Brüsszelben járt a szerb államfő

„Meg sem fordult a fejemben, hogy Szerbia számára létezik-e annál jobb jövő, amit az Európai Unió nyújthat számára”– biztosította csütörtökön Tomislav Nikolić szerb elnök brüsszeli látogatása során Catherine Ashtont, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. Nikolić szóbeli biztosítékot vélt kapni arra, hogy az EU soha sem fogja követelni Szerbiától Koszovó függetlenségének elismerését.

Tomislav Nikolić és Catherine Ashton a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokról is beszélgetett, számolt be a szerb államfő, hozzátéve, hogy a találkozón kifejtette: álláspontja szerint a tárgyalásokat a jövőben a szerb kormányfőnek kellene vezetnie. Az állami hivatalnokokat semmiféle felelősség nem terheli, ezért történhet meg, hogy Belgrádban és Prishtinában különféleképpen tolmácsolják a tárgyalópartnerek közötti megállapodásokat, fejtegette Nikolić, kérve Ashtont, hogy minél előbb ismertessék meg az eddigi megállapodások implementációjával. A szerb államfő szerint Brüsszelben Belgrádtól szintén eltérő módon értelmezik az eddigi megállapodásokat. Szerbia soha sem fogja elismerni Koszovó államiságát, nyomatékosította Nikolić.

A szerb államfő abbeli véleményének is hangot adott, hogy a szerb kormánynak minél előbb meg kellene alakulnia, mivel értékes időt veszteget el az ország.

Nikolić felhívta Ashton figyelmét arra, hogy véleménye szerint az EU-nak az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelnie a szerbiai polgárok nehéz életének és a magas munkanélküliségnek.

„Ha az EU nem segít Szerbiának elkezdeni a munkát, akkor az ország talán soha nem teremti meg azokat a mércéket, amelyek szükségesek az uniós csatlakozáshoz. Hiszem, hogy sikerült biztosítanom Ashtont arról, hogy Szerbia számára az uniós tagság jelenti a legkívánatosabb jövőt. A találkozó Ashtonnal hasznos és eredményes volt. Megegyeztünk abban, hogy együttműködünk a Koszovóhoz kapcsolódó problémák megoldását illetően és közösen biztosítjuk a békét, valamint a biztonságot a polgárok számára. Beszélgettünk a múltról és a jelenről, de a legtöbb szó a jövővel kapcsolatban hangzott el. Most már csak az marad hátra, hogy megkíséreljem rábeszélni a szerbiai politikusokat arra, hogy minél előbb alakítsák meg a kormányt. Azt, amit tegnap megtehettünk volna, ma már nem tehetjük meg, azt pedig, amit ma tehettünk volna meg, nem tehetjük meg holnap. Az idő homokként pereg ki ujjaink közül” – összegezte a találkozó után Nikolić.

A szerb államfőt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is fogadta. Rompuy a szerb államfővel folytatott beszélgetés során aláhúzta: a csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik alapvető feltétele a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat további rendezése. Emellett alkalmazni kell a regionális együttműködésről, valamint a határátkelőkről szóló megállapodásokat és megtalálni a megoldást Észak-Koszovó kérdésére. Rompuy őszintének és jónak minősítette a beszélgetést.

„A kormány igyekezeteit támogatva az új szerb államfőnek fontos szerepe lesz Szerbia EU-hoz való közeledésében. Az EU Szerbia legfontosabb kereskedelmi partnere és a legjelentősebb külföldi beruházó” – olvasható Rompuynak a találkozó után kiadott közleményében.

Harmadikként José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke fogadta a szerb államfőt, aki a beszélgetés után kijelentette: meg van róla győződve, hogy az EU Koszovóval kapcsolatos feltételei teljesíthetőek.

„A beszélgetés során azt hallhattam, hogy az EU soha sem fogja kérni Szerbiától Koszovó államiságának az elismerését. Az EU azt szeretné, ha biztonságban és gazdagságban élhetnénk. Barroso részleteket szeretett volna hallani a Belgrád és Prishtina közötti eddigi megállapodásokról. Beszámolóm meghallgatás után Barroso kifejtette, hogy szerinte egyik megállapodás sem áll ellenben a szerb alkotmánnyal és az ország érdekeivel” – nyilatkozta a sajtónak Nikolić, hozzátéve, hogy a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédről jövő szerdán Robert Cooperrel, az EU közvetítőjével fog Belgrádban beszélgetni.

Marko Đurić, a szerb államfő tanácsadója elmondta, hogy Nikolić optimistán indult Brüsszelbe, azzal a céllal, hogy Szerbia, tiszteletben tartva az ország érdekeit, végül elérje céljait. Szerbia számára nagyon fontos, hogy az EU illetékesei mielőbb kijelöljék a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, magyarázta Đurić

„Nikolić a megkérdőjelezhető magánosítások és az igazságügy reformjához kapcsolódóan is az EU segítségét kéri. Ezek a témák kulcsfontosságúak a polgárok életszínvonalának és az intézmények hatékonyságának szempontjából” – részletezte Đurić.