Keményen fogják a görögöket

Bár a hitelező intézmények vezetői hétfő este a sajtó előtt nem győzték dicsérni a görög kiigazítási erőfeszítéseket, a tárgyalóteremből kiszivárgott hírek szerint Athént éles bírálatok érték főleg a németek, a hollandok és a finnek részéről. Hétfőn hivatalosan is megkezdte tevékenységét az állandó válságkezelő alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus.

Felfűtött hangú vitáról számoltak be hétfőn Luxembourgban diplomaták, akik az Eurócsoport üléséről tájékoztatták a sajtót. A kiszivárgott hírek szerint az ülésen több euróövezeti tagállam, köztük Németország, Hollandia és Finnország részéről is heves bírálatok érték a görög kormányt, amely hetek óta kemény alkudozásokat folytat az országnak hitelező nemzetközi trojka képviselőivel a második kiigazítási program céljainak teljesítéséhez szükséges pótlólagos költségvetési intézkedésekről.

Az Eurócsoport elnöke, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója és az EU gazdasági és pénzügyi biztosa a valutauniós pénzügyminiszterek ülését követően mégis inkább dicsérték a görög kormány elkötelezettségét a társadalom számára gyakran fájdalmas következményekkel járó reformok mellett. „A görög kormány csodálatra méltó módon viselkedik” – már-már áradozott Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke, aki szerint az elmúlt hetekben és napokban érdemi előrehaladás történt a tárgyalásokon. Az Eurócsoport arra hívta fel a trojka delegációját és a görög kormányt, hogy minél előbb véglegesítsék a megállapodást.

Az udvarias szavak mögül azonban időben előbukkant az aggodalom és az erélyesség is. „Haladást látunk a terepen, de minden fronton többre van szükség” – jelentette ki Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója. Lagarde egy újságírói kérdésre azzal igyekezett kisebbíteni a Nemzetközi Valutaalap és Athén közötti feszültség jelentőségét, hogy emlékeztetett rá, az ilyen tárgyalási folyamat a természeténél fogva nehéz, függetlenül attól, hogy kivel tárgyalnak.

Az Eurócsoport azt is értésre adta, hogy a novemberben esedékes következő kölcsönrészlet átutalása előtt világos kötelezettségvállalást vállalt az athéni kormány részéről. Ez mindenekelőtt annak a 89 prioritást élvező akciónak a maradéktalan végrehajtását jelenti, amire Görögország korábban ígéretet tett. „A prioritást élvező akció cselekvést jelent. Görögország sokat tesz, de a cselekvés cselekvést jelent, nem elég beszélni róla” – jegyezte meg egy kérdésre válaszolva a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója. Olli Rehn azt mondta, hogy rövidesen elkészül az úgynevezett technikai megállapodás, amelyet követően a Bizottság szolgálatai véglegesíthetik a görög program teljesüléséről szóló jelentést. Mindez meg kell, hogy előzzön minden további politikai szintű döntést a folytatásról.

Jean-Claude Juncker szerint a döntésnek a következő hetekben kell megszületnie, „nincs vesztegetnivaló időnk” – közölte.

A spanyol helyzetet is áttekintették az Eurócsoport tagjai Luis de Guindos spanyol pénzügyminiszter beszámolója után. Tudomásul vették, hogy a spanyol bankok feltőkésítéséhez végső soron 60 milliárd eurónál valamivel kevesebb pénzre lesz szükség. Az intézmények vezetői ugyanakkor elhárítottak minden, egy esetleges újabb spanyol mentőcsomag kérvényezésére vonatkozó kérdést.

A portugál program sorrendben ötödik felülvizsgálatát viszont jóváhagyták a pénzügyminiszterek, amivel elhárul az akadálya a következő, összesen 4,3 milliárd eurós kölcsönrészlet lehívásának. Ennek zömét a még mindig működő európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF), kisebbik részét pedig a hivatalos döntés után az IMF bocsátja majd rendelkezésre.

A hétfői nap krónikájához tartozik, hogy az Eurócsoport hivatalosan is útjára bocsátotta az idővel teljesen az EFSF helyére lépő állandó válságkezelő alapot, az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), amelynek kezdetben 200 milliárd, másfél év elmúltával viszont már 500 milliárd euró áll majd a rendelkezésére ahhoz, hogy a rászoruló országoknak pénzügyi mentőövet dobjon.

Az ESM „születésnapi ajándékként” a legkiválóbb, tripla A hitelbesorolást kapott hétfőn a Fitch hitelminősítőtől, bár a Moody’s negatív kilátásokkal adta meg ugyanezt. Klaus Regling, az ESM vezérigazgatója elmondta, hogy bár az új mechanizmus elődjénél kevésbé függ a tagállamok adósbesorolásánál, azért teljesen nem tudja függetleníteni magát.

Az ESM az eredetileg tervezett időpontnál 9 hónappal előbb kezdi meg tevékenységét, ám egy darabig (a jövő év közepéig) még az EFSF-fel párhuzamosan működik majd, hogy minél nagyobb legyen a tűzereje. Mindez azt jelenti, hogy a görög, a portugál és az ír program finanszírozását kötvénykibocsátással még mindig az EFSF végzi majd. Spanyolország ezzel szemben már az ESM ernyője alá kerül, ide viszik vagy konvertálják át azokat a pénzügyi eszközöket, amelyekből a spanyol bankszektor likviditását biztosítják.