A székváros sétálóutcájában, a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete épületének erkélye alatt vasárnap délben több száz polgár gyűlt össze, ők a szélsőjobboldali eszmék ellen meghirdetett, tiltakozó sétán vettek részt. A belvárosi átjárókban, kapualjakban, sőt még a távolabb eső városrészekben is erős rendőri jelenlét volt tapasztalható, védőöltözetbe bújt egyenruhások vigyáztak a sétálókra.
Az indulás előtt felreppent a hír, hogy a homoszexuálisokat tömörítő szervezetek tagjai egy autóbusznyi emberrel érkeznek Belgrádból, a sétán végül homoszexuálisok nem jelentek meg nagyobb tömegben, de képviselőik ott voltak, és elismerően nyilatkoztak az eseményről.
Emlékeztetőül: Újvidéken öt évvel ezelőtt október 7-én szerveztek első ízben fasizmusellenes sétát, akkor azzal a céllal, hogy megakadályozzák a neonácik aznapra bejelentett menetelését. Az akción nagyjából ötezren jelentek meg, a Duna partján lévő Hadseregotthon udvarából a fasiszták kövekkel megdobálták a tömeget, többen megsérültek. A rendőrség azonnal bekísért több tucat újfasisztát, azóta egyiküket sem büntették meg jogerősen.
Az újságíró-egyesület balkonjáról hallhattuk, hogy Szerbia sajnos egyre inkább lemond az antifasizmusról, és ezzel egyidejűleg letér az Európába vezető útról. Dinko Gruhonjić, az egyesület elnöke emlékeztetett arra, hogy azokat a náci csoportokat, amelyek tagjai öt évvel ezelőtt akartak menetelni Újvidék utcáin, azóta betiltották, de helyettük újak léptek színre, olyanok, akiknek a hatalom nyilvánvalóan nem akarja útjukat állni. Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga tisztségviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy akkor, öt évvel ezelőtt csatát nyertünk a gyűlölet és a fasizmus ellen, de a háborúban mindaddig nem győzhetünk, ameddig október 6-át azok ünneplik, akik október 5-én veszítettek.
Hallhattuk azt is, hogy a fasizmus nem életközpontú ideológia, elemberteleníti azokat az embercsoportokat, amelyeket vallási, faji, nemi vagy nemzeti tekintetben megkülönböztet. Egyes felszólalók szerint országunk visszafejlődött a fasizmus elleni küzdelem tekintetében, szinte eljutottunk addig, hogy ismét a kilencvenes évek felfogása jellemző ránk. Mások szerint az lehet a legrosszabb forgatókönyv, ha a polgárok úgy éreznék, nem változtathatnak, és kollektív beletörődés jelentkezne. – Ma azért vagyunk itt, hogy tudassuk: No pasaran – nem fog menni! – hangoztatták az erkélyről.
A Séta a szabadságért hivatalos elnevezést viselő megmozdulás résztvevői európai, szerb, vajdasági és újvidéki lobogókat vittek, pártzászlókat, parolákat nem láttunk. A menetoszlop végén a homoszexuálisok saját, szivárványszínű zászlajukat lobogtatták, a sétát a Polgári Vajdaság nemkormányzati tömörülés szervezte. A sétálók végigvonultak a Duna utcán, majd vezetőik megkoszorúzták a Razzia áldozatai rakparton a razzia emlékére felállított szoborcsoportot. Nagyobb incidens nem történt, egy fiatalember egy autóból bekiabált, hogy „Halál a péderekre!”, őt bekísérték.
A fasiszta ideológia a múltban mély sebet vágott Vajdaságon, a második világháború idején 15 településen a magyar csendőrség és honvédség egységei – egy eredetileg partizánok elleni razziaként induló akció során több ezer személyt mészároltak le. Az 1942. január 21-én, 22-én és 23-án történt események Újvidék történelmében a legtragikusabb momentumot jelentik, akkor több, mint 3400 embert öltek meg csak azért, márt más vallásúak, nemzetiségűek voltak, vagy mert más elveket vallottak.
Kitekintő / Magyar Szó