Egy magyar az ukrán Radában

Lassan véglegesedik a vasárnapi ukrán választás eredménye – ettől, és számos, időközben felmerült csalásról szóló hírtől függetlenül annyi biztos, hogy mindössze egy magyar képviselő került be a 450 fős Legfelsőbb Tanácsba, a Radába. Gajdos István, Beregszász polgármestere a Régiók Pártja színeiben lesz a kárpátaljaiak ,,magyar hangja”.

Amint azt korábban írtuk, a jelenleg is regnáló Régiók Pártja viszi a pálmát – olyannyira, hogy minimális számú, a párton kívül álló néhány képviselő támogatásával könnyen megszerezheti a kormányzáshoz szükséges többséget, így még alkudozásra sem szorul más pártokkal.

Gyenge eredmények

Ez azonban nem sovány vigasz a kárpátaljai magyarság számára. A vélhetően 150 ezer főnél is kevesebbet számláló magyarok két szék közül ismét a pad aljához közelebb találják magukat. A magyar kormány támogatta Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) noha mindhárom magyarok lakta választókerületben indított jelöltet, Brenzovics László 7,76, Gulácsy Géza 10,59, míg Kovács Miklós a szavatok mindössze 10,41 százalékát szerezték meg.

A kárpátaljaiak ,,magyar hangja”

Ez jóval alacsonyabb a körzetekben elő magyarság százalékos arányánál, ami körzetenként eltérő, de hozzávetőlegesen mindenhol 30 százalék körül mozog. A különbözet vélhetően otthon maradt, vagy pedig a Régiók Pártjára adta le voksait, hiszen a Kárpáti Igaz Szó internetes portál is erre biztatott a kampány finisében. Ezzel ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a Régiók Pártjának listáján bekerüljön az ukrán törvényhozásba, ahol 2006 óta nem volt magyar képviselő.

Személyes jelenlétének lehet örülni vagy sem, ugyanakkor azon érdemes elgondolkodni, hogy a 450 mandátumot szerző képviselőből mindössze egy magyar van. A fejlemény egyfelől pozitív, hiszen 2006 óta egyetlen magyar sem képviselte a kárpátaljai magyarságot – de negatív is, hiszen nem magyar párt színeiben fog politizálni az elkövetkezendő években.

Kilátástalanság és/vagy közöny?

A hír nem meglepő: az év elején a választói körzetek újrarajzolásakor nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar kormány erőfeszítéseinek ellenére sem lett magyar többségű választókerület. Ezek után pedig a KMKSZ és az UMDSZ összefogása sem valósult meg, hiszen a szándék mindkét félben – és támogatóiban – is hiányzott.

Az ukrajnai választásokról szóló összesítésekben a csalásra vonatkozó hírek mellett arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy a kárpátaljai megyékben az állampolgárok alig több, mint 50 százaléka élt választójogával. Mélyebb és konkrétabb elemzések híján csak valószínűsíteni lehet, hogy a magyarok nagyobb része nem vett részt a voksoláson a politikából és a nemzetét képviselő pártok viszonyából történt kiábrándultság miatt. Pedig egy 150 ezer fős nemzeti kisebbség életben maradásáért küzdeni kell minden eszközzel – a közöny nem megoldás.