Szerb parlament előtt a vajdasági költségigények

Bizakodásra adhat okot, hogy csütörtökön a szerb parlament elé kerül a vajdasági képviselőház módosító indítványa a tartomány központi költségvetésből történő részesedéséről. Az elmúlt években ugyanis több, mint 10 indítvány akadt el Újvidék és Belgrád között. A vita kimenetele ugyanakkor úgy tűnik, hogy előre eldöntött: a kormánypártok egyáltalán nem támogatják a Vajdaság követeléseit.

Régóta húzódik a vajdasági tartományi költségvetéssel kapcsolatos problémák sora. A vita a központi költségvetés véglegesítésekor ismét feléledt és a vajdasági képviselők ezúttal úgy tűnik, a sarkukra is álltak. A sikeres végeredmény ugyanakkor nem garantált.

Nem kevés pénz a tét

A 2008-2009-ben, a Vajdasági Autonóm Tartomány megerősítésével kapcsolatosan elfogadott törvények szerint ugyanis a központi költségvetési bevételeinek 7 százaléka a tartományt automatikusan megilleti. A jövő évi központi költségvetés tervezése során Belgrádban mindössze annyit csavartak a dolgon, hogy a tartománynak járó összeget ezentúl nem a büdzsé teljes bevételi oldala, hanem az adóbevételek költségfizetési része alapján számolják ki. Némi szorzás-osztás után világossá vált, hogy ezáltal a Vajdaságot mintegy 9,6 millió dínárral rövidíti meg a központi kormány.

Belgrád és Újvidék idáig sem felhőtlen viszonya még inkább beborult, noha mindkét fél letette voksát a párbeszéd fontossága mellett. Kedden, november 19-én a tartományi törvényhozás végigtárgyalta az ügyet és elfogadott 3 módosító indítványt az alkotmányban garantált 7 százalékos részesedés biztosítása érdekében, amelyeket továbbított a köztársasági törvényhozás felé.

A döntés ugyanakkor közel sem egyhangúan született meg: a tartományi szinten ellenzékbe szorult Szerb Radikális Párt és Szerbiai Demokrata Párt az intézkedés megkésettségét hozta fel ellenérvéként, míg a Szerb Haladó Párt – a köztársasági elnök szócsöveként – a konstans elszámolási problémák megoldását javasolta első lépésként. 

Akadozó párbeszéd

A többség határozatát mindenesetre továbbították a köztársasági parlamentnek, ahol csütörtökön születik meg a döntés: elfogadják-e a Vajdaság alkotmányban biztosított pénzügyi támogatását, vagy ismét meghátrálnak a honatyák az autonóm köztársaság működtetése elől. Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke szerint már az is fontos lépés, hogy napirendre került az indítvány,szemben az elmúlt években benyújtott, 10-nél is több hasonló kezdeményezésnél, amilyek azóta is az íróasztalokon porosodnak a Skupstinában.

Csupán a garantált jogokat érvényesítenék

Mindeközben többen is aggályaikat fejezték ki a szerb kormány intézkedései miatt. Pásztor István és Bojan Pajtic, a tartományi kormányfő hangsúlyozták, hogy mindössze az alkotmányban rögzített jogokat követelik az általuk képviselt tartomány számára.

Egeresi Sándor, volt tartományi képviselőházi elnök mindeközben nyilatkozatában már egy alkotmánymódosítás szükségességét is felvetette. Szavai szerint ugyanis a Vajdaság helyzetét megnyugtató módon kellene végre rendezni, többek közt azért is, hogy meg tudják haladni az elmúlt négy év küzdelmeit a tartománynak alkotmány szerint járó pénzek megszerzéséért – idézi a Vajdaság MA.

A vajdasági parlamentben ezzel párhuzamosan egy külön munkacsoport is létesült, amely feladata, hogy az alkotmányban garantált hatáskörök és jogok sérülése esetén tárgyaljon a központi szervekkel – írja a Magyar Szó. Goran Jesic, a vajdasági kormány alelnöke ugyanis úgy véli, hogy akár szándékosan, akár véletlenül csorbítják a tartomány jogait, a két fél közötti jó viszony kialakítását ez mindenképpen gátolja.

Oda kell figyelni

Mindeközben a Vajdaság magára van utalva az autonómiáért folytatott küzdelmében. A napokban tárgyalt Pásztor és Pajtic az amerikai, a német és az osztrák nagykövetekkel is, akik elvi szintű támogatásukról ugyan biztosították a tartomány vezetőit, szavukat mégsem hallatnák a kérdésben. Szerintük ugyanis a vajdasági autonómia Szerbia kizárólagos belügye – szemben Koszovóval, ahol a diplomaták elsődleges feladatuknak tekintik a felek békés kiegyezését.

Tanulságképpen annyi elmondható, hogy hiába van alkotmányban rögzített autonóm helyzete egy tartománynak, működését a központi kormány könnyen ellehetítlenítheti abban a pillanatban, amikor a költségvetését megnyirbálja. Az ország uniós csatlakozása során nem szabad, hogy erről megfeledkezzenek Brüsszelben, különben komoly hátrányok érhetik Vajdaság egészét, és az ott élő magyarok közösséget is.