cikkének módosítását, szabályozná a pedagógusok felvételét, az oktatásban eltörölné az örökölt helyeket, így akik ezen a területen akarnak elhelyezkedni saját érdemüknek és teljesítményüknek köszönhetően kerülnének be.

Az új kormány nagyszabású infrastrukturális beruházásokat akar véghezvinni. A tervek célja, hogy Mexikó déli részét bekapcsolják a gazdaság vérkeringésébe. A legérdekesebb célkitűzés, az új vasútvonalak terve, a személyszállító vonatok ugyanis a 90-es évek közepétől nem működnek az országban. Jelenleg két vonal van üzemben, de ezek csak turistákat szállítanak. Két új tévécsatorna bevezetéséről is beszélt, valamint arról, hogy elő akarja mozdítani a szélessávhoz való hozzáférést, ezáltal versenyhelyzetet teremtene a rádió- és televízió-szolgáltatók között.

A gazdaságról beszélve kiemelte, hogy a Kongresszus elé terjeszt egy olyan törvénytervezetet, amely által rendezi a helyi kormányok eladósodását. Peńa arról is beszélt, hogy egy rendelet által csökkenteni kívánja a kormány költségeit. 

Peńa sí/no cumple! – avagy Milyen politikus Enrique Peńa Nieto?

Enrique Peńa Nieto sohasem volt szűkmarkú az ígéretekkel, már az Edomex (Mexikó Szövetségi Állam) vezetéséért folyó kampányban „kompromisszumokról” beszélt, amelyet átörökített az elnöki kampányba is, azonban arról megoszlanak a vélemények, hogy melyek azok az ígéretek, amelyeket tényleg betartott. Kritikusai szerint túl kevés politikai múlt és végzettség áll a 46 éves elnök mögött.Támogatói, és egykori kollégái szerint gyorsan tanul, és mindenkit meghallgat. 1984-ben lépett be a PRI-be, azonban csak 1994-ben került a politika élvonalába, amikor Arturo Montiellel, Mexikó Szövetségi Állam akkori kormányzójával, nagybátjával kezdett dolgozni a kabinetben, akit 2005-ben követett a kormányzói székben.

A botrányok azonban nem kerülték el. Az ex-kormányzó, Montiel illegális meggazdagodás gyanújába keveredett, de nem vonták felelősségre. A legsúlyosabb a 2006-ban a San Salvador Atenco faluban történtek voltak, amelyet még az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága is vizsgált. Azok szerint, akik már ekkor kritikusan szemlélték Peńa Nietot kormányzása alatt a legnagyobb probléma az volt, hogy a konfliktusok során mindig valakit küldött maga helyett, személyesen nem jelent meg. Ellenzői azt mondják, hogy nincs felkészülve Mexikó vezetésére, ő és a csapata túl sokat várnak a problémák megoldására, amelyek könnyen elhatalmasodhatnak.

Egyelőre úgy tűnik EPN jól döntött, amikor kiválasztotta a kabinet tagjait. A hozzá közel álló személyek mellett, akikkel már dolgozott együtt, tapasztalt, politikusokat választott, ugyanakkor az a megújulásra való hajlandóságot mutatja, hogy „dinoszauruszokat (a PRI régi vágású politikusai) nem vett be a kabinetbe. Az átmeneti időszakot is jól kezelte, külföldi utakat tett, amelyeken megszilárdította országa külkapcsolatait, és többször találkozott a leköszönő Felipe Calderónnal, ezáltal nyugodt képet közvetített a külvilág számára, ami erősítette a befektetők bizalmát.

A PRI régi reflexei

Az új kormánynak és Peńa Nietónak most minden lehetősége megvan arra, hogy ne csak új fejezetet nyisson, hanem új történetet is írjon Mexikó és pártja életében. Kedvező a belpolitikai légkör, mivel az ellenzék legnagyobb pártja, a PAN szétziláltsága, vagy éppen veresége miatt egyelőre hajlandónak mutatkozik az új kormány elképzeléseinek támogatására.

Kérdés, hogy a baloldali pártok reakciója milyen lesz egy-egy törvényjavaslatra. Ugyanakkor hatalmas súly lesz Enrique Peńa Nieto vállán, mert ha sikerül is összefognia a PAN-nal és a PRD-vel, a szakszervezetek felől biztosan nyomásnak lesz kitéve, ami nehezíti a reformok véghezvitelét. Persze mindez csak akkor lehetséges, ha pártja megújul, és ez a legnehezebb feladat, mert a PRI politikai kultúrát teremtett, elindította Mexikót a fejlődés útján, azonban később egyeduralma legalább annyira hátráltatta is az országot a továbblépésben. Az Intézményes Forradalmi Párt hatalomban töltött évtizedeit nem lehet teljesen negatívan szemlélni, sok mexikói szerint korrupt, de sikeresen végzi a dolgát. „A PRI lop, de igen, tesz dolgokat” – mondják.

Az új elnök beszédének utolsó mondatai ambíciózusan hangzottak: „Itt az ideje megmozdítani Mexikót. Legyünk annak a nemzedéknek a tagja, amelyik eléri a nemzeti átalakulást.(….)Mert ez Mexikó pillanata.” – de vajon komolyan mondta?