Az emlékezés fontosságát hangsúlyozta pénteken Francois Hollande francia államfő a Párizs melletti Drancyban, az egykori legnagyobb francia gyűjtőtábor helyén megnyílt holokauszt emlékmúzeum megnyitóján.
A francia elnök „egy gyalázatos bűn” helyszínének, de egyúttal a „nemzeti emlékezet szimbólumának” is nevezte Drancyt, ahova 63 ezret gyűjtöttek össze a Franciaországból később deportált 73 ezer zsidó közül. Kiemelte, hogy a Párizs központjától alig 15 kilométerre található tábort „francia csendőrök felügyelték, francia tisztviselők vezették, a gyerekeket francia rendőrök tartóztatták le”.
„Különböző korúak, különböző származásúak, különböző nemzetiségűek, különböző társadalmi osztályhoz tartozók voltak, csak egy közös volt bennük, egyetlen okból ütötték őket: mert zsidók voltak. Ennyi elég volt ahhoz, hogy a halálba küldjék őket” – mondta a francia államfő. Hozzátette: „Nem arról van szó, hogy vádolunk. Az igazságszolgáltatás megtörtént, még ha időnként késve is. Nem az igazságot kell helyreállítani. Hanem emlékezni kell. A jövő generációinak gondolkodását kell formálnunk. Egyedül a múlt átadásával akadályozható meg, hogy ez még egyszer megtörténjen”.
Hollande szavai annak a júliusban elmondott beszéd folytatásának tekinthetők, amelyben „francia bűntettnek” nevezte a zsidók 1942-es deportálását annak a kerékpárstadionnak a helyén, ahol a rendőrség több mint 13 ezer zsidót – zömmel nőket és gyerekeket – zsúfolt össze 70 évvel ezelőtt. A konzervatív Jacques Chirac volt az első francia államfő, aki 1995-ben a Vel d,Hiv kerékpárarénában összegyűjtött és haláltáborokba deportált zsidók megemlékezésén elismerte a francia állam felelősségét a 75 ezer franciaországi zsidó halálában. Francois Hollande pedig az első baloldali elnök, aki emlékező beszédében beismerte a francia hatóságoknak a deportálásokban játszott szerepét.
A Drancyban a múlt század harmincas éveiben épült úgynevezett Muette lakótelepen eredetileg szociális lakások voltak, majd 1941-ben az épületegyüttest a legjelentősebb francia internálótáborrá alakították át. Innen deportálták a franciaországi zsidókat 1941 és 1944 nyara között a koncentrációs táborokba. A II. világháború után, 1948-tól ismét szociális lakóparkként szolgált, s csak 1976-ban állították fel az első holokauszt-emlékművet, 1988-tól pedig egy vasúti vagon emlékeztet arra, hogy itt működött valamikor a legnagyobb francia gyűjtőtábor.
MTI