Hamburg megegyezik a muszlim közösségekkel

Történelmi lépésre készül Hamburg városa. Németországban elsőként paktumot kötnek három muszlim, és az alevi közösséggel. A megegyezés elismeri a közösségek vallási ünnepeit, temetkezési szokásait és levetővé teszi számukra az iskolai oktatásban való részvételt – írja a Deutsche Welle.

A paktum önmagában egyedülálló és szimbolikus gesztus a muszlim közösségek felé, hiszen először rögzítik valamiképp jogaikat Németországban. A hamburgi megegyezés lehet az első dominó a sorban, és remélhetőleg más szövetségi tartományok is követik majd a város példáját.

Egy hosszú folyamat

A paktum megszületése korántsem volt zökkenőmentes. Egy csaknem öt éves folyamat eredménye a mostani megállapodás. A korábbi kereszténydemokrata polgármester Ole von Beust (CDU) javaslatára kezdődtek meg a tárgyalások, melyben természetesen a muszlim és alevi közösségek képviselői is aktívan részt vettek.

A képviselők meghatározása azonban kisebb problémát jelentett. A muszlim közösségeknek ugyanis nincs egységes érdekképviseleti szerve. Többnyire a török közösség nevében fellépő vallási szervezetek, így a Török Iszlám Vallási Unió (DITIB) vagy az  Iszlám Kulturális Központok Szövetsége (VIKZ) törekednek az űr betöltésére, a közösség egységes képviseletére. A tárgyalásokon így végül a DITIB, a VIKZ, az Iszlám Tanács (Súra) és a Németországi Alevi Közösség képviselői kaptak helyet.

„Az egyezmény célja az élet különböző területeit érintő közös jogok és kötelezettségek rögzítése volt” – nyilatkozta Dietrich Wersich, a CDU hamburgi parlamenti frakciójának elnöke. Az egyeztetések folyamán így az alapvető német alkotmányos értékek éppen annyira hangsúlyosak voltak, mint a muszlim közösségek vallásos értékei. „Az egyezmény megismétli és megerősíti a német alkotmány által garantált alapvető jogokat” – hangoztatta maga Altug, a DITIB képviselője is.  

Iszlám a falakon belül

A várakozások azonban eltúlzottak a paktum gyakorlati jelentőségét tekintve. Az egyezmény, mely a jövő évtől lép életbe ugyanis nem hoz lényeges változást a mindennapokba. A vallási ünnepek tekintetében rögzíti azok hivatalos státuszát, de például egy muszlim munkásnak továbbra is a szabadnapjaiból kell áldoznia, ha meg akarja tartani az ünnepet. A tanulók ugyanakkor szabadon kimaradhatnak az iskolából.

Kétségtelen, a leglényegesebb változások az iskolai oktatásban tapasztalhatóak majd. Az iszlám az iskola falain belülre kerül. Hamburgban mindeddig a protestáns egyház volt a felelős a hitoktatásért. Most a muszlim és alevi közösségek bevonásával, a három felekezet együttesen határozza meg a vallásos tananyagot. Alapvető változáson megy keresztül a rendszer a következő öt éves próbaidőszakban. A paktum további hozadéka ugyanis, hogy muszlim tanárok jelenhetnek meg a tantermekben – akár fejkendőt viselve is – ezzel pedig számos újabb vita indulhat meg.

Mindkét fél hangsúlyozta: az alapvető cél, hogy a tananyag informatív legyen, és ne kerüljön túlsúlyba a vallásos szemlélet. „A legjobb, ha a tanítás csupán informáló jellegű” – nyilatkozta a Zekeriya Altug, a DITIB képviselője. A másik oldalról Dietrich Wersich némileg hasonlóképp nyilatkozott: „Azt szeretnénk, hogy a hitoktatás mindenki számára elérhető legyen, nem pedig kiterjesztett iszlám oktatást muszlim gyerekeknek.” Olaf Scholz, (SPD) Hamburg polgármestere pedig hangsúlyozta, hogy az egyezmény semmiképp sem veszélyeztetheti az ún. hamburgi modellt, vagyis a különböző vallási felekezetek tiszteletben tartásán alapuló oktatási rendszert.

Nem számolt következmények

A paktum hatása kétséges. Sokan úgy vélik, pozitív folyamatot indít el, és más tartományok is követik majd Hamburg példáját. Hamburg utat nyitott a „befogadás és a tolerancia felé” – nyilatkozta Richard Meng, Berlin kormányának szóvivője, ami ugyancsak hasonló intézkedéseket vezetne be a jövőben.

A paktum ugyanakkor felszínre hoz számos kényelmetlen kérdést is. Így a diákok úszásoktatáson való részvételét, vagy éppen a nők fejkendő viselésének jogát. A DITIB a fejkendő kérdésben határozott álláspontot képvisel, és  az azt viselő nők negatív megkülönböztetése ellen szólalt fel, intézkedéseket szorgalmazva a területen. A német politikai elit azonban továbbra is kiáll a vallási semlegesség mellett, és egyelőre nem enged a kérdésben.

Németország részei-e a muzulmánok és az iszlám?

Ma közel 4 és fél millió – ebből csaknem 3 millió török származású – muszlim él Németországban. A lakosság arányában ez 5 százalék körüli nagyságot jelent. Az iszlám vallásúak aránya pedig ennek megfelelően folyamatosan növekszik. Ekkora közösség mellett még mindig van létjogosultsága a fenti kérdésnek? Az integrációs miniszter, Bilkay Öney szerint „a hamburgi paktum mindkét fél számára egy határozott jelzés” a kialakult vitában. 

Érdekes kitekintés, hogy Franciaországban, ahol körülbelül 5 millió muszlim él a hamburgi példával éppen ellentétes folyamatok játszódnak le. Így az engedmények helyett, folyamatosan szigorítják a muszlimokat érintő szabályozást, és a teljes vallási semlegességre törekszenek. Az egész testet takaró burka és nikáb nyilvános viseletének korlátozásán túl, a kisgyermekekkel foglalkozó intézményekben is megtiltják a fejkendő hordását.