Romániai népszavazás: Ki nevet a végén?

Az eddigi információk alapján a július 29-ére meghirdetett romániai népszavazás eredménytelen volt, tehát Traian Basescu államfő visszatérhet elnöki székébe. Hacsak az Alkotmánybíróságot nem sikerül meggyőzni a választói névjegyzék szűkítéséről.

Victor Ponta nemrég hatalomra került kormánya július első hetében kezdeményezte Traian Basescu államfő elmozdítását, melyet a parlamenti többség meg is szavazott. Ennek eredményeképpen tartották július utolsó hétvégéjén a népszavazást annak eldöntésére, hogy maradhat-e az utolsó mandátumát töltő elnök eddigi székében.

Uborkaszezon jegyezte referendum

A népszavazás eredménye, pontosabban eredménytelensége, kiszámítható volt: a nyári uborkaszezon kellős közepén, alig 3 hetes felkészülés után senki nem számított elsöprő győzelemre sem egyik, sem másik oldalon. Az előzetes közvéleménykutatások ugyanakkor a Basescu elmozdátását támogató voksok többségét jósolták.

A kampány hajrájában mindkét oldal elsütötte az utolsó ,,érveket” is: míg a Szociál-liberális Szövetség (USL) egyebek közt azzal vádolta az államfőt, hogy az elnöki palota szomszédságában álló villát szabályosan kisajátítja magának,  a Basescut támogató Demokrata Liberális Párthoz (PDL) közel álló médiában olyan dokumentum került napvilágra, amely szerint a szociálliberálisok felszámolnák az alkotmánybíróságot, a korrupcióellenes ügyészséget, a vagyonok és tisztségbeli összeférhetetlenségek ellenőrzésére hivatott országos feddhetetlenségi ügynökséget, valamint a volt kommunista titkosszolgálat, a Securitate irattárát vizsgáló tanácsot – adta hírül az Erdély MA.

Akik a távolmaradással szavaztak

Végső fegyverként a PDL bojkottra szólított fel, hiszen a választók 50 százalékát el nem érő részvétel esetén a népszavazás eredménytelenül zárul. Hasonlóképpen tett az erdélyi magyar pártok közül az EMNT is, majd Orbán Viktor Tusványoson szombat délután az EMNT stratégiai szövetségeseként felszólalásában a következő mondta az Erdély MA beszámolója szerint: ,,…azt kívánom a románoknak, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést.”

Mindeközben az RMDSZ, ha haloványan is, de amellett foglalt állást, hogy a romániai magyar állampolgárok éljenek szavazati jogukkal. Hétfőn a pontos megfogalmazás úgy szólt, hogy a párt támogatóit a lelkiismeretük szerinti állásfoglalásra bíztatta – olvashatjuk a Krónikában.

A számok beszélnek és a politikusok magyaráznak

Az eredmények összesítése után a hivatalos választói névjegyzék alapján a választók 46,23 százaléka járult az urnákhoz, egészen pontosan 8 455 336 román állampolgár. Többségük Basescu ellen tette le voksát, mindössze 11,15 százalék támogatta további elnökségét. Ezt az eredményt és a polgárok másik felének véleményét viszont többféleképpen lehet magyarázni: vajon a mintegy 9 millió otthonmaradó az államfővel való szolidaritás miatt nem élt állampolgári jogával, vagy egyszerűen nem értett egyet az USL által kínált alternatívával?

Elemzők szerint elgondolkodtató a két országrészben – Erdélyben és a regátban – észlelt részvételi különbség: egészen pontosan a regátban található körzetek hihetetlenül magas voksolási aránya. Lehetséges, hogy ott kizárólag USL szavazók lennének?

Victor Ponta kormánya tehát egyelőre nem ért célba, a népszavazás nem felelt meg várakozásainak. Mindeközben presztízsbeli veszteséget is szenvedett, amit várhatóan nem fog tudni visszahozni a novemberi választásokig, megfűszerezve a nemrég kirobbant plágiumbotrányával. Elemzők szerint így az eddig jósolt 2/3 helyett örülhetnek, amennyiben meglesz az USL parlamenti többsége – amennyiben nem követik belső harcok az elbukott referendumot.

Ugyanakkor Basescu öröme sem felhőtlen: még ha az Alkotmánybíróság meg is semmisíti a voksolás eredményét, komoly legitimásbeli veszteség számára az a 7-8 millió szavazat, ami az elmozdítását szorgalmazta.

Megtalált bűnbak

A Ponta-kormánynak mindeközben azonnal sikerült bűnbakot találnia az erdélyi magyarság személyében. Sőt, egyenesen azzal vádolta meg Orbán Viktort, hogy beleavatkozott a román belpolitikába. Az nem kérdéses, hogy a magyar miniszterelnök fentebb idézett kijelentése vethet fel kétségeket – noha befolyásolni már nehezen tudta a választókat -, mindenesetre nehéz bizonyítani, hogy Orbán irányítaná a romániai választókat, amit egy orosz rádió sugárzott hétfőn.

Elemzők és politikusok a magyar érdekek hiányát látják az erdélyi körzetek alacsony részvételében. Noha a különböző magyar pártok ellentétes véleményeket fogalmaztak meg a népszavazás tétje és kimenete kapcsán, abban szinte egyetértés van, hogy a magyarok elutasítják a Ponta-kormány vagdalkozó és nacionalista politikáját.

Mindeközben a román kormányoldal sikeresen megfeledkezik arról, hogy a PDL választói is bojkottálták a referendumot és arról sem vesznek tudomást, hogy a három-négyszáz-ezer magyar választó távolmaradása nem befolyásolhatta lényegesen az eredményeket. Basescu mindenesetre – a kedélyek további szítása miatt – külön köszönetet mondott az otthon maradt magyaroknak – olvashatjuk a Krónikában.

Végül mennyi az annyi?

Itt még nem állt meg a történet: noha Ponta kijelentette, hogy nem lesz újabb népszavazás, az eredmény befolyásolása még szóba jöhet. A minapi kormánynyilatkozatkozatok ugyanis megkérdőjelezik a választási listákon szereplő 18 millió választópolgár meglétét. A román miniszterelnök szerint ugyanis legfeljebb 15 millió román állampolgárral lehet számolni, aki részt tudott venni a vasárnapi referendumon. Eugen Nicolaescu és Tudor Chiuariu a Szociál-liberális Szövetség soraiból ugyanis már dolgoznak azon a dokumentumon, amiben felhívják az alkotmánybírák figyelmét a meglévő statisztikák hiányosságaira – írja az Új Magyar Szó.

A romániai demokráció szívóssága tehát a tét az Alkotmánybíróság döntésének meghozatalakor és így a kérdés az marad, vajon ki nevet a végén?