Szaakasvili elvesztette a választásokat

Miheil Szaakasvili pártja jelentős vereséget szenvedett a hétfőn megtartott grúz parlamenti választásokon. A Bedzin Ivanisvili grúz milliárdos által vezetett ellenzéki tömörülés 55 százalékot szerzett a jelenlegi elnök pártjának 40 százalékával szemben. Az ellenzék ünnepel, a kormány erkölcsi győzelmet emleget, hiszen a Rózsás forradalom óta eltelt nyolc évben a nagyszabású reformok a térség egyik példa-államává tették Grúziát, tegnapelőtt pedig bebizonyosodott: működik a grúz demokrácia.

Meglepetésszerűnek ígérkeztek az október 1-jére kitűzött grúz parlamenti választások: miközben egy hónappal ezelőtt a hatalomban lévő párt, az Egységes Nemzeti Mozgalom még közel 20 százalékkal vezetett, a választások előtt ez az előny szertefoszlott. Szaakasvili és pártjának népszerűségi mutatói a szeptember 18-án kirobbant börtön-botrány miatt estek olyan drasztikusan. Két héttel a választások előtt ugyanis két ellenzéki grúz televízió olyan felvételek birtokába jutott, amelyeken rabokat kínoznak az egyik Tbilisziben található büntetés-végrehajtási intézetben, a gldani börtönben.

A gldani börtön

Tekintse meg részletes elemzésünket az elmúlt két hét eseményeiről Grúziában, illetve a  gldani börtönben kirobbant botrányról.

A börtönt 2008-ban építették és a legmodernebb technológiákkal szerelték fel. 2011-ben – utólag ironikus módon – még el is nyerte a WTO legjobb börtönöknek járó díját.

A botrány hatalmas visszhangot okozott Grúzia szerte és az emberek utcákra vonultak tüntetni a kormány ellen. Az első napokban lemondott a büntetés-végrehajtási miniszter, majd Grúzia egyik erős embere, a belügyminiszter Bacso Ahalaj is, azonban Szaakasvili pártján ez már nem segített. A kormány szerint az egész börtön-botrányt az ellenzék rendelte meg a választások előtt, hogy lejárassa a kormányt (és ez utóbbi sikerült is), de bárhogy is történt, túl kevés ideje volt a kormánynak arra, hogy az ellenzéki összeesküvést bebizonyítsa.

Az október 1-jei választásokra így gyakorlatilag vakon indult el a két vezető grúz politikai erő – az Egységes Nemzeti Mozgalom és a Grúz Álom ellenzéki tömörülés. Habár a kormány az előrejelzések szerint is elvesztette a közel húsz százalékos előnyét, a két párt támogatottságát nagyjából azonosra saccolták.

A választás azonban egészen váratlan eredményeket hozott: a fő ellenzéki erő, a Grúz Álom a szavazatok 55,08 százalékát szerezte meg (94,05 százalékos feldolgozottság mellett), a kormányerő pedig csak 40,14 százalékot. A kereszténydemokrata párt és a Munkáspárt csak 2,04 illetve 1,25 százalékot szereztek, így nem tudták átlépni az öt százalékos parlamenti küszöböt, ami azt jelenti, hogy a parlamentben mostantól csak két párt lesz az eddigi öt helyett (bár figyelembe kell venni azt is, hogy a Grúz Álom egy több pártból álló választási blokk).

A most megválasztott grúz parlament két jelentős dologban tér majd el elődjétől: az egyik, hogy mostantól a parlament nem az ország fővárosában, Tbilisziben, hanem a 192 ezres Kutaisziban fog székelni (amely előtte több évszázadon át Grúzia fővárosa volt). A másik, ennél sokkal fontosabb változás a parlament jogkörében következik be: a megváltoztatott alkotmány szerint Grúzia ugyanis lényegében elnöki berendezkedésű államból parlamenti állammá válik, és a miniszterelnöknek sokkal nagyobb hatalma lesz, mint az államfőnek. Ezek a változások 2013-tól lépnek életbe, Miheil Szaakasvili leköszönésével.

Az ellenzék szerint a változásokkal Szaakasvili maga alá próbálta átszervezni a hatalmat: a 2004 óta hivatalban lévő elnök mandátuma 2013-ban jár le (elnökválasztás várhatóan 2013 októberében lesz), és mivel az alkotmány szerint nem töltheti be újra ezt a tisztséget, az úgynevezett „putyini utat” választotta. Szaakasvili júniusban nevezte ki miniszterelnöknek egyik bizalmas emberét – hasonlóan annak idején Medvegyev kinevezéséhez Oroszországban – és számolhatott esetleg azzal, hogy az elnöki ciklus végével 2013-ban helyett cserélnek, de úgy, hogy miniszterelnökként gyakorlatilag megőrizte volna a hatalmát.

Bárhogy is kalkulált Szaakasvilii, nem fedte fel a lapjait, egy ilyen cseréhez pedig nélkülözhetetlen volt a kormánypárt győzelme, ami nem sikerült. Így a jelenlegi elnöknek még egy éve van az ország élén, azonban kormányzását megnehezíti majd a Bedzin Ivanisvili milliárdos által vezetett ellenzék.

Grúzia számára azonban szerencsésnek mondható az ellenzéki párt ilyen arányú győzelme: amennyiben túl szorosak lettek volna az eredmények, várhatóan mindkét politikai erő kivonult volna az utcákra tüntetni (amire az ellenzék többször is utalt), és több külpolitikai szakértő a térség destabilizációjától tartott. Így viszont túl jelentős a különbség, ráadásul az ellenzék javára, és az első eredmények közzététele utána a kormánypárt is elismerte a vereségét.

A nyugati sajtó azonban Szaakasvili erkölcsi győzelméről beszél: sok év után először történt Grúziában az, hogy civilizált, demokratikus úton került sor hatalomváltásra, ezt kiemelték az EBESZ megfigyelői is. A jelenlegi hatalom nem nyúlt adminisztratív forrásokhoz, nem akadályozta vagy hamisította meg a választásokat, ami bárhogy is nézzük, egyedülálló a térségben, elég a 2011 decemberi orosz parlamenti választásokra gondolni, vagy a szomszédos Azerbajdzsánra, Ilham Alijev rendszerére. Miheil Szaakasvili az elmúlt nyolc évben a Rózsás forradalom óta sikeresen felszámolta a szovjet múltat, átalakította a rendőrséget és a nemzetbiztonsági szerveket, és igazi – működő – demokráciát tudott létrehozni.

Maga Szaakasvili így reagált a választási eredményekre:

Számomra alapvetően elfogadhatatlanok a Grúz Álom koalíció nézetei, és közöttünk nagy különbség van. Úgy gondoljuk, hogy az ő nézeteik nem helyesek. De a demokrácia úgy működik, hogy a döntést a grúz nép többsége hozza meg. Mi pedig tiszteletben tartjuk ezt a választást.” – idézte az államfőt a newsgeorgia grúz hírportál.

Néhány nappal ezelőtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök is Grúziában járt, ahol kétnapos útja során többek között részt vett az új repülőtér megnyitóján Kutaisziben, Szaakasvili társaságában. „Büszkék vagyunk arra, hogy egy olyan ország sikertörténetének lehetünk részesei, amely egyértelművé tette, euroatlanti integrációra törekszik. Számíthatnak ránk, számíthatnak a támogatásunkra azon a hosszú úton, amely önök előtt áll” – idézte Orbán szavait az MTI.

Közleményében már a Fehér Ház is kommentálta a grúz választásokat, és a demokrácia mintapéldájának nevezték azokat. Reagáltak közben az oroszok is: Dmitrij Medvegyev szerint készen állnak arra, hogy a grúz-orosz kapcsolatok jövőjéről tárgyaljanak. A kormánypárthoz hasonlóan programjában a Grúz Álom is a nyugati integrációt tűzte ki célul, azonban Ivanisvili nem zárkózott el attól sem, hogy jó kapcsolatokat alakítsanak ki az oroszokkal is. Miheil Szaakasvili ismert volt orosz-ellenes retorikájáról és nézeteiről, így vezetése idején – főleg a 2008-as grúz-orosz háború után – baráti kapcsolatokról nem lehetett szó.