Politikai bojkott az EB-n keresztül

Komoly lépésre szánta el magát a német kormány: amíg nem változnak a Julija Timosenkóval szembeni körülmények, addig a német vezetés távol marad az Európa-bajnokság ukrajnai részétől. A bojkott alól egyedüli kivétel a német belügyminiszter Hans-Peter Friedrich, azonban ő is csak bizonyos feltételekkel hajlandó Ukrajnába utazni. A múlt héten a német szövetségi államfő mondta le májusra tervezett ukrajnai útját, hasonló okokból kifolyólag. Egyes politikusok azonban kifogásolják a német válasz súlyának mértékét.

A Der Spiegel című hetilap értesülései szerint vasárnap Angela Merkel német kancellár arra utasította kormánya minisztereit, hogy maradjanak távol a júniusban kezdődő Európa-bajnokság ukrajnai részétől, ha addig az ukrán hatóságok nem engedik szabadon Julija Timosenkót. Merkel lépésével egyértelműen jelezte kormánya álláspontját az ukrán illetékesek felé a Timosenko-ügyben. A kancellár lépésével egyben az ukrán elnök Viktor Janukovics előtt egy kínálkozó lehetőség nyílt meg: a német nyomásnak engedve ugyanis Kijev lényegesen javítana brüsszeli és berlini megítélésén. Más kérdés, hogy az ukrán elnök nem feltétlenül bólintana rá Timosenko szabadon engedésére, főleg annak fényében, hogy 2004-ben a most börtönben lévő politikus volt az egyik vezéralakja a Janukovics hatalma ellen irányuló ún. narancsos forradalomnak.

A hamburgi lap értesülései szerint egyedül a német belügyminiszter Hans-Peter Friedrich – akit jelen helyzetben sportminiszteri pozíciójában kell elképzelni – képez kivételt Merkel bojkottja alól. Azonban Friedrich az ukrán hatóságok tudtára adta, hogy csak abban az esetben vesz részt a június 13-i Harkovban rendezett Hollandia-Németország találkozón, ha előtte felkeresheti a börtönben lévő Timosenkót. A volt ukrán miniszterelnök április 20-a óta éhségsztrájkot folytat a fogva tartás körülményei ellen tiltakozva. A német fél részéről érkező bojkott azért is bír különös jelentőséggel, mivel Németország válogatottja a csoportmérkőzéseit mind Ukrajnában (Lvov és Harkov) fogja játszani.

Julija Timosenko lánya, Jevgenyija a Frankfurter Allgemeinen Sonntagszeitungnak adott interjújában arra kérte a német kormányt, hogy mentse meg édesanyja életét, mielőtt túl késő lenne. Jevgenyija kijelentette: „… édesanyám és hazám sorsa jelenleg ugyanaz. Ha ő meghal, meghal a demokrácia is.” A német külügyminiszter Guido Westerwelle – szintén az F.A.S. vendégeként – így reagált az ukrán politikussal szembeni bánásmódra: „…a nem megfelelő bánásmódról érkező jelentések teljesen sokkoltak engem… Ukrajna minden jogi és erkölcsi kötelezettségét megszegvén nem biztosította a megfelelő orvosi kezelést.” A német külügyminiszter ismét felajánlotta Kijevnek azt a lehetőséget, hogy végezzék Timosenko gyógykezelését Németországban.

A német „élpolitikusok” közül nem Merkel volt az első, aki nyíltan tiltakozott Timosenkó fogva tartásának körülményei ellen. Múlt héten a német szövetségi államfő Joachim Gauck mondta le a május közepére tervezett közép-európai államfők találkozóját, amelyet Jaltában rendeznének meg. A legnagyobb német ellenzéki párt (SPD) elnöke Sigmar Gabriel helyeselte a német kormány bojkottját, ezzel párhuzamosan kijelentette: „ameddig az ukrán embereket politikai meggyőződésük miatt tarthatnak fogva és bántalmazhatnak, addig nem lehet normális kapcsolatokat kiépíteni ezzel az országgal.”

Voltak olyan német politikusok, akik kevesellték a német fellépést Ukrajna ellen, így például a szász-anhalti kereszténydemokrata belügy- és sportminiszter. Holger Stahlknecht a Mitteldeutschen Zeitungnak adott interjújában így vélekedett: „el kellene gondolkozni azon, hogy Lengyelország mellett nem lenne-e bölcs döntés Ausztriában, vagy Németországban rendezni az EB-t.” Osztotta Stahlknecht véleményét a szabaddemokrata Gudrun Knopp, aki szerint egész egyszerűen el kellene venni Ukrajnától a rendezés jogát, ez ugyanis még „nem lenne túl késő.”