Ismét széndioxid-kvótákkal bizniszel Fico kormánya

Amikor legutóbb ilyet tett, az FBI is nyomozott az ügyben, mert egy amerikai székhelyű garázscégnek adta el azokat, feltehetőleg áron alul. Most spanyol és osztrák vásárlók vannak kilátásban. Jövőre viszont a szlovákiai  cégeknek is fizetniük kell a kvótákért, erről szerdán döntött a pozsonyi parlament.

A szlovák parlament jóváhagyta a kvótákkal való kereskedésről szóló új törvényt, amely szerint az ipari vállalatok a jövőben kibocsátási kvótákat vásárolhatnak, a jogszabályra az Európai Unió új szabályozása miatt volt szükség. Az új törvény alapján 105 millió eurós bevétellel számol a szlovák kormány.

Az eddigi két kvóta-kereskedelmi időszakban a vállalatoknak egyszerűen kiosztották a kvótákat, nem kellett érte fizetniük. Az új EU-szabályok szerint viszont egyes – főleg energetikai – cégeknek ezentúl teljes mértékben meg kell vásárolniuk a kvótákat, más cégeknek pedig részben kell majd fizetniük értük.

Az üzemeltetőknek ráadásul ezentúl kötelességük lesz bejelenteniük a környezetvédelmi minisztériumnak bármilyen termelési kapacitás-változást, és az ingyenesen kiosztott kvóta nem felhasznált részét is vissza kell adniuk. Amennyiben ezt nem teszik, büntetést fizetnek.

Az EB mesterségesen növelné a piaci árat

Szlovákia 32,2 millió tonna kibocsátási kvótára lesz jogosult, ebből mintegy 15 milliót kell megvenniük a cégeknek. Ezen kvótáknak piaci ára tonnánként 7 euró körül mozog, így jön ki a 105 milliós tervezett bevétel.

„Természetesen nem tudhatjuk, miként alakul majd a piaci ár, mivel az Európai Bizottság szándékai szerint bizonyos mennyiségű kvótát bevonna a piacról, ily módon előidézve magasabb árakat, és ezáltal új technológiákba való beruházásra és a kibocsátás csökkentésére ösztönözve a cégeket” – magyarázta Peter Žiga szlovák környezetvédelmi miniszter.

Alig jut környezetvédelmi beruházásra a bevételből

A bevételek felét nagyberuházásokra fordítják, további 10 százalékát pedig olyan cégek állami támogatására fordítják, amelyeknél fennáll annak a veszélye, hogy jelentős mennyiségű szennyezést juttatnak környezetükbe. Ilyen cégből 5-6 van Szlovákiában, Žiga szerint támogatás híján elhagynák az országot és az EU-t, és olyan helyre települnének, ahol nincs szigorú szabályozás.

20 százalék jut a bevételből a kisebb zöldprojektekre, mint lakótömbök szigetelése, kutatás, fejlesztés, energiatakarékos rendszerek bevezetése. A maradék 20 százalékot „a klímaváltozás negatív hatásainak kiküszöbölésére” fordítják, például árvízvédelmi intézkedésekre. A kormányban korábban vita volt arról, miként használják fel a bevételt, mostanra sikerült megegyeznie a pénzügyminisztériumnak és a környezetvédelmi minisztériumnak. A törvényt rövidített eljárásban fogadta el a parlament, amennyiben a köztársasági elnök aláírja, 2013 január elsején lép életbe.

Régi kvóta eladó

Fölösleges, eddig fel nem használt kvótáit Szlovákia nemzetközi piacon szeretné értékesíteni. A kiotói kvótarendszer szerint 27 millió megmaradt AAU egysége van Szlovákiának, amit a környezetvédelmi miniszter javaslata szerint Spanyolországnak, vagy megosztva Spanyolországnak és Ausztriának adnának el, 22 – 5 millió elosztásban. A vételár egyelőre ismeretlen, mivel üzleti titokról van szó. A kormány felhatalmazta a minisztert, hogy folytassa a tárgyalásokat az érintett országokkal, amelyek egyébként a miniszter tájékoztatása szerint már folyamatban vannak, és a spanyolokkal nagyon közel a megegyezés.

A miniszter annyit közölt a vételárral kapcsolatban, hogy az „ilyen típusú kvóta ára a piacon jelenleg jóval egy euró alatt mozog”, így ez most nem olyan jó üzlet, korábban az emlékezetes Interblue-botrányban az 5 eurós ár is jóval áron aluli volt. Arra is figyelmeztetett a miniszter, hogy a kvótaár mozgásban van, ráadásul jelentős hatással lesz rá a decemberi csúcstalálkozó, amelyen a Kiotói Egyezmény hatályának meghosszabbításáról tárgyalnak majd a világ vezető politikusai.

Szlovákia utoljára Fico előző kormánya idején, 2008-ban értékesített kvótákat, a hírhedt, egy amerikai ház garázsában „székelő céggel, az Interblue Grouppal kötött ügyletben. Akkor a társaság tonnánként 5,05 euróért jutott hozzá 15 millió tonnányi joghoz, akkor viszont ez a pénz jóval áron aluli értéket képviselt – becslések szerint tonnánként nyolc euróért adták azt tovább. Ezáltal az Interblue legalább 45 millió eurót keresett az üzleten.