Olimpia-hadművelet: valóságos erőddé varázsolták Londont

A 2012-es olimpia már a harmadik, amire Londonban kerül sor; ilyen téren a brit főváros a rekorder az olimpiai helyszínek közt. Az elmúlt időszak eseményeinek fényében – kiemelve a 2005. július 7-i londoni terrortámadást – a szervezők a fő hangsúlyt a biztonságra fektették, amelynek következtében a londoni olimpiát övező óvintézkedéseket egyesek  Nagy-Britannia történetének legnagyobb békeidőben végrehajtott biztonsági műveletének nevezték.

A játékokat jelentős mértékben biztosítják földön, vízen, levegőben egyaránt, a katonaság és a rendőrség főként két térségre összpontosít: Londonra, ahol a versenyszámok többsége zajlik, illetve a Dorset megyei Weymouthra és Portlandre, amely a vitorlázóknak ad helyet. Az előkészületek azonban nem zajlottak botrányoktól mentesen. Kiemelendő a G4S-botrány, amely során a játékok biztonságát garantáló magáncég csupán 16 nappal a játékok kezdete előtt jelezte: nagy valószínűséggel nem lesz képes biztosítani a kért számú biztonsági személyzetet. Ezt megelőzően pedig a London belvárosába telepítendő légvédelmi rakéták váltották ki a helyi lakosság aggodalmát.

Biztonsági kockázatok

Nem véletlen, hogy az idei olimpia szervezői nagy figyelmet szenteltek a biztonság kérdésének. London olimpiai nevezését beárnyékolta, hogy 2005. július 7-én, egy nappal azután, hogy a város elnyerte a rendezés jogát, öngyilkos merénylők bombákat robbantottak a brit fővárosban.Nagy-Britannia Hírszerzési és Biztonsági Bizottsága, amely a brit titkosszolgálatok munkáját vizsgálja, nemrégiben kiadott jelentésében aggodalmát fejezte ki Nagy-Britannia „sebezhetősége” miatt. A jelentés szerint „az olimpiai és a paralimpiai játékok előre nem látott terhet rónak ebben az évben a brit titkosszolgálatokra”.

Az MI5 – a szigetország belső védelméért felelős titkosszolgálat – jelentésében három fő veszélyforrást jelölt meg az olimpiai játékokra nézve.

Ezek közül a legnagyobb fenyegetést egy esetleges, az Al-Kaida vagy annak társszervezetei által tervezett támadás jelentheti, amelynek elsődleges célpontjai feltételezhetőleg az amerikai, illetve izraeli atléták, és nézők. Az izraeliek szempontjából külön kiemelendő az a tény, miszerint 2012-ben van az 1972-es müncheni olimpián elkövetett merénylet 40. évfordulója, ez további kockázatot jelenthet.

Az MI5 szerint az ír disszidensek jelenthetik a másik veszélyforrást, hangsúlyozván, hogy az ír radikálisok szintén tervezhetnek támadást, illetve pánikot kelthetnek az olimpián részvevők körében. Ugyanakkor a jelentés szerint az előbb említettekkel szemben az íreknek inkább célja zavart kelteni, mint áldozatokat szedni.Harmadikként a szigetországban tartózkodó, saját országuk sportolóit éltető különböző külföldi csoportok közti esetleges nézeteltéréseket, összecsapásokat említi a titkosszolgálat.

A londoni olimpia megnyitója a várt fenyegetések ellenére szerencsére nagyobb problémák nélkül zajlott: a 45 magas rangú vendég nyugodt körülmények között tekinthette meg a nemzetközi média által pozitívan értékelt nyitóünnepséget. Az olimpiai park határán azonban adódtak problémák: a rendőrség több, mint 130, a Critical Mass mozgalomhoz tartozó kerékpárost tartóztatott le a közrend megzavarásának vádjával, miután azok megpróbáltak behatolni az olimpiai létesítmények területére a nyitóünnepség ideje alatt.

Szárazföld: a G4S-ügy

A helyszínek rendőri biztosítását 12 500 rendőr látja el, ezekből 9 500 Londonban lát el szolgálatot. Emellett 23 700 fős biztonsági személyzet ügyel a játékok nyugalmára, ebből 18 200 főt a katonaság biztosít, a fennmaradó embereket egy biztonsági magáncég, a G4S, amelyről a későbbiekben még szót ejtünk. A katonaság emberei közül 5 ezer specialista a rendőrség munkáját segíti tűzszerészként, épületek átkutatásában, illetve bombakereső kutyákkal. Minden, a helyszínre érkező járművet és személyt szigorú átvilágításnak vetnek alá, a sportolóknak szállást nyújtó olimpiai falu biztosítása pedig még szigorúbb. A szárazföldi erők munkájuk során állandó kapcsolatban állnak a brit titkosszolgálatokkal.

Az elmúlt két hét során nagy port kavart, amikor a játékok biztosításával megbízott magáncég, a G4S július 11-én bejelentette: nem lesz képes teljesíteni eredeti vállalását, amely alapján a 23 ezer fős biztonsági személyzetből 10 400 főt a cégnek kellett volna biztosítania. Így az előkészületek véghajrájában a belügyminisztériumnak a katonaságot kellett segítségül hívnia a keletkezett hiány betöltésére: a hadsereg először 3 500, majd további 1 200 főt hívott be, hogy az olimpia alatt teljesítsen biztonsági szolgálatot. A botrány súlyát növelte, hogy a cég egészen bejelentéséig váltig állította, képes biztosítani a kívánt létszámú erőket; emellett a G4S embereinek szakértelméről és felszereléséről is kiderült, hogy hiányos. Jelenleg a cég megítélése erősen negatív, s kevesebb, mint 6 ezer emberrel járul hozzá az olimpiai játékok védelméhez.

Tenger: Dorset és a másik olimpiai falu

London mellett a 2012-es olimpia másik fő központja Dorset megyében található, Weymouth és Portland városok adnak helyet az itteni eseményeknek: a vitorlázók versenyeznek a partmenti vizeken. A térség súlyát jelzi, hogy London mellett egyedül itt hoztak létre másik olimpiai falut. A szárazföldön 350 fegyveres rendőr teljesít itt szolgálatot, emellett több, mint ezer fős katonaság felügyeli a térséget vízen és levegőben. A Dorset megyei rendőrség emberei mellett még 27 másik tengeri rendőri egység segíti a helyiek munkáját. Az olimpia időtartama alatt a haditengerészet egyik hajója, a HMS Bulwark is a térségben horgonyzik. A hajó a rendőrség parancsnoki bázisaként szolgál az olimpia vitorlás versenyszámai során.

Adrian Whiting, Dorset megye rendőrfőkapitány-helyettese, aki a helyi biztonsági intézkedéseket felügyeli, Weymouth és Portland megerősített védelmét azzal indokolta: noha London „vonzóbb célpontnak tűnhet” a terroristák számára, de a Dorset megyei helyszínek hozzáférhetőbbek lehetnek egy esetleges támadás szempontjából.

Levegő: vadászgépek és légvédelmi rakéták Londonban

A brit főváros légterének védelmére ügyeltek talán a leggondosabban a szervezők. A légvédelem részeként július 14-től az olimpia időtartamára az olimpiai parkot körülvevő 30 mérföldes (körülbelül 48, 3 kilométeres) körzetben korlátozott repülési övezetet vezettek be. Ez nem vonatkozik a kereskedelmi légijáratokra, amelyek a megszokott légifolyosókon közlekedhetnek.

A brit Királyi Légierő a London északnyugati részén található Northolt légibázison Typhoon sugárhajtású vadászgépeket, illetve katonai helikoptereket állomásoztat, utóbbiakban mesterlövészek állnak készenlétben. A Typhoon-ok jelenléte a légibázison azért is kuriózum, mivel a második világháború óta ezek az első vadászgépek, amik itt állomásoznak. A légierő felhatalmazással rendelkezik, hogy végső esetben akár halálos erőt is alkalmazzanak a légteret megsértő veszélyforrással szemben, amelyre minden esetben kizárólag a kormányzat adhat engedélyt.

A Royal Air Force a felszínen mobil radarállomásokat állított fel, a hadsereg pedig a főváros hat pontján légvédelmi rakétaállásokat telepített, a helyiek nagy aggodalmára. Kérdés, hogy csupán elrettentésként helyezték el ezeket a fővárosban, avagy ténylegesen tervezik is esetleges alkalmazásukat.

Az egyik ilyen helyszín egy londoni toronyház teteje, ahol a lakók perre vitték az ügyet. Ellenkezésüket többek közt azzal indokolták, hogy így a toronyház akár terroristák célpontjává is válhat; emellett a rakéták kilövéséből származó károkra hivatkoztak. A bíró azonban a brit védelmi minisztérium javára döntött: állítása szerint a rakéták telepítése az olimpia biztosításához szükséges, törvényes eljárás, illetve a toronyház a térség egyetlen erre alkalmas pontja.

A rakéták alkalmazása valóban jelenthet problémát: ha egy 2001. szeptember 11-hez hasonló szituáció esetén lelőnek egy eltérített utasszállító gépet, az az esetek többségében a brit főváros területén fog földet érni, súlyos károkat okozva. A brit védelmi minisztérium közleménye szerint azonban a légvédelmi rakéták egy „sokkal szélesebb, többrétegű légvédelmi terv részei”, és szigorúan csak „végső megoldásként” kerülhetnek alkalmazásra.

Ágyúval verébre?

Felmerülhet a kérdés: valóban szükség van-e a londoni olimpia ilyen fokú biztosítására. Phillip Hammond brit védelmi miniszter ennek kapcsán így nyilatkozott:

Bár nincs semmilyen határozott veszély, ami a játékokat fenyegetné, készen kell állnunk, hogy segítsünk egy biztonságos olimpia lebonyolításában, amelyet mindenki nyugodtan élvezhet.

David Cameron brit miniszterelnök egy nappal a nyitóünnepség előtti beszédében többek közt közölte: az olimpia kapcsán számára a biztonság a legfontosabb.

Miniszterelnökként úgy érzem, ez egy olyan terület, amelyért személyes felelősséget kell, hogy vállaljak. A fő cél mindig, hogy a játékok biztonságban folyjanak, ez minden másnál fontosabb.

Azonban a miniszterelnökkel és a védelmi miniszterrel nem mindenki ért egyet. Egy brit háborúellenes szervezet, a Stop the War Coalition képviselője azt állította, a nagymérvű katonai tevékenység a fővárosban a biztonságérzet helyett az emberek félelmeit fokozza.

Ahelyett, hogy megvédenék a londoniakat, miközben mindennapi dolgaikat végzik, a robbantásoktól való félelmet, illetve annak képét hozzák magukkal, hogy ezek a helyek egy terroristatámadás célpontjaivá válhatnak.

Fontos megemlíteni: a szigorú és látványos biztonsági intézkedések nem csupán az esetleges terroristák elrettentésére szolgálnak; a többi országot is biztosítják afelől, hogy állampolgáraik és sportolóik biztonságban érezhetik magukat az olimpián. Külön védelmet élveznek a vendégül látott állam- és kormányfők, akiket – Nagy-Britannia hozzájárulásával – saját biztonsági szolgálatuk kísérhet az országban. Kiemelendő ilyen téren az Egyesült Államok, amely saját művelete keretében is követi a londoniak tevékenységét, hozzájárulva ezzel a biztonsághoz.