Egyetért a szélsőjobboldali eszmék egy részével a szlovákok háromnegyede

A szlovák lakosság nagy része elutasítja ugyan a szélsőjobboldali szervezeteket, ám az általuk képviselt eszmék egy részével háromnegyedük mégis egyetért – derült ki a Nyitott Társadalomért Alapítvány (NOS) és az Etnikumokat Kutató Központ (CVEK) kedden Pozsonyban nyilvánosságra hozott jelentéséből.

A jelentés részét képező közvélemény-kutatás adatai rámutatnak: Szlovákiában a lakosság 8,3 százaléka hajlamos arra, hogy egyetértsen a felmérésben közölt szélsőjobbos eszmék mindegyikével, ugyanakkor ezeket az ideákat a megkérdezettek 16,1 százaléka utasította el egyértelműen. A felmérés szerint a lakosság 75,5 százaléka pedig egyetértett a szélsőjobbos eszmék egy részével.

A jelentés készítői szerint a szlovák társadalom a szélsőjobbos eszmék támogatására való hajlandósága a kisebbségek iránti állandósult és mélyen gyökerező negatív hozzáállásban jelenik meg. „Néhány kisebbséggel szemben a közvélemény még a kifejezetten diszkriminatív – emberi jogaikat csökkentő – intézkedések megvalósítását is elfogadhatónak tartja” – olvasható a dokumentumban.

A tanulmány megállapítja, hogy a szlovák társadalom nagyobb része továbbra is meglehetősen etnocentrikus, a felmérésben részt vevők 68 százaléka ugyanis azon a véleményen volt, hogy Szlovákia a „szlovákok országa”. Rámutat: ez a fajta etnocentrikus hozzáállás jó táptalajt nyújt a szélsőjobboldali eszmék támogatottságának növekedéséhez. Hozzáteszi: a kulturális sokszínűség társadalmon belüli megítélése ugyan pozitív, ám csupán adott feltételek mellett, abban az esetben, ha a másik kultúra képviselői alkalmazkodnak a többség szokásaihoz, és nem állnak elő saját kulturális identitásuk megerősítését célzó igényekkel.

A jelentés részét képező felmérés néhány, a többségi társadalomnak a nemzeti kisebbségek képviselőivel szembeni fenntartására is rávilágít. A „Zavarná-e, hogy nemzeti kisebbséghez tartozó személy politikai funkciót töltsön be?” kérdésre a közvélemény-kutatásban résztvevők 44 százaléka adott „igen” és „inkább igen” választ. A megkérdezettek több, mint egynegyede azt is zavarónak tartaná, ha egy nemzeti kisebbséghez tartozó személy kerülne a családjába.

A társadalomnak a Szlovákiában élő magyarsághoz való hozzáállását feltérképező részből többek közt az is kiderült, hogy a megkérdezettek több mint egyharmada szerint a szlovákiai magyaroknak nem kellene a nyilvánosság előtt magyarul beszélniük. A válaszadók több mint háromnegyede pedig elutasította azt a felvetést, hogy a szlovákiai magyarok „az őket közvetlenül érintő ügyekről” maguk rendelkezzenek.