Franciaország választott: Hollande jön, Sarkozy megy

Mintegy 46 millió választópolgár járult az urnákhoz vasárnap Franciaországban, hogy az ország leendő államfőjének személyéről  döntsön. Nicolas Sarkozy hivatalban lévő elnök Francois Hollande-dal, a Szocialista Párt (PS) jelöltjével versengett a szavazatokért. Az április 22-i első fordulóban aratott győzelmét követően – a közvélemény-kutatások előrejelzéseinek megfelelően – Hollande a második fordulóban is megszerezte a szavazatok többségét. Az előzetes becslések szerint a szocialista politikusra a választópolgárok mintegy 52 százaléka, Sarkozy-re pedig hozzávetőlegesen 48 százalék  voksolt.

A Le Monde című francia napilap értesülései szerint a választásra jogosultak körülbelül 82 százaléka vett részt a szavazáson: ez magasabb ugyan, mint az első fordulóban mért arány, viszont alacsonyabb, mint a 2007-es választások második fordulóján regisztrált részvétel. A francia választópolgárok vasárnap reggel 8 órától járulhattak az urnákhoz, az eredményre vonatkozó első becsléseket pedig este 8 óra után, az utolsó választási irodák zárását követően folyamatosan teszik közzé.

Hollande már az első, április 22-i fordulóból is győztesen került ki, aki ekkor a szavazatok 28,6 százalékával büszkélkedhetett, míg Sarkozy 27,2 százalékos eredményt ért el. A legnagyobb meglepetést ekkor azonban a szélsőjobboldali Marine Le Pen okozta, akire a választók csaknem 18 százaléka voksolt. Ez a Nemzeti Front (FN) számára kiemelkedően magas eredmény a júniusi nemzetgyűlési választásokon is előnyös pozícióhoz juttathaja a francia szélsőjobboldalt. Marine Le Pen arra számít ugyanis, hogy Sarkozy vereségével pártja, az UMP (Népi Mozgalomért Unió) is meggyengül, és az FN körül szerveződhet újjá a francia politikai paletta jobboldala.

A francia elnökválasztásokra jellemző egyébként, hogy az első fordulóban még nagyon sok jelölt közül választhatnak a szavazók, idén például tízen mérettethették meg magukat április 22-én. A második fordulóba azonban már csak a két első helyezett juthat tovább. Ennek megfelelően az első fordulóban még szimpátia szerint adják le voksaikat a választópolgárok, vagyis a hozzájuk legközelebb álló jelöltre szavaznak. A második fordulóban viszont már arra szavaznak, aki az általuk támogatott, de időközben kiesett jelölthöz áll legközelebb, illetve a tovább nem jutott politikusok maguk is befolyásolhatják szavazóikat. Ennek megfelelően az első körben negyedik helyen végzett, a szavazatok 11 százalékát begyűjtött szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon rögtön fel is szólította támogatóit, hogy a továbbiakban mindenképpen Hollande-ot támogassák.

Sarkozy-nek szintén nagy szüksége lett volna az FN-szimpatizánsok többségének támogatására ahhoz, hogy saját javára fordíthassa a választások kimenetelét, erre azonban kevés esélye volt. Noha a jelenlegi államfő a kampány során elég sokat „udvarolt” a szélsőjobboldali szavazóknak, Marine Le Pen mégsem biztosította őt támogatásáról. Az FN vezéralakja csupán annyit mondott, hogy ő maga üresen fogja leadni szavazólapját, az eredetileg rá szavazók pedig tegyenek belátásuk szerint – adta hírül a BBC brit közszolgálati televízió hírportálja. A centrista Francois Bayrou – aki az első fordulós szavazatok 9 százalékát kapta meg – Sarkozy és Hollande május 2-i televíziós vitáját követően végül szintén a szocialista jelölt mögé sorakozott fel.

A francia elnökválasztásokat sokan egyszerűen egy Sarkozy-ellenes referendumként fogták fel. A jelenlegi elnök 2007-es beiktatása óta rengeteget vesztett népszerűségéből, kormányzási stílusa, illetve a gazdasági problémák miatt kiábrándultak belőle a franciák. A választások kimenetelét Európa-szerte szoros figyelemmel kísérték a vezető politikusok, hiszen a válság sújtotta Európai Unió szempontjából sem mindegy, hogy ki fogja vezetni a kontinens második legfontosabb gazdaságát – írja a France 24 című hírportál. Vasárnapi vereségével Sarkozy a tizenegyedik olyan államférfi Európában, akit elsöpör az euróválság, illetve a megszorító intézkedések miatti elégedetlenség.

Tény, hogy Sarkozy 2007-ben változást és fellendülést ígért a franciáknak, a 2008-ban begyűrűző pénzügyi és gazdasági világválság, illetve azt ezt követő euróválság miatt nem tudta teljesíteni ígéreteit. Franciaország jelenleg egyre rosszabbodó gazdasági helyzettel kénytelen szembenézni: magas költségvetési hiány és államadósság, illetve növekvő munkanélküliség jellemzi. Kérdéses, hogy győzelme után Hollande mennyire lesz képes visszájára fordítani a negatív tendenciákat, illetve hogy az EU motorjaként aposztrofált német-francia tandem működésére milyen hatással lesz az elnökváltás. Hollande eddig nem sok jó pontot szerzett Angela Merkel német kancellárnál, a többi közt azért, mert kilátásba helyezte például a nehezen tető alá hozott, megszorító intézkedéseken alapuló fiskális paktum újratárgyalását.

A Le Monde tudósítása szerint Sarkozy első nyilatkozataiban elfogadta vereségét, majd arra szólította fel pártját (Unió egy Népi Mozgalomért, UMP) hogy maradjon egységes. Ezen felül kijelentette, hogy a júniusi nemzetgyűlési választások kampányát már nem ő fogja vezetni.

A politikai életben Sarkozy-hez képest sokkal tapasztalatlanabb Hollande beiktatását követően nem sokkal diplomáciai képességeit is próbára teheti, hiszen május végén NATO-csúcsra kerül majd sor Chicago-ban, júniusban pedig a G20 Mexikóban tartandó ülésén kell részt vennie.

Hollande vasárnap este győzelmével Francois Mitterand (1981-1995) után az V. Köztársaság második szocialista elnöke lett, Sarkozy pedig Valéry Giscard d’Estaing 1981-es veresége után a második olyan elnök, akit nem választanak újra az első ciklusa után.

A 2012-es elnökválasztás eredményeit hivatalosan csütörtökön hirdetik majd ki, Franciaország új elnökét pedig várhatóan május 15. körül iktatják be. A szocialista politikus azonban valószínűleg már vasárnap estétől egyeztetni fog Angela Merkellel.

Az elnökválasztási kampány lezárultát követően hamarosan újabb kampányra kerül sor; június 10-én és 17-én nemzetgyűlési választásokat is tartanak Franciaországban.