Már 21 fejezetet megnyitott Izland

Három újabb tárgyalási fejezetet nyitott meg az EU és Izland a szigetország csatlakozási tárgyalásain. A pénzügyi szolgáltatásokról, a statisztikákról és a vámunióról szóló dosszié megnyitásával immár az összes fejezet kétharmadáról elkezdődtek, szűk harmadukról pedig le is zárultak a tárgyalások.

A pénzügyi szolgáltatásokról, a statisztikákról és a vámunióról szóló tárgyalási fejezet szerdai megnyitásával immár 21-re növekedett azon dossziék száma, amelyekről elindulhattak a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Izland között. Ezek közül tíz dossziét már ki is tárgyalt Brüsszel és Reykjavík.

A szigetország továbbra is rohamléptekkel halad az Európai Unió felé, a tárgyalások a belga uniós soros elnökség kezdetén, 2010 júliusában kezdődtek, és szinte példátlan, hogy szűk két és fél év alatt a 35-ből 21 fejezetet meg lehetett nyitni. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy Izland már most is alkalmazza az európai uniós jog jelentős részét.

A szerdai tárgyalási fordulón a három dosszié megnyitása kapcsán a Tanács nevében tárgyaló ciprusi soros elnökség hangsúlyozta, Izland megfelel ugyan a fejezetek megnyitási feltételeinek, de folytatnia kell Reykjavíknak az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy le is lehessen a dossziékat zárni.

A pénzügyi szolgáltatások terén az EU arra kéri Izlandot, hogy a parlament minél előbb alkosson törvényt a betétbiztosítási irányelvről annak érdekében, hogy a majdani csatlakozáskor már teljeskörűen tudja annak rendelkezéseit alkalmazni. Ugyancsak a szigetorszég előtt áll az Omnibus I irányelv megfelelő átvétele, figyelembe véve az új uniós pénzügyi felügyeleti intézményeket, és további előrelépést kell elérnie az Európai Gazdasági Térség tagjaként ráháruló kötelezettségek teljesítésében.

Az izlandi katasztrófabiztosítási alapra nem vonatkozik majd a biztosítási szolgáltatások szabályait egységesítő Solvency II irányelv. A szigetország azt is kérte, hogy az EU tisztázza: milyen makroprudenciális jogosítványai lehetnek Reykjavíknak, ha majd a csatlakozáskor megszünteti az eddigi tőkekorlátozást.

A statisztikai fejezet kapcsán a Tanács azt kéri, hogy Izland minden évben az ESA 95-ös szabvány szerint szolgáltasson pénzügyi és nem pénzügyi jellegű adatokat a szigetország gazdaságáról. Izland bizonyos átmeneti kivételeket kapott egyes gazdasági szektorok statisztikai adatainak összegyűjtése alól.

A vámunió terén Izlandnak konkrét időtervet kell eljuttatnia az Európai Bizottsághoz, amelyben jelzi, hogy az uniós vámelőírásokat milyen ütemterv szerint kívánja átvenni legkésőbb a csatlakozásáig. Az izlandi csatlakozási szerződésben a szigetország külön biztosítékot kap majd arra, hogy a csatlakozás előtt kiállított eredetigazolások a csatlakozás után is érvényesek maradnak.

A három megnyitott tárgyalási fejezet kapcsán általánosan jegyezte meg az EU, hogy Izlandnak nagy figyelmet kell fordítania arra, hogy az uniós csatlakozás, és az ország működtetése EU-tagként folyamatos adminisztratív bővítést igényel, amelyet jobb, ha már idejében elkezd az ország.

Mint azt uniós illetékesek korábban jelezték, az izlandi csatlakozási tárgyalások valóban gyorsan haladnak, de lesznek különösen nehéz fejezetek, például a halászati. Az európai uniós jogszabályok szerint Izlandnak a felségvizeire kellene engednie a többi tagállam halászait, ami viszont számottevő károkat okozna a szigetországnak, lévén, hogy Reykjavík gazdaságának jelentős részét a halászat teszi ki.

„Izlandon minden a halról szól. Az Európai Unió valószínűleg nem gondolt bele korábban, hogy ilyen problémával kell majd megküzdenie Azt hiszem, sosem kérte még olyan ország a felvételét, amelynek a halászat ennyire fontos lett volna” – fejtegette még áprilisban az izlandi külügyminiszter. Össur Skarphedinsson elmondta, bizonyos előrelépés már megfigyelhető az ügyben, hiszen a tárgyalási dosszié megnyitását megelőző átvilágítás alapvetően pozitív volt. A tárcavezető szerint Izland nyitott lesz a megnyitáshoz szükséges feltételek teljesítésekor.

A külügyminiszter alapvetően innovatív és rugalmas megoldásokban gondolkozik a halászati fejezet kapcsán, de leszögezte, nem szeretnének kimaradni az EU halászati politikájából, tehát „derogációról nem lesz szó” – tette hozzá.

A legnagyobb kihívásnak azonban mégsem valamely tárgyalási fejezet, hanem a lakosság meggyőzése ígérkezik. A gazdasági válság idején Izland azzal a deklarált céllal jelentkezett az EU-ba, hogy a közös európai fizetőeszköz biztonságos védőhálót nyújtana a kis szigetországnak az egyre viharosabbá váló pénzügyi tengeren.

Időközben azonban az euró és annak hitelessége is meggyengült, ezzel együtt pedig az izlandi lakosság körében korántsem egyértelmű, hogy a csatlakozási tárgyalások lezárulta után szükséges népszavazáson megkapja-e az uniós csatlakozás a lakosság többségi támogatását. Erre hívta fel a figyelmet az októberi bővítési csomagban az Európai Bizottság is.