120 milliárdos növekedési csomagot állítottak össze

120 milliárd eurós gazdasági növekedésösztönző csomagot állítottak össze az uniós állam- és kormányfők csütörtökön. Az Európai Tanács által megvitatott, de péntek hajnalig még nem elfogadott növekedési menetrend rövid- és hosszú távú intézkedéseket is tartalmaz annak érdekében, hogy az egységes piac kiteljesítésével és a gazdaság finanszírozásának megsegítésével beinduljon az EU gazdaságának növekedése. Péntek este kiderült, még sincs megállapodás a szabadalmi jogszabálycsomagról.

Értesüléseink szerint Olaszország és Spanyolország péntek hajnalban még nem volt hajlandó rábólintani arra a gazdasági növekedési paktumra, amelynek részletes intézkedéseiről gyakorlatilag megállapodtak az uniós tagállami vezetők csütörtök este. Az Európai Tanács kétnapos ülésének első napján a növekedési egyezmény is szerepelt, ennek legfontosabb eleme az a csomag, amely az uniós vezetők tervei szerint 120 milliárd eurót mozgósíthat a befektetések ösztönzése és a gazdasági növekedés felpörgetése érdekében.

A két tagország nem ellenzi a növekedési paktum egyetlen elemét sem, Olaszország viszont (spanyol segédlettel) csütörtökön este ragaszkodott ahhoz, hogy olyan rövidtávú intézkedésekről is állapodjanak meg az állam- és kormányfők, amelyek azonnal csökkenthetik az olasz és a spanyol adósságfinanszírozás költségeit, azaz az államkötvényeik kamatait.

Az Európai Tanács elnöke cáfolta, hogy bárki is blokkolná a növekedési paktum elfogadását. Herman Van Rompuy azt mondta, „két ország rövid távú intézkedéseket szeretne egy olyan vitában, amely alapvetően hosszú távú intézkedésekről szól”. Hozzátette, hogy a vita egyelőre nem zárult le, és a munka folytatódik tovább.

Van Rompuy elmondta, a 120 milliárd eurós csomag részben az Európai Beruházási Bank tízmilliárd eurós tőkeemelését tartalmazza. A korábbi bizottsági számítások alapján ez mintegy 60 milliárd euróval növelheti a pénzintézet hitelkapacitását. Ezen felül mintegy 55 milliárd eurós beruházást eredményezhetne a strukturális alapok átszervezése a növekedés és munkahelyteremtés fokozására. Végül pedig 4,5 milliárd eurót hozhat közvetve a projektkötvények mihamarabbi bevezetése, amelyek segítségével transzeurópai közlekedési, energia- és szélessávú internetes hálózatokat lehet finanszírozni. Utóbbit kiegészítheti majd az Európai Összekapcsolási Eszköz 2014-re tervezett megalapítása, amellyel a Bizottság 50 milliárdot szánna erre a célra.

Az Európai Tanács csütörtök este megvitatta azokat az országspecifikus ajánlásokat, amelyeket a Bizottság javasolt május végén. Ezeket az elmúlt hetekben több tanácsi formáció is megtárgyalta, de több tagország esetében is maradtak nyitott kérdések még a csúcstalálkozón is. Az Európai Bizottság elnöke csütörtökön késő este azt mondta, politikai vita folyt a tagállami vezetők között az ajánlások kapcsán, ettől függetlenül úgy tudjuk, még mindig maradtak vitás kérdések egyes tagországok számára. Az ajánlások ugyanúgy koncentráltak a növekedésbarát költségvetési rendezésre, a hitelezés megkönnyítésére, a munkanélküliség felszámolására, valamint a közigazgatási rendszer modernizációjára.

Ezek végrehajtása várna elsősorban a tagállamokra, a növekedési paktumban ugyanakkor egy sor uniós politikát is azonosít majd az Európai Tanács, amellyel összefüggésben vagy új jogszabályra lesz szükség, vagy a már meglévők felülvizsgálatára, illetve a régen áhított teljes alkalmazására.

Utóbbi kapcsán emlegeti az EU rendszeresen az egységes piac kiteljesítését. A 20 évvel ezelőtt megálmodott koncepció még mindig nem funkcionál úgy, ahogyan eltervezték. A növekedési paktumban a tagországok a Belső Piaci Akcióterv (Single Market Act) végrehajtására koncentrálnak elsősorban, ennek részeként az Európai Bizottság még idén újabb javaslatokkal áll majd elő.

Külön pontban foglalkozik az Európai Tanács a digitális belső piac teljeskörű működésével, amelyre még korábban 2015-ig adtak maguknak időt a tagországok. Ezen belül az internetes, határokon átnyúló kereskedelem, az elektronikus számlázás, valamint az internet-lefedettség javítására kellene intézkedéseket hozni.

A jogszabályi környezet egyszerűsítésével és az adminisztratív terhek csökkentésével elsősorban a vállalkozások életét könnyítené meg az Európai Unió, így ösztönözve őket arra, hogy ne csak tagállami, hanem európai dimenziókban gondolkozzanak a szolgáltatásaik meghatározásakor, ennek megfelelően a befektetéseik is európai léptékűek legyenek. Ezzel összefüggésben ugyancsak az év végéig várható egy közlemény a Bizottság részéről.

A növekedési paktum szinte a gazdaság összes területére kiterjed. Célként fogalmazza meg a belső energiapiac működését a külső energiafüggőség csökkentése érdekében, ez az energiahálózatok összekötését feltételezi 2014-ig, hogy „egy uniós tagország se legyen elszigetelve az európai energiahálózatoktól”. A tagállamok szerint a kutatásfejlesztésbe irányuló befektetések eredményeit azonnal „innovációra kell váltani”, magyarán lehetővé kell tenni, hogy az ipar minél hamarabb profitálhasson az innovációs beruházásokból.

A dán elnökséget is elviekben lezáró csúcstalálkozó első napján a dán miniszterelnök elmondta, a korábbi hírekkel ellentétben egyelőre még sincs meg a megállapodás az egységes európai szabadalmi csomagról. Kedden több tanácsi diplomata is közölte, hogy egy olyan javaslatot készítettek elő az állam- és kormányfők tanácskozására, amely szerint a jogszabályi csomag utolsó eleme, az újonnan létrejövő elsőfokú szabadalmi bíróság Párizsba kerülne, de a székhelyre ugyancsak pályázó München és London is kapna bizonyos szervezeti egységeket.

Helle Thorning-Schmidt azt mondta, „a célegyenesben vagyunk már, és noha már csak néhány nap van hátra a dán elnökségből, de nem adjuk fel. Ettől függetlenül még nem mondhatjuk, hogy megvan a megállapodás” – cáfolta a kormányfő a két nappal korábban elterjedt hírt.

A két rendeletből és egy kormányközi megállapodásból álló jogszabály-csomag túlnyomó részéről már a magyar elnökség idején megállapodtak a tagállamok (Olaszország és Spanyolország kimaradásával végül megerősített együttműködés keretén belül valósulhat meg az egységes szabadalom), az utolsó pontról, az elsőfokú szabadalmi bíróság székhelyéről körülbelül egy éve folyik a vita Nagy-Britannia, Németország és Franciaország között.

A tagállamok a növekedési paktumban azt is vállalják, hogy az adórendszereiket a növekedés szolgálatába állítják. Példaként említi a szöveg az energiatermékek minimumadóját, amely a klímavédelmi szempontok figyelembevételével alakulhat át; a pénzügyi tranzakciós adót, amely az Európai Tanács szerint is vélhetőleg megerősített együttműködés keretében léphet majd hatályba; valamint a megtakarítási adóról szóló irányelv felülvizsgálatát is növekedést ösztönző céllal hajtja végre az EU.