Egységesítenék az öröklés szabályait

A korábbi uniós törekvések ellenére még mindig jelentős eltérés figyelhető meg az egyes tagállamok öröklésre vonatkozó szabályozásában, annak ellenére, hogy a kérdésnek igen nagy gyakorlati jelentősége van (évente mintegy 450 ezer ilyen ügy van az EU ban, olvasható az unió honlapján), ugyanis ma már elég hétköznapinak mondható, hogy egy adott tagállamban élő személynek más országban is van vagyontárgya, ingatlana.

Azonban a határon átnyúló, adott esetben még vitás helyzetet is eredményező örökösödési ügyek esetén egyértelmű, illetőleg egységes szabályok hiányában előfordulhat, hogy egyszerre több bíróság is eljár(hat) ugyanabban az ügyben és egymással ellentétes döntést hoznak.

Az új szabályozás a problémák és ellentétek feloldása érdekében elsődlegesen azt kívánja meghatározni, hogy az adott ügyben mikor melyik tagállam bíróságának kell eljárnia.

A célul tűzött egységesítés nem előzmények nélküli, 2009. október 14-én a Bizottság már rendeletjavaslatot fogadott el a nemzetközi öröklésre vonatkozó szabályozás egyszerűsítéséről, mely az elhunyt szokásos tartózkodási helye alapján határozta meg az alkalmazandó jogot. A külföldön élő polgárok mindazonáltal tetszés szerint teljes öröklésüket az állampolgárságuk szerinti jog hatáskörébe utalhatták a javaslat szerint. Majd ezt követően 2010. április 20-án Viviane Reding 2010-2014-re vonatkozó cselekvési tervet határozott meg.

Azzal a céllal, hogy segítse a polgárok tájékoztatását az öröklésre vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban, az Európai Unió Közjegyzői Tanácsa – az Európai Bizottság támogatásával – létrehozott egy honlapot: www.successions-europe.eu címen.

„Azok a polgárok, akik élnek azon jogukkal, hogy egy másik tagállamban telepedjenek le, nem mindig tudják könnyen eldönteni, hogy melyik nemzeti jog alkalmazandó örökösödési ügyeikben. Ez a honlap mérföldkőnek számít a polgárok jogaihoz való hozzáférés tekintetében”, mondta el a honlap létrehozásakor Viviane Reding.

Az új javaslat szerint a korábbiakkal ellentétben már az elhunyt állandó lakhelye szerint kellene meghatározni az alkalmazandó jogot és az eljáró bíróságokat, példaként olvasható, hogy egy Franciaországban élő magyar esetében így halála után a francia jogszabályok lennének az irányadók. Abban a tekintetben továbbra sem lenne azonban változás, hogy a végrendelkező az örökösödési ügyek elrendezésekor a származási ország jogát kösse ki.

Az új uniós rendelet másik fontos újítása lenne, hogy létrehozná az európai örökösödési tanúsítványt is, amely egyértelművé tenné a végrendelkező jogi helyzetét, és biztosítaná az örökösök és egyéb érintettek, például hitelezők jogosultságát.

A Parlament egyetért az Európai Bizottság javaslatának fő pontjaival. A jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottság március 1-jén fogadta el Kurt Lechner jelentését a témában, amely néhány ponton azonban még csiszolna a javaslaton. Kurt Lechner véleménye szerint az új szabályok összességében mindenképpen egyértelmű helyzetet teremtenének, könnyen érthetőek, és elkerülhetővé tennék a vitás kérdéseket.

Azok számára, akik származási országukban élnek, az új szabályokkal nem változik majd semmi, függetlenül attól, hogy külföldön is van ingatlanjuk. Azok sorsát ugyanis szintén a származási ország joga lapján rendeznék.

Nagy-Britannia és Írország ebben az esetben is kimaradna a harmonizációból mivel a két ország nem vesz részt az együttműködésben.