Kína a kivégzések aranyérmese

Az Amnesty International éves jelentése megállapította, hogy tavaly Kínában hajtották végre a legtöbb kivégzést. A számok azonban fokozatosan csökkenő tendenciát mutatnak.

Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet kutatásai arra engednek következtetni, hogy Kínában éves szinten több ezer kivégzésre kerül sor, melyeknek jelentős része államtitoknak minősül. Megdöbbentő tény, hogy ebben az országban sokkal magasabb számban hajtanak végre halálbüntetést, mint a többi országban együttvéve!.

A kelet-ázsiai ország arról is híres, hogy a bűnügyi tárgyalások javarészt nem felelnek meg a nemzetközi jogi előírásoknak, a beismerő vallomásokat sok esetben kényszerítéssel csikarják ki a gyanúsítottakból. Az országra vonatkozó nyilvános forrásokból összegyűjtött számokat a nemzetközi emberi jogi szervezet egy ideje már nem teszi nyilvánosságra, mivel ezek jelentősen alulmúlják a valódi adatokat. Az ijesztő számok mellett pozitív fejleményekről is lehet ma már hallani: a pekingi kormány 13 fehérgalléros bűncselekmény tekintetében eltörölte a halálbüntetést, javaslatokat terjesztett a legfőbb kínai törvényhozó testület, az Országos Népi Gyűlés elé a kínzások és a fogva tartottak számának csökkentése, a védőügyvédek pozíciójának erősítése, valamint a gyanúsítottak megfelelő minőségű védelemhez való hozzájutásának érdekében. 

A nemzetközi emberi jogi szervezet Kína mellett Japánra is negatív példaként utal, ahol a világsajtót bejárt hírek szerint a múlt héten újabb két rabot akasztottak fel. A kivégzésekre, amelyeket immár az új igazságügyi miniszter Makoto Taki  rendelt el, a tokiói és oszakai fogházban került sor. Az egyik elítélt, Junia Hattori megerőszakolt és halálra égetett egy 19 éves egyetemista lányt 2002-ben, a másik halálraítélt, Kiozo Matszumara pedig rablógyilkosságot követett el nagybácsija és nagynénje ellen 2007-ben. Taki szerint a halálbüntetések végrehajtására alapos mérlegelés, nyomozás után került sor, amikor a gyanúsítottaknak minden kétséget kizáróan bebizonyosodott a bűnössége. Márciusban már három másik rabot is felakasztottak, azok azonban nem kaptak akkora médiavisszhangot, mint a múlt heti két fogoly esete. Ezek a kivégzések valószínűleg azért kerülhettek be a híradásokba, mert a szigetországban tavaly 19 év óta először nem hajtottak végre halálos ítéletet. Japán az Amerikai Egyesült Államok mellett a másik olyan fejlett, nyugati típusú demokratikus berendezkedésű állam, ahol a mai napig érvényben van a halálbüntetés, amelyet nagyrészt akasztással hajtanak végre. Habár emberi jogi szervezetek és európai államok sokasága sürgeti a szigetországot a halálbüntetés eltörlésére, a kormány azzal érvel, hogy a közvélemény-kutatások tanúsága szerint  az ország lakosságának túlnyomó többsége támogatja ezt a fajta büntetést. 

Az Amnesty International éves jelentése szerint tavaly a világon számon tartott országok 10%-a hajtott végre halálbüntetést. Halálos bűnnek számít ezekben az államokban többek között a házasságtörés, szodómia (Irán), istenkáromlás (Pakisztán), a kábítószerrel és az emberi testrészekkel történő kereskedelem (Kongói Köztársaság), valamint a boszorkányság (Szaúd Arábia). A kivégzések módszerei az akasztás, lefejezés, főbelövés és a halálos méreginjekció. 

Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára szerint a kivégzés – amely sarkalatosan fogalmazva államilag szentesített gyilkosságnak tekinthető –  a legkegyetlenebb, legembertelenebb és főleg visszavonhatatlan büntetés, ami szerencsére egyre inkább visszaszorulóban van a világban és a történelemkönyvek lapjai felé halad. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a halálbüntetést eltörlő országokban gyakran alacsonyabb a gyilkosságok száma, mint azokban, ahol azt még nem törölték el. A végrehajtott halálbüntetés csak egyre jobban szítja az erőszakot és a megtorlást. Shetty szerint azokban az országokban, ahol a többség támogatja a büntetés végrehajtás ilyen módját, amint a bűnözés elleni kemény fellépést fel tudja váltani a megfontolt vita, illetve amint alternatív megoldások is felmerülnek, a halálbüntetés társadalmi támogatottsága is vissza fog szorulni.