A Magyar Posta is kihívókat kap január 1. után

Ugrásra készen várja több európai és magyar postai cég is, hogy január elsejétől megnyíljon az 50 grammnál könnyebb küldemények (praktikusan a levelek) piaca, és vetélytársra akadjon a Magyar Posta. A postai liberalizáció utolsó hullámaként jövőre 10 országban szabadul fel a levélpiac, és noha a korábbi piacnyitások nem eredményeztek radikális átrendeződést, általános tendencia, hogy javult a postai szolgáltatások színvonala Európában.

Az európai postai piac liberalizációjának utolsó hulláma is teljességgel megvalósulhat január 1-jén, amikorra az újonnan csatlakozott uniós tagállamoknak is liberalizálniuk kell a levélküldemények piacát. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy tíz uniós tagországnak (Magyarország, Románia, Lengyelország, Csehország, Görögország, Luxemburg, Lettország, Litvánia, Málta, Ciprus) törvényben kell(ett) lehetővé tennie, hogy 2013. január 1-je után már ne csak az állami postai monopóliumok, hanem más vállalkozások is nyújthassanak szolgáltatásokat az 50 grammnál könnyebb küldemények piacán.

Az európai postai piac megnyitásának folyamata az 1990-es évek elején kezdődött, amely többlépcsős piacliberalizációt irányzott elő. A 2008-ban elfogadott harmadik postai csomag előírta, hogy az uniós tagállamoknak 2011. január 1-jével az utolsó szegmenst, a teljes szektor 30 százalékát kitevő 50 gramm alatti küldemények piacát is meg kell nyitniuk a versenytársak előtt. 11 tagország további két év türelmi időt kapott, Szlovákia azonban idő előtt, már 2012. január 1-jén felszabadította a piacot, ezért jövőre már csak 10 országnak van ilyen kötelessége.

A postai szektor liberalizációjától ugyanazt várja az Európai Bizottság, mint a többi piac (pl. vasúti szolgáltatások, energia) megnyitásától: nagyobb versenyt, ennek következtében pedig magasabb színvonalú szolgáltatásokat és alacsonyabb árakat. Ugyancsak a célkitűzések között van az európai állampolgárok életét megkönnyíteni hivatott egységes piac kialakítása, amely a tagállamok közötti könnyebb átjárhatóságot tenné lehetővé.

A postának kiemelt közszolgáltatási szerepe van, ezért némi korlátozásokat fenn kell tartani a liberalizáció után is. Az úgynevezett egyetemes szolgáltatások megtartása volt az egyik kiemelt témája a liberalizációról szóló korábbi vitáknak. A nemrégiben elfogadott magyar postatörvény szerint például ezek „a postai szolgáltatások olyan közérdekű szolgáltatásnak minősülő, meghatározott köre, amely földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében minden igénybe vevő számára elérhető”.

A korábbi nagy piaci szolgáltatóknak tehát az új versenytársak esetleges megjelenése után is törvényben lefektetett kötelességük lesz az állami és a lakossági alapszolgáltatás ellátása. Mivel a megjelenő versenytársaknak nincs, illetve nem lesz ilyen kötelezettségük, az állami postai vállalatok versenyhátrányba kerülhetnek. Ennek csökkentésére a postai liberalizációs csomag lehetővé teszi, hogy az újonnan piacra lépőktől az adott állam kompenzációs díjat szedjen, amit aztán az állami posta kaphat meg.

Eddigi tapasztalatok

Az Európai Bizottságnál a BruxInfo kérdésére közölték, hogy a korábbi piaci szegmensek megnyitása, valamint az 50 gramm alatti küldemények piacának első körös 2011-es liberalizációja nem eredményezett radikális változásokat a régi uniós tagországokban. „Éppen ellenkezőleg, kevés kivételtől eltekintve lényegében annyi történt, hogy a korábban monopóliumként működő állami postai szolgáltatók megerősödtek” – mondta Stefaan De Rynck, a belső piacért felelős uniós biztos szóvivője.

Ugyancsak a BruxInfónak adott nyilatkozatában viszont az európai postai szolgáltatókat tömörítő PostEurop főtitkára némiképp árnyalta a képet. Szebeny Botond elmondta, hogy a korábbi nagy szolgáltatók elvesztették egyeduralkodó helyzetüket a piacon, de továbbra is dominánsak maradtak. Jelentek meg ugyan új szereplők a piacokon, ezek azonban értelemszerűen még nem tudnak teljes értékű versenytársai lenni az állami tulajdonú postai vállalatoknak. Szerinte a nagyobb piacokra jellemző, hogy megjelent egy másik ország nagy szolgáltatója leányvállalattal, de a kisebb piacokra inkább hazai vállalkozások törtek be.

„A liberalizációs folyamat legnagyobb haszna abban mérhető, hogy immár hosszú évek óta pozitív stresszhelyzetet teremtett a piacon. A régi, nagy állami szolgáltatókról elmondható, hogy mind átalakultak. Ma már teljesen más cégekről beszélünk: megváltozott a termék- és szolgáltatási struktúra, rugalmasabbá vált az árképzés, javultak a szolgáltatások” – mondta a PostEurop főtitkára. Hangsúlyozta, hogy a szektor megújítása nem tud egyik pillanatról a másikra történni, „a nyugat-európaiak számára például több mint egy évtizedig tartott, hogy felmérjék, mit is jelent majd a verseny a számukra”.

A korábban nehézkesen, és lassan működő postai vállalatok viszont a 90-es évektől kezdve átalakították a belső struktúrájukat, a napi működési rendjüket, és sokkal költséghatékonyabban működnek. Szebeny Botond szerint ebből a szempontból az új piaci szereplőknek nincs könnyű dolguk, a piacnyitás már nem jogi, hanem szinte annál is nagyobb üzleti korlátot jelent nekik.

A PostEurop szerint van olyan postai piaci szegmens, ahol már nyílt piaci verseny folyik, igaz, itt soha nem is létezett monopólium. Például a csomagpiacon a nagy, ismert, nemzetközi cégek az élenjárók. A főtitkár elárulta, ezek az ismert cégek szinte mind nagy európai állami, vagy korábbi állami postavállalatok tulajdonában vannak. A DHL a német, a GLS a brit, a DPD pedig a francia posta leányvállalaként működik, a TNT pedig a holland posta leányvállalata volt 2011-ig. Ezek korábban mind magánvállalkozásként indultak, de a nagyvállalatok később megvásárolták őket.

Az Európai Bizottság értékelése szerint ugyan pozitívnak tekinthetők az elmúlt években lezajlott folyamatok, de „a verseny, ahol egyáltalán van, még mindig nagyon korlátozott és törékeny” – mondta a BruxInfónak Stefaan De Rynck.

Mi várható Magyarországon?

„Nyilvánvalóan ugrásra készen várja több piaci szereplő is a január elsejét” – mondta a BruxInfónak a PostEurop főtitkára, megnevezni azonban nem kívánt egy potenciális céget sem. Az osztrák állami posta érdekeltségébe tartozó Feibra viszont már nyilvánosan is jelezte, hogy érdekelné a magyar piac.

A Magyar Posta egyébként jó pozícióból indul, de radikális azonnali változás valószínűleg nem várható. Szebeny Botond szerint az igazi hatás 3-5 éven belül lesz érzékelhető. A főtitkár a közvélekedéssel kapcsolatban elmondta, „nem igaz, hogy a Magyar Posta megrekedt volna a 70-es években, a kézbesítési idő jelentősen csökkent. Fogyasztóorientáltság tekintetében is sokat változott a posta, főként az üzleti ügyfelek esetében. A lakossági szegmensben lévő imázsváltásnak hosszabb az idő- és a beruházási igénye is, de a Posta ezen a területen építhet az erős lakossági bizalomra” – tette hozzá a főtitkár.

A BruxInfo érdeklődésére az Európai Bizottságnál óvatosan fogalmaztak az új uniós tagállamok felkészültségével kapcsolatban. Brüsszelben úgy látják, az újonnan csatlakozott uniós tagállamok postai szolgáltatói „jó úton járnak a felkészülésben”.

Európai piac

A lehetséges piaci hatások felmérésekor külön kell választani a lakossági és az üzleti szektort. Szakértők szerint az újonnan piacra lépők elsődleges érdeke az lesz, hogy nagy üzleti ügyfeleket szerezzenek, a lakossági preferenciákat csak másodsorban tudják majd kielégíteni. Utóbbi jóval költségigényesebb, ehhez ugyanis fiók- és kézbesítői hálózatot, más szóval komoly logisztikai rendszert kell kiépíteni.

Európában az is gyakori, hogy több postai szolgáltató is üzemeltet fiókokat, üzleteket, tehát a fogyasztó ténylegesen választhat, hogy mely cégnél szeretné feladni a küldeményeit, de a kézbesítésre már a régi, nagy hálózattal rendelkező szolgáltatót kéri fel. A PostEurop szerint az Európai Unió tagállamai közül egyedül Hollandia az, ahol végponttól végpontig terjedő több párhuzamos, országos postai hálózatok működnek, igaz, ott körülbelül ötször akkora a levélforgalom és négyszer akkora a népsűrűség, mint például Magyarországon.

A többi országban általában az jellemző, hogy a nagyobb városokban működnek párhuzamos kézbesítési hálózatok, a kisebb településeken viszont csak a hagyományos szolgáltató működtet ilyet: a liberalizáció hatásai tehát előbb értelemszerűen a nagyobb városokban érzékelhetők majd, és csak utána a kisebbekben.

Egyre kevesebb levelet küldünk

Az európai levélpiacon általános tendencia a forgalom csökkenése. A fejlettebb, nyugat-európai országokban évente 5-7 százalékkal csökken a küldött levélpostai küldemények száma, keletebbre mindössze 1-2 százalékos mérséklődés figyelhető meg. Ennek több oka is van. Az internet és az elektronikus levélküldés természetszerűleg csökkenti a hagyományos postai levélküldést, főként a magánlevelek terén. Az úgynevezett tranzakciós levelek számának csökkenését viszont az elektronikus kormányzati és közszolgáltatási lehetőségek okozzák. Utóbbi praktikusan azt jelenti, hogy egyre több állami hivatal, önkormányzat és áram, gáz, vagy telefonszolgáltató küldi ki a számláit elektronikus úton.

A PostEurop szerint viszont mégsem várható a hagyományos levelek eltűnése. A reklámküldeményeknél még nagy növekedési potenciált lát az európai ernyőszervezet, olyannyira, hogy a főtitkár kérdésünkre elárulta: a jól címzett reklámküldemények hatásosságát felismerve a hagyományos postai szolgáltatások egyik legnagyobb felhasználója a Google amerikai óriásvállalat, amely az elektronikus és a papíralapú reklámok együttes hatásában hisz.