Még nem jött el az idő „görög lagzira”

Korán ivott a medve bőrére Antónisz Szamarasz görög miniszterelnök, amikor bejelentette, hogy létrejött a megállapodása trojkával az újabb, 13,5 milliárdos megszorító csomagról. Az Eurócsoport szerdai telekonferenciáján arra szólította fel a görög hatóságokat, hogy oldják meg a még függőben lévő kérdéseket.

Antónisz Szamarasz keddi bejelentésének dacára mégsem tekinthető véglegesnek a nemzetközi hitelező trojka és a görög kormány megállapodása a 2013-as és 2014-es évre szóló összesen 13,5 milliárd eurónyi fiskális megszorító csomagról, és a jövő évi költségvetésről.

Ennek jeleként az Eurócsoport pénzügyminiszterei szerdai telekonferenciájukon csak azt tudták konstatálni, hogy előrelépés történt a Görögország és a trojka között a technikai szintű megállapodás elfogadásának ügyében, amely „ambiciózus és átfogó intézkedéseket irányoz majd elő a fiskális konszolidáció, a szerkezeti reformok, a privatizáció és a pénzügyi szektor stabilizálása terén”.

„Felszólítottuk a görög hatóságokat, hogy oldják meg a még nyitott kérdéseket, hogy gond nélkül véglegesíteni lehessen a tárgyalásokat a trojka intézményeivel” – közölte a telekonferenciát követően Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke.

Az Eurócsoport következő, november 12-i ülésén folytatja a vitát a görög kiigazítási programról, azzal a szándékkal, hogy véglegesítsék a programot, aminek előfeltétele, hogy a görög hatóságok végrehajtsák a számos prioritást élvező programot és a tagállamokban is véget érjenek a nemzeti procedúrák – áll a közleményben.

Szamarasz úgy tűnik, hogy nem egyeztette koalíciós partnereivel a bejelentést, akik emiatt megorroltak rá. Evangelosz Venizelosz, a szocialista PASOK vezetője „a legjobb esetben is szerencsétlennek nevezte” a bejelentést. A legkisebb koalíciós partner, a Demokratikus Baloldal még nyíltabban ellenzi a trojkával egyeztetett megállapodást, különösen annak munkaerőpiaci reformokra vonatkozó részét. A 13,5 milliárd eurós kiigazítás újabb bér- és nyugdíjcsökkentéseket irányoz elő, továbbá takarékoskodik az egészségügyi kiadásokon, és tovább farag a végkielégítésen is. A nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre emelkedik, a családi pótlék is csökken stb.

Az adók is emelkedni fognak. Megszűnik például az éves szinten 5 ezer euró alatti jövedelmekre vonatkozó adómentesség. A Le Monde arról ír, hogy a 350 ezer görög önfoglalkoztató 56 százaléka éves adóbevallásában 5 ezer eurónál kevesebb jövedelmet tűnte fel és egyáltalán nem fizet adót.

Bár a Demokratikus Baloldal ellenében is képes a kormány megszavaztatni a parlamentben a változtatásokat, megfigyelők szerint a nyílt szakítás tovább erodálhatja a kormány társadalmi támogatottságát, amit eddig részben a baloldal biztosított. Athénnak ugyanakkor a 13,5 milliárdos megtakarítási csomag elfogadása nélkül esélye sincs arra, hogy hozzájusson a novemberben lejáró adósságai törlesztéséhez szükséges 31,5 milliárd euróhoz, ami a második görög pénzügyi mentőcsomagból lenne esedékes, feltéve, hogy jóváhagyja azt az euróövezet és az IMF.

Miként azt a BruxInfo egy magas rangú valutaövezeti forrásra hivatkozva múlt héten megírta, az újabb, immár harmadik görög program, amit november 12-i ülésükön készülnek elfogadni az eurózóna pénzügyminiszterei, a következő fő elemekből áll:

– Görögország plusz két évet kap a második programban rögzített célok teljesítésére. Az államadóság szintjének tehát 2020 helyett csak 2022-ben kellene elérnie a GDP 120,5 százalékát.

– Athén 15-20 milliárd euró plusz pénzt kaphat a valutaövezeti partnerektől az ESM-en keresztül.

– A görög kormánnyal szemben elvárás, hogy 2013-ban és 2014-ben összesen 13,5 milliárd eurós költségvetési megtakarítást érjen el.

– A görög államadósság fenntarthatóságának biztosítása érdekében a hivatalos és intézményi hitelezők készek meghosszabbítani a görögnek nyújtott hitelek futamidejét és csökkenteni a kamatot.