Brüsszel szeme az új adókon

Figyelemmel fogja kísérni az Európai Bizottság a konvergenciaprogramban bejelentett öt új adó bevezetését és alkalmazását – mondták a BruxInfónak brüsszeli tisztviselők, a részletek ismerete nélkül azonban egyelőre nem akartak véleményt mondani arról, hogy az új adónemek sérthetik-e az európai uniós jogszabályokat.

Május végéig nem mond véleményt az Európai Bizottság a Magyarország által hétfőn nyilvánosságra hozott és Brüsszelnek elküldött Széll Kálmán Terv 2.0-ról – válaszolta a BruxInfo kérdésére a testület szóvivője. Olivier Bailly elmondta, a 27 tagállamnak április 30-ig kell elküldenie a rövidtávú gazdaságpolitikai célkitűzéseket tartalmazó konvergenciaprogramot (az euróövezet tagállamai számára stabilitási programot), valamint a versenyképességi intézkedéseket tartalmazó nemzeti reformprogramot.

A szóvivő tájékoztatása szerint a május 11-én bemutatandó tavaszi gazdasági előrejelzésben már a Bizottság figyelembe fogja venni a kormányok terveit és előrejelzéseit, de „május 31. előtt senki ne várjon részletes véleményt a testülettől, akkor teszi ugyanis közzé Brüsszel az országspecifikus ajánlásait” – mondta Olivier Bailly. Nem volt hajlandó válaszolni a szóvivő arra sem, hogy a kabinet által a programban felvázolt költségvetési pálya alapján kikerülhet-e Magyarország idén a túlzott deficiteljárásból.

Az államháztartás átalakítása kapcsán, amely az új bejelentések szerint döntően bevételnövelő lépésekből áll, a program öt új adó bevezetését is előrevetíti. A Bizottság látta az ezzel kapcsolatos sajtóhíreket, de a majdan benyújtandó jogszabályok szövegét egyelőre még nem, ennek megfelelően nem is akart részleteket közölni azok uniós megfeleléséről.

A testület azonban „a Magyarországgal, valamint a szektorális válságadókkal kapcsolatos fokozott figyelem miatt figyelemmel fogja kísérni az adók bevezetését és alkalmazását” – fogalmazott a BruxInfónak egy tisztviselő.

Az adóügyi EU-biztos szóvivője a Bizottság déli sajtótájékoztatóján a BruxInfo kérdésére annyit elmondott, hogy „a telefonadó szemlátomást különbözik attól a telekommunikációs adótól, amelyet kötelezettségszegési eljárás keretében az Európai Bíróság elé utalt a testület”. Emer Traynor utalt arra, hogy ezt az uniós adóügyi és a telekommunikációs jogszabályok alapján is vizsgálni fogják. Úgy tudjuk, egyelőre kérdéses, hogy mely jogszabályok lehetnek a mérvadók, a testület ugyanis még nem tudja, hogy a vállalatokat, az állampolgárokat, vagy éppen a fogyasztást fogja terhelni az adó.

A pénzügyi tranzakciós illetékkel összefüggésben a szóvivő emlékeztetett arra, hogy már több tagországban is érvényben van olyan adó, amely a pénzügyi tranzakciókat terheli. „Sőt, a tagállamok asztalán van a Bizottság javaslata az uniós pénzügyi tranzakciós adóról is, amely harmonizált, uniós megközelítéssel adóztatná meg az európai pénzügyi szektort” – mondta Emer Traynor.

Az energia- és a biztosítási szektor új adójával összefüggésben a szóvivő azt mondta, ezeket a területeket nem fedik le uniós adójogszabályok, tehát itt a tagállamok szabadon vethetnek ki adókat. A szóvivő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy „a tagországoknak ez esetben is biztosítaniuk kell az alapvető jogok érvényesülését és a diszkriminációmentes adóztatást”.

A mezőgazdasági szektor úgynevezett fordított ÁFA-ja „elsőre úgy tűnik, hogy rendben van” – mondta az adóügyi EU-biztos szóvivője, de ennek bevezetéséhez szükséges az Európai Unió jóváhagyása is. A tagországnak először az Európai Bizottságtól kell kérnie a fordított ÁFA alkalmazásának lehetőségét, majd a tagállamokat tömörítő Tanács hagyhatja jóvá a kérést, egyhangú szavazással. Emer Traynor hozzátette, „a gyakorlat azt mutatja, hogy a tagországok általában nem gördítenek akadályokat az ilyen jellegű adók bevezetése elé”.