Felpörögtek a kampánygépezetek Írországban

Az elmúlt héten vette hivatalosan kezdetét az EU új fiskális paktumáról szóló, május 31-ére kiírt népszavazást megelőző kampány Írországban. A kormánypártok és a legnagyobb ellenzéki párt, a Fianna Fáil az igenekre, a Sinn Féin és az Egyesült Baloldali Szövetség a nemekre buzdít, miközben az ország továbbra is jelentős gazdasági nehézségekkel küzd.

Ismét ellepték az utcákat a kampányszlogenek, s azon ír lakosok nagy része, akik nem mozdultak ki otthonaikból a postaládájukon keresztül ugyancsak részesei lettek az igenek és nemek küzdelmének. A két kormánypárt, a Fine Gael és az ír Munkáspárt nem kevesebb mint 500 ezer eurót szánt arra, hogy az íreket rávegye a paktum melletti elkötelezettségre. Ennek keretében minden háztulajdonoshoz eljuttott egy információs füzetét, amelyben az új EU-paktumról alkotott tévedéseket igyekeznek eloszlatni. 

Joan Burton szociális védelemért felelős miniszter, a Munkáspárt kampányának vezetője kijelentette; minden egyes választó találkozhat a Fine Gael és a Munkáspárt képviselőivel, akik a szerződés részleteiről „világosan fognak beszélni”. „Én azt a kérdést teszem fel az embereknek: miért utasítanának el egy biztonsági hálót vagy egy biztosítékot arra nézve, hogy az ország újabb alapokhoz juthat?” – tette hozzá a miniszter.

Ezzel egyetértésben szólalt meg Simon Coveney, mezőgazdasági miniszter, a Fine Gael választási igazgatója is, aki az Irish Times-ban is megjelenő szavaiban világossá tette, a paktum nem oldja meg Írország gondjait, ám „egy jelentős lépés a helyes irányba.” Coveney azt is elmondta, a referendum a legközelebbi parlamenti választások előtt a legfontosabb döntésre kéri az íreket, akik nem csupán egy európai paktumról, de legalább annyira államuk jövőjéről szavaznak.

A kormánypártok hálája közepette a legnagyobb ellenzéki párt, a Fianna Fáil is határozottan kiállt a paktum elfogadása mellett. Micheál Martin pártelnök hitet tett amellett, hogy felül kell emelkedni a mindennapi belpolitikai vitákon, mert a fiskális szerződésről szóló népszavazás „alapvető jelentőségű” az ír gazdaság talpraállítása és a munkahelyteremtése szempontjából. „Nem változott abbéli hitünk, hogy a kormány túl félénk volt az európai tárgyalások során és túl sokat várt az oly szükséges növekedésserkentő lépések megtételével, de az ország érdekében a népszavazás kampányában egy oldalon állunk.”

Enda Kenny miniszterelnök bátornak nevezte a Fianna Fáil vezetését, és megköszönte a támogatást. A kormányfő ismét leszögezte, szerinte az „Igen” jelenti a stabil növekedést, amíg a „Nem” aláásná a gazdasági talpra állást, és „teljes zavart” okozna az ország számára. Kenny pénzügyminiszterének azon mondatait is megvédte, miszerint a jövő évi költségvetés is bajba kerülhet az EU szerződés esetleges ír elutasítása esetén. „Ha Írország kimarad az Európai Stabilitási Mechanizmusból, a költségvetés hiánya még sürgősebb lépéseket tenne szükségessé” – jelentette ki a miniszterelnök.

Mindeközben a paktum elutasítását szorgalmazó pártok és csoportok is aktivizálódtak, akik szerint az csupán egyenlő újabb, az országot sújtó megszorításokkal. A Sinn Féin és az Egyesült Baloldali Szövetség képviselői egyaránt azt hirdetik, hogy amennyiben a „Nem” győzedelmeskedik, az arra sarkallhatja az ír kormányt, hogy a reformintézkedések egy részét visszavonják, míg a nemzetközi hitelezők rákényszerülnek a hitelfeltételek enyhítésére.

Gerry Adams, a Sinn Féin elnöke egy élő televíziós vitára is javaslatot tett, ahol szélesebb nyilvánosság előtt szeretné bemutatni azon érveket, amelyek miatt pártja a paktum elfogadása ellen pozícionálja magát.Szerinte ugyanis az új EU-szerződés 6 milliárd eurónyi megszorításra kötelezné Írországot 2015-től, amely által a kormánynak jelentős kiadáscsökkentéseket kellene tennie az egészségügyben és az oktatásban is, amely által az emigráció és a munkanélküliség is nőne. Mindezek mellett a párt szerint a paktum Írország önállóságát is túlzottan aláássa azáltal, hogy az Európai Unió Bírósága akár 160 millió eurós büntetést is kiszabhat az országra annak kötelezettségvállalásának elmaradása esetén. Mindezek mellett arra is rá kíván mutatni a párt, hogy az új francia elnök, Francois Hollande megválasztásával elképzelhető, hogy az ír népszavazás után módosítják a szerződést, amikor az írek már nem tudják módosítani szavazataikat.

Több civil szervezet és közszereplő is beszállt a kampányba. Az ország egyik legjelentősebb nem kormányzati mozgalma, a Szövetség Írországért saját kampányrendezvényt hívott össze, melynek célja az volt, hogy összefogja és megszólaltassa azon civileket, akik a szerződés elfogadásának szükségességében hisznek. Az eseményen az Európai Parlament korábbi elnöke, Pat Cox is szót kapott és elmondhatta, hogy az ország a hitelességét kérdőjelezheti meg a szerződés egy esetleges elutasításával. Ezzel egyetértésben szólalt meg az Ír Gazdaszövetség és az Ír Vállalkozók és Munkáltatók Szövetsége is. Képviselőik egyértelműnek nevezték, hogy az ország érdeke az Igenek győzelme a május 31-i referendumon.