Az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága olyan szabályok tervezetéről szavazott, amelyek felelősségre vonhatóvá tennék a hitelminősítőket a hibás besorolások miatt okozott kárért, egyúttal pedig nagyobb versenyt teremtenének a hitelminősítők piacán.
A válságot megelőző időszakban a hitelminősítők több összetett pénzügyi eszközt is biztonságos befektetésként értékeltek, viszont azok később teljesen elértéktelenedtek, a befektetők pedig nem tudnak kihez fordulni kártérítésért.
Leonardo Domenici, a javaslatot előkészítő EP képviselő elmondta, hogy „Az eurózónában adósság válság megmutatta, hogy a hitelminősítő intézetek túl nagy befolyást szereztek egészen addig a pontig, hogy már a politikai napirendeket is befolyásolni tudták. Válaszként megszigorítottuk az államadósságok minősítésének a szabályait és az összeférhetetlenségi szabályokat.”
A készülő szabályok szerint a jövőben a hitelminősítésnek tükröznie kell az adott ország helyzetét, és nem fogalmazhat meg előírást vagy útmutatást a szakpolitikai változásokkal kapcsolatban. Emellett meg kell határozni annak a menetrendjét is, hogy mikor hozzák nyilvánosságra az országok adósságbesorolását, hogy az országok előre felkészülhessenek ezekre az időpontokra. Ezt az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal is közölni kellene.
További szabály lenne az időpontokkal kapcsolatban, hogy csak akkor lehetne publikálni az adósság-besorolásokat, miután az EU-ban található összes kereskedőhely bezárt és egy órával a nyitásuk előtt.
A hitelminősítők az összeférhetetlenségével is foglalkozik a tervezet bevezetnének egy záradékot, amely megtiltaná a hitelminősítőknek, hogy olyanokat minősítsenek, akiknek több mint 2%-os tőkerészesedése vagy szavazati joga van egy hitelminősítő intézetben. Továbbá az egy hitelminősítőben több mint 5 %-os tőkerészesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezők nem lehetnének más hitelminősítő intézet is részvényesek. A javaslat szerint a hitelminősítők összeolvadásának is szigorúbb szabályai lennének.
A hitelminősítők polgári jogi felelősséget is viselnének azért, hogy a minősítéseik függetlenek és magas színvonalúak. Felelnének azokkal a befektetőkkel szemben, akiket kár ért abból az eladásból vagy vételből, melyet egy minősített pénzügyi eszközre tett, ha a minősítéskor módszertani hibát ejtenének vagy a szabályozó EU rendeletet megszegnék. Ilyen esetekben azoknak az országoknak a polgári jogát kellene alkalmazni, ahol a befektető lakhelye vagy székhelye található. A hitelminősítők módszertanát pedig az Európai Értékpapír-piaci Hatóság ellenőrizné.
A tervezetnek célja továbbá az is, hogy a hitelminősítőkre való támaszkodást csökkentse. A pénzügyi intézeteknek saját minősítő kapacitásokat kellene fejleszteniük, hogy ne teljesen külső forrásokra támaszkodjanak.
Megtennék az első lépéseket afelé is, hogy az EU intézményei is kialakítsák saját belső független minősítési kapacitásaikat. Továbbá az EU jogszabályok nem hivatkozhatnának hitelminősítésekre, mint a szabályozás okára és a szabályozott pénzügyi intézeteknek nem engednék meg, hogy automatikusan eladják pénzügyi eszközeiket egy leminősítést követően.
Kitekintő / BÁLINT, KÁLLAY ÉS KENDE ÜGYVÉDI IRODA