A szélsőségek térnyerésétől tart az Európai Parlament

Az európai főáramhoz tartozó pártok szerint a több Európa, a szkeptikusok szerint viszont éppen hogy a kevesebb Európa a helyes válasz az egyre kiábrándultabb tömegek megnyugtatására. Az Európai Parlament szerdán tartott plenáris vitát az Unió helyzetéről.

Alapvetően két különböző megoldást ajánlottak az Európai Parlamentben helyet foglaló pártcsaládok az Európát sújtó gazdasági és különösen a görög választások fényében mindinkább politikai válság kezelésére. Miközben az európai főáramhoz tartozó pártok a 62 évvel ezelőtti schumani gondolathoz való visszatérést és a szorosabb európai integrációban vélték felfedezni a választ, addig a konzervatívok és az eurószkeptikusok éppen hogy az EU szárnyainak megnyirbálásában látják azt az utat, aminek révén az Unió újra hasznossá válhat egyre kiábrándultabb tömegeinek szemében.

„Elhangzott, hogy az emberek elutasítják a több Európa gondolatát, de én nem hiszek ebben. A múlt heti francia és görög választások iránt tanúsított élénk figyelem annak illusztrációja, hogy az emberek ezeket az eseményeket európai belügynek tekintik. Ez megmutatja, hogy az emberek felismerik, milyen nagy mértékben függünk egymástól, felismerik, hogy egy ország kudarcai az európai gazdaság egészének problémát okoznak. Ez arra utal, hogy az emberek tudatában vannak annak, hogy csak közös megoldás létezik a problémákra” – jelentette ki ünnepi beszédében Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke.

Guy Verhofstadt, az európai liberálisok vezére szerint, amin keresztülmegyünk, az nem világválság, hanem igazi európai válság, az európai államok válsága. A politikus úgy véli, hogy ebben a helyzetben bátran nagyot kell ugrani, vagyis kizárólag a föderális Európa felé való elmozdulás jelentheti az egyetlen megoldást. „Egy európai költségvetés, európai pénzügyminiszter, és talán hosszabb távon egy európai hadsereg is, miért ne” – tette hozzá. Ezt az irányt választaná Daniel Cohn-Bendit, az európai zöldek társelnöke is, aki szerint a franciaországi elnökválasztás egyértelmű üzenete, hogy a francia nép változást kíván. Szerinte egész Európának fel kell tennie azt a kérdést, hogy milyen változásra van szükség, és a megoldásnak nem nemzetinek, hanem európainak kell lennie, európai költségvetéssel, saját forrásokkal és az Európai Beruházási Bank által finanszírozott zöld befektetésekkel. Figyelmeztetett, hogy ha a nép úgy látja, hogy a politikusok nem tudnak vagy akarnak választ adni az aggodalmaira, akkor maga adja meg a válaszokat és forradalmat csinál.

Martin Callanan, a brit tory-kat, cseh és lengyel jobboldali képviselőket (és a magyar Bokros Lajost is) soraiban tudó európai konzervatívok és reformerek vezérszónoka éppen ellenkezőleg, az EU visszaszorításában látja a megoldás kulcsát. „Az EU az idők folyamán egy nagy kormánnyá nőtte ki magát. Itt az ideje, hogy visszanyessük” – mondta, hozzátéve, hogy áramvonalasabb és hatékonyabb Unióra és szabadkereskedelemre van szükség.

Nigel Farage, a Nemzetek Európája nevében az 1932-es németországi választásokhoz hasonlította a mostani görög voksolást, ami szélsőbaloldali és újnáci pártot is behozott a parlamentbe. Úgy vélte, hogy Európában újjáéledhet a nemzeti szocializmus, ezért az eurózóna feloszlatását és „Dél-Európa szabadon engedését” nevezte a megoldásnak.

Joseph Daul, az Európai Néppárt frakcióvezetője súlyos aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egyre több európai országban megerősödnek a bal- és a jobboldali szélsőségek. „Ezeknek az ideológiáknak nincs helyük Európában, és arra sürgetek minden meghatározó politikai pártot, hogy véssék az eszükbe, semmit sem nyerhetnek, viszont annál többet veszíthetnek a szélsőségek trivializálásával”.

Daul a folyamatban lévő politikai vitára célozva óva intett az olyan könnyű megoldásoktól, amelyek a költségvetési fegyelem lazításával és kizárólag a pótlólagos költekezésen alapuló keynes-i élénkítés hamis jelszavával képzelik el Európa kitörését az adósságválságból. „Ameddig a túlköltekező országok nem folytatnak az adósság csökkentésére irányuló politikát, addig a kiadásaikat erőfeszítésekkel kordában tartó országok nem lesznek hajlandók szolidaritást mutatni” – hangsúlyozta a néppárti frakcióvezető.

Hannes Swoboda, az európai szocialisták és demokraták frakcióvezetője úgy vélte, hogy a görög választási eredmények csalódást és reménytelenséget tükröznek. A reményt az jelenti – folytatta -, hogy Franciaország a szociális igazságot megtestesítő elnököt választott Francois Hollande személyében. Az osztrák szocialista felrótta, hogy az állami beruházások drámai mértékben visszaestek az EU-ban, és közölte, nincs szükség olyan aranyszabályra, ami ellentétes a növekedéssel.

Hollande hatalomra kerülését a liberális frakció vezére, Guy Verhofstadt is üdvözölte, aki szerint végleg búcsút kell mondani annak az illúziónak, hogy kizárólag a megszorítások révén ki lehet törni a válságból. Ugyanakkor azokat is figyelmeztette, akik úgy vélik, hogy az államháztartás egyensúlyának figyelmen kívül hagyásával kell növekedést elérni. Szerinte valójában mindkettőre, a konszolidációra és a növekedésre is szükség van. Éppen ezért a fiskális paktumot megtartaná, miközben kiegészítené egy növekedési dimenzióval.

Daniel Cohn-Bendit, a zöldek vezérszónoka közölte, ha nem akarja Európa, hogy a görögök öt választást tartsanak, akkor meg kell nyitni a vitát a nemzetközi hitelező trojka és Athén között aláírt memorandumról. „Ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség reformokra. De ha nem adjuk meg magunk a választ, akkor ők adják meg majd ultranacionalista formában a választ” – tette hozzá a zöldpárti képviselő.

„A különböző nemzeti valutákhoz való visszatérés súlyos politikai és gazdasági károkat okozna. Ahelyett, hogy egy globális tartalékvalutával globális szereplővé válnánk, a provincializmusba süllyednénk, amit a politikai jelentéktelenné válás kísérne a nemzetközi porondon” – figyelmeztetett az Európai Parlament elnöke, aki szerint mostanság az európai integráció legnagyobb vívmányai közül kettőt kérdőjeleznek meg: az eurót és a szabad mozgást. „A Schengen-térség alapelvei ellen intézett bármilyen támadás aláássa az Európai Unió alapjait” – hangsúlyozta a német szociáldemokrata politikus.