Államosítják a legnagyobb argentin olajvállalatot

Már régóta várható volt, hogy az argentin kormány államosítani fogja az ország legnagyobb olajvállalatát, a spanyol Repsol leányvállalataként működő YPF-et az elmúlt hónapok vitái miatt. Cristina Fernández de Kirchner elnök most egy újabb lépést tett előre, s a Kongresszus elé terjesztette javaslatát, mely szerint a YPF 51 százalékban állami, 49 százalékban tartományi tulajdonba kerülne.

Argentína hazai kőolaj- és földgázkitermelése az utóbbi hónapokban folyamatosan csökken, azonban a növekvő gazdaság energiaigénye egyre csak fokozódik, mely kritikus helyzetet idéz elő az ország energiaszektorában. A 2010-es év volt a fordulópont, mikor Argentína energiaexportőrből nettó importőrré vált, s közel 10 milliárd dollár értékű behozatalra szorult – történelmében először.

A dél-amerikai ország energiadilemmáit látva nem meglepő, hogy mindenáron kitart például a Falkland-szigetek visszaszerzése (mert bár a szigetek fenntartása Nagy-Britanniának is költséges, a közelben rejlő mélytengeri kőolajtartalékok miatt mégis minden ráfordítást megér) vagy a YPF ellen felhozott kifogások mellett.

Szövevényes háttér

Az utóbbi hónapokban eléggé feszült a viszony az argentin vezetés és a spanyol Repsol helyi olajvállalata, aYPFközött. Az ügy háttere onnan indul, hogy Argentínában a tőkekivitel 2010-hez képest rendkívül jelentősen, 88 százalékkal nőtt 2011-ben, ezért tavaly októberben Cristina Fernández kormánya korlátozta a devizavásárlást. Azonban az ország legnagyobb kőolaj- és gázipari vállalata, aYPFa devizapiaci korlátozások miatt már nem tudott elegendő kőolajat importálni, ennek ellenére a kormányzat az előállítás fokozására szólította fel a vállalatot. Néhány héttel ezelőtt, a patagóniai Chubut tartomány vezetése is felszólította aYPF-et, hogy mutasson be egy tervet az olajkitermelés fokozásáról, mert annak hiányában elveszítheti a tartomány által korábban megadott kétéves koncesszióját.

Ezen felül a Kirchner-kormány további olaj- és gázipari cégekre is nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy azok minél többet fektessen be a kitermelésbe és finomításba, mivel a növekvő import rontja az argentin kereskedelmi mérleget. A YPF-et pedig ezen felül arra is utasították, hogy az elmúlt két év profitját forgassa vissza a cég működtetésébe és a kitermelés fejlesztésébe ahelyett, hogy osztalékot fizetne, vagy repatriálná profitja jelentős hányadát. A spanyol gazdasági válság mélyülését tekintve azonban érthető, hogy a cég inkább kifizette hazai részvényeseit, és más forrásokból merített a fejlesztésekhez.

Azóta hat tartományban (köztük Chubutban is) vonták meg aYPFkitermelési jogát arra hivatkozva, hogy nem teljesítette a 2011. évi befektetési céleredményeket. Emellett az argentin kormány felszólította az országban működő három legnagyobb multinacionális olajvállalatot (YPF, Shell, Esso), hogy csökkentsék a repülőgépek üzemanyagának árát, mivel az 47%-kal meghaladja a normál üzemanyagokét (ez az arány az Egyesült Államokban nem lehet több 2,7%-nál)

Mindenki korszerűsítsen

Körülbelül két héttel ezelőtt Neuquén tartomány is visszavonta a brazil állami olajvállalat, a Petrobras kitermelési jogát a Veta Escondida nevű olajmezőn. A Petrobras nem értett egyet a döntéssel, s azt állította, hogy a koncessziós szerződés feltételeit teljesítve az elmúlt három évben 10 millió dolláros beruházást eszközölt a kitermelési technológiák fejlesztésébe. Neuquén tartomány energiaügyi minisztere szerint azonban a befektetések nem voltak elegendőek, s a területen továbbra sem tártak fel kőolajat a lelőhelyeket. Azonban fontos megjegyezni, hogy mindkét fél tisztában volt azzal, hogy a neuquéni kőolajkincset rendkívül bonyolult és költséges módon lehetne csak felszínre hozni. Néhány nappal később biztató előrelépésnek számított, hogy a Petrobras és az argentin kormány új befektetési lehetőségekről kezdett tárgyalni, igaz más terület vonatkozásában.

Az 1991-ben privatizált, majd 1999-ben a Repsol többségi tulajdonába (mely mára 57,43%-ot jelent) kerülő YPF ellen is a „fő vád” az, hogy nem fordít eleget a fejlesztésekre, a kitermelés korszerűsítésére. A BBC Mundo értesülései szerint Kirchner elnök lépését a cég stratégiai jelentőségével, valamint azzal indokolta, hogy Argentína „az egyetlen latin-amerikai ország, ahol jelenleg nem áll állami irányítás alatt a természeti kincsekkel való gazdálkodás.”

Kérdéses azonban, hogy a törvényhozás esetleges beleegyezése után Argentína hogyan rendezi viszonyát Spanyolországgal, valamint az is, hogy az államosítás mennyiben javítja majd a YPF hatékonyságát, lesz-e elegendő erőforrása a központi költségvetésnek, hogy eszközölje azokat a fejlesztéseket, melyeket a Repsol állítólag elmulasztott.