Mentőcsomagok hálójában

Június 19-én elfogadta a spanyol bankoknak szánt mintegy 100 milliárd eurós mentőcsomagot a Bundestag. Angela Merkel hátradőlhet, és ezúttal végre a képviselők is nagyobb bőröndökkel indulhatnak el a nyári szünetre. Egyetlen zavaró tényező tán csak az Alkotmánybíróság elhalasztott döntése lehet az állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusról (ESM). De vajon a németek is ennyire elégedettek? Egyre kevesebb türelemmel viselik ugyanis az újabb és újabb mentőcsomagokat.

Fogy a türelem Németországban. Egy nemrég készült közvélemény-kutatás szerint, melyet a Spiegel Online tett közre, a németek 54 százaléka alig látná értelmét egy újabb mentőcsomagnak. Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország és Ciprus – eurómilliárdok mennek el a közös a valuta megmentésére, és valamennyi esetben Németország a legnagyobb befizető.

A német gazdaság egyelőre 2 százalék körüli növekedést produkál, a munkanélküliség csökken, az adóbevételek pedig emelkednek. Na de meddig húzhatja Németország maga után Európát, és egyáltalán maguk a német háztartások meddig viselik a növekvő brüsszeli ellenőrzést megtermelt jövedelmük felett?

Németországra vár Európa

Az utóbbi hetekben Európa és a pénzpiacok is feszülten figyelték a szövetségi Alkotmánybíróság nyilatkozatait. A döntés, mely akár az állandó pénzügyi stabilitási mechanizmus jövőjét is meghatározhatja, szeptember 12-ére halasztódott. A vizsgálat fő kérdése: aláírhatja-e Joachim Gauck államelnök az ESM és a fiskális paktum létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést. A mintegy 23 ezer panaszos, aki az eljárást elindította, úgy véli a szerződés életbe lépésével jelentősen sérülne a Bundestag szuveneritása. Az Alkotmánybíróság a szerződések természetére hivatkozva alaposabb vizsgálatot tart indokoltnak, mivel azok esetleges későbbi alkotmányos felülvizsgálata lehetetlenné válna a ratifikációval.

Az Alkotmánybíróság időkérése minden esetre szokatlan. Elsősorban annak fényében, hogy az intézmény mindezidáig nem hallatta hangját a válságkezelés során. Bár a Bundestag folyamatosan sérelmezte csökkenő szerepét az eurómentésben, a bírák mindvégig támogatták a kancellár és a kormánykoalíció intézkedéseit.

Az eset másik érdekesssége a német lakosság negatív attitűdje a kérdést illetően. A németek többsége, 54 százaléka ugyanis 2011 októberében még ellenezte az állandó pénzügyi védőháló parlamenti elfogadását. A 23 ezer panasz, melyet a szélsőbal Baloldal, a Herta Däubler-Gmelin (SPD) által alakított „Több Demokráciát Egyesület” és Peter Gauweiler (CSU) képviselő gyűjtött össze, egyfelől megerősíti ezt a képet, másfelől rávilágít a pártokon belüli megosztottságra is.

A bírák időkérését a szövetségi kormány hivatalosan nem kommentálta. Több kormányzati politikus nyilatkozatában azonban mielőbbi döntéshozatalt sürgetett. A nyomást pedig brüsszeli bürokraták is igyekeztek fokozni a nyolc fős testületen.  A pártok mind ellenzéki mind kormányoldalról az Alkotmánybíróság szuveneritását hangsúlyozzák, a különbség talán csak a lelkesedésben fedezhető fel.  Thomas Oppermann, az SPD parlamenti frakciójának elnöke továbbá kijelentette, hogy egyedül „Angela Merkel felelős a kialakult helyzetért, hiszen hónapokig nem akart tárgyalni a törvényekről, bár tudta elfogadásukhoz kétharmados többség kell”. A németek többsége ugyanakkor megbízik az Alkotmánybíróság munkájában, a védőháló megítélésében pedig fordulat következett, 74 százalékuk már kedvezőnek véli az ország számára.

Spanyol igen – német nem?

473 igen, 97 nem, és 13 tartózkodás mellett megszavazta a Bundestag a spanyol bankoknak nyújtandó 100 milliárd eurós mentőcsomagot, az ideiglenes euróövezeti mentőalapból (EFSF). A német hozzájárulás ez esetben is csaknem harminc százalékos. A kancellárt ezúttal saját pártja, és az FDP mellett a szociálisták és a Zöldek is támogatták.

Növekvő aggodalom jellemzi ugyanakkor a háztartásokat. A németek csaknem fele, 48 százaléka félti megtakarítását, illetve a kor előrehaladtával az öregségi nyugdíját. A legtöbbjük számára a munkahely jelenti a biztos pontot, mindössze 35 százalékuk tart a fenyegető munkanélküliségtől.

A német lakosság, bár többségében helyesli Angela Merkel válságkezelő lépéseit, egyre kevésbé látja értelmét az újabb és újabb mentőcsomagoknak. Egyre nagyobb azoknak az aránya, akik szerint Németországnak nem kellene harcolnia az euró megmentéséért, ha az további euró milliárdokat igényel. Ehelyett a bankok és a pénzügyi piacok nagyobb ellenőrzését tartanák szükségesnek, és 74 százalékuk üdvözölné egy „európai pénzügyminiszter” kinevezését.

Egy véget nem érő történet

„Mégis hány mentőcsomag jön még? Van egyáltalán alja a hordónak?” – tette fel a kérdést Frank-Walter Steinmeier (SPD), miután a parlament elfogadta a spanyol mentőcsomagot. Jól érzékelteti a jelenlegi helyzetet, vagyis azt a bizonytalanságot, mely nemcsak a lakosságot, de az egész német politikai elitet is áthatja.

Akárhogy is a Bundestagnak hamarosan újabb mentőcsomagról kell döntenie, ezúttal Ciprus lesz terítéken. Olaszország helyzete bizonytalan, és Görögország sorsa is kérdéses. Nincs könnyű helyzetben a kancellár sem, hiszen korántsem biztos, hogy a csütörtökihez hasonló parlamenti többség áll majd mögötte a jövőben. Egyrészt az SPD és a Zöldek soraiban is egyre nő a kétség az euró megmentését illetően. Másrészt a közelgő választások miatt a válságkezelés még akár támadási felületet is jelenthet az ellenzék számára a kormánypártok ellen. Borúlátóak maguk a németek is, a válság legnehezebb része még előttük áll, vélik.

Kuzma Csilla

Felkapott hírek

Friss hírek

Elérte a 200%-ot a görög államadósság

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos költségvetési lazítások következményeként jelentősen emelkedett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a harmadik negyedév végére az előző negyedévvel és az egy évvel korábbival összevetve az Európai Unióban, és az euróövezetben egyaránt.

Read More »

Autópiac 2020: a nyertesek is veszítettek

Furcsa év volt 2020. Az éves értékelések általában arról szólnak, hogy mely márkák tudták növelni eladásaikat és melyek hoztak gyengébb eladási számokat, mint az előző évben. Tavaly viszont közel negyedével csökkent az európai, és közel ötödével a magyarországi autópiac, így azok a márkák, amelyek ennél kisebb csökkenéssel megúszták, már elégedettek lehetnek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás