Változások előtt a német Európa-politika

A Magyar Külügyi Intézetben nemrég Németország volt a téma: “Leave or lead?” – tette fel a kérdést az előadás címe. A probléma aktualitását a karlsruhei alkotmánybíróság 12-i döntése adta.

Németország az EU-ban

Kiss J. László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója azzal kezdte előadását, hogy ahogyan Európa és az unió, úgy Németország is nagy változásokon ment át. Hogy mindezt szemléltesse, egészen a II. világháború utáni német történelemig nyúlt vissza. Mint mondta; bár a német politika alapjai napjainkig megőrződtek, tehát folytonosság jellemzi őket, tartalmilag mégis módosulásra kényszerítette őket a történelem, s különösen a mostani válság. “A háború utáni politika korszaka véget ért” – jelentette ki Kiss J. A tegnap Németországát a szociális háló kiépítése, a felvilágosult önérdek politikája és a kiépülő Európa-politika jellemezte, de a ma Németországát már egy új fogalommal kötik össze. Mint mondta, ez a német Európa.

A szakértő szerint a kifejezés annyit tesz, hogy a németek a saját arcukra kívánják formálni az EU-t. Jól példázza ezt az a tény is, hogy a 2005-ben meghirdetett Agenda 2010 mentén kínálnak Merkelék megoldást az egész unió számára: stratégiai reformok és fiskális fegyelem szükséges. Ahogy Kiss J. László fogalmazott: “Németország vezető civil hatalomból vezető geoökonóm hatalommá nőtte ki magát”. A helyzet azonban két diskurzust is életre hívott szerinte. Egyrészt sokan gondolják úgy, hogy Berlin csak továbbnövelte az interdependenciát, s a saját boldogulását teremti meg az unióban. Mások azon a véleményen vannak, hogy a németek ezt felhasználva egyre inaktívabb szerepet vállalnak az EU-ban, “free rider” magatartást tanúsítanak.

Az EKB megítélése német szemmel

Kiss J. László azzal folytatta előadását, hogy a német autonóm intézmények számára az egyre mélyülő integráció szerepvesztést eredményezett. Példaként a Bundesbankot és az alkotmánybíróságot hozta fel. A Bundesbank stabilitási politikája az elmúlt évek céltáblájává vált, Soros György pedig egyenesen elavultnak nevezte azt. A német modellel egyet nem értők szerint ugyanis nem az infláció, hanem a defláció veszélye a fő probléma. Mario Draghi 2012. szeptember 6-i bejelentése, miszerint az EKB minden bajba jutott eurozóna országot megsegíthet, ráadásul úgy, hogy felvásárolja azok három évnél rövidebb idejű kötvényeit a másodlagos piacokon, óriási visszhangot váltott ki Németországban; a reakciók meglehetősen vegyesek voltak. A kormánytöbbséggel bíró Angela Merkel és a CDU szerint az EKB jogosan járna el a Draghi által vázolt esetben. A kormánykoalíció másik két tagja viszont közel sem biztos ebben annyira: az FDP úgy fogalmazott, hogy a kötvényvásárlás nem válhat elsődleges megoldássá, a bajor CSU pedig kijelentette, hogy a piacok nem fogják elfogadni az új rendszert. Draghi ötletét a német ellenzék kritizálta a leghangosabban – mondta Kiss J. A baloldali és szociáldemokrata politikusok szerint az EKB túl sok politikai szerepet vállal, már-már mellékkormány az EU-ban.

A német alkotmánybíróság jogköre

A professzor a Karlsruheban működő alkotmáybíróság feladatának ismertetésével zárta előadását. Kiemelte a 2012. szeptember 12-i ítéletet, amikor is polgári és politikai kezdeményezésre a bírák azt vizsgált, vajon az ESM és a fiskális unió alkalmazható-e Németország által. Noha botorság volt azt hinni szerinte, hogy a bírák a mentőalap ellen szavaznak, mégis a lakosság megnyugtatását szolgáló döntés született: a mindenkori német kormány csak 190 milliárd euró összegben vállalhat részt az alapban. Kiss J. László emlékeztett arra, hogy 1992 óta ez volt az alkotmánybíróság ötödik olyan ítélete, amely nem akasztotta meg az integrációt, de a társadalommal sem helyezkedett szembe.

Kontra

Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója több ponton sem értett egyet az előtte szólóval, előadásában ezeknek a nézőpontbeli különbségeknek adott hangot. Mint mondta, nem Németországgal van a baj, hanem a gazdasági és monetáris unió szerkezete alkalmatlan a mélyítésre. A válság kirobbanását követő legnagyobb problémát abban látja, hogy míg az ok amerikai eredetű volt, addig a megoldást nemzeti szinteken kellett megtalálni. Hangsúlyozta: nem volt olyan aktor, aki vállalta volna a finanszírozó szerepét. A görög államcsőd veszélye volt az első alkalom, amikor egyértelművé vált, valamit tenni kell, “az illikvid világpiac képtelen kezelni a helyzetet, Kína pedig nem akarja”.

Előadása végén három pontot emelt ki a témával kapcsolatban: az infláció, az alacsony hitelezés és a közös bankfelügyelet kérdését. Az elsőről megállapította, hogy “maga a közveszély, egy szociális csapda”, míg az alacsony hitelezén kapcsán megemlítette, hogy a németek alaptermészete magában foglalja a spórolás kultúráját, ezért nem hallani náluk szigorú megszorításokról. Ami a közös bankfelügyeletet illeti, Rácz Margit szerint nem képes az EKB közel 6000 pénzintézetet koordinálni, különösen azért, mert “a nyugati bankok kelet-és közép-európai leányai nem is eurozóna országokban működnek”. Előadását azzal a kérdéssel zárta, hogy vajon ezek fényében mi várható 2013-ban.

A német tervek

Befejezésként Kőrösi István, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa összefoglalta az előtte szólók gondolatait, kitérve a német külkereskedelemre is. Az idő szűkössége miatt pontokba szedve ismertette a hallgatósággal a német belpolitika jövőbeli céljait. Ezek a szakértő szerint zömmel olyan programok, amelyek rövidtávon stabilizáló hatásúak, hosszútávon viszont fenntarthatóságra, környezetbarát megoldásokra és fejlesztésekre törekednek. Kőrösi azon a véleményen volt, hogy Németország nem tud, de nem is akar vezető szerepet betölteni az EU-ban, elfogadja a többsebességet, de bizonyos szuverenitásokról ő maga sem mond le. 

A Kávé és Külpolitika e heti előadása jól mutatja, hogy Németország meghatározója a válságkezelésnek, de a szerepe még a szakértőket is megosztja. A német alkotmánybíróság utat engedett az ESM-nek és a fiskális uniónak, ahogyan azonban Rácz Margit is mondta, 2013 éve egyelőre rejtélyeket tartogat.

Szabó Boglárka

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás