A színes forradalmak ellenszerét keresi Moszkva

A 2011. decemberi oroszországi tömegmegmozdulások után sokan latolgatták egy orosz színes forradalom kirobbanásának esélyeit. Most, a Kommerszant értesülései szerint, a „színes forradalmak ellenszerének” keresésére és az Orosz Föderáció közeli külföldi érdekeire esetlegesen veszélyt jelentő jelenségek elemzésére egy szakértői tanácsot állítanak fel a Dumában.

Oroszországot mindeddig elkerülték a komolyabb megmozdulások: kimaradt a színes forradalmak sorából, melyek a kétezres évek közepén végigsöpörtek Kelet-Európa országain, s a decemberi, állítólagos választási csalások elleni sorozattüntetések bár jelentősek voltak, döntő fordulatot nem tudtak elérni. Azonban a „színes forradalmakat”, vagy akár az „arab tavasz” eseményeit látva az orosz vezetés megpróbál elébe menni az esetleges kockázatoknak.

A Kommerszant orosz napilap értesülései szerint a FÁK-térség ügyeiben illetékes parlamenti bizottság alárendeltségében egy konzultációs testületet fognak létrehozni, melynek munkájába a posztszovjet térség kutatására specializálódott orosz intézeteket is bevonják. „A tanács egyik feladata országunk és szövetségeseink érdekeinek védelme lesz” – mondta a létrehozandó testületről Oleg Lebegyev, a FÁK-térség ügyeiben illetékes bizottság helyettes vezetője. A kabinet összeállítását és pontos funkcióit április 12-én fogják megvitatni – írja a Kommerszant.

A lap meg nem nevezett forrásai szerint ez az „ellenforradalmi elme-központ” a színes forradalmakkal kapcsolatos, tematikus kérdéseket tárgyalna, így például vizsgálná a külföldi NGO-k szerepét a színes forradalmak előkészítésében és támogatásában, a modern technológiák felhasználását a megmozdulások szervezésében vagy például a közösségi hálók tömegeket befolyásoló hatását. S éppen így kutatná a forradalmi mozgalmak elleni tevékenység lehetséges módszereit is. 

Ugyanakkor Leonyid Szluckij, a FÁK-térség ügyeiben illetékes bizottság elnöke tagadta a Kommerszant ezen értesüléseit. A tömegtájékoztatási csatornák meg nem nevezett forrásokra hivatkozva ”teljes ostobaságokat” közölnek – közvetítette a képviselő szavait a Mail.ru.  „Ez egy szakértői-konzultációs tanács lesz, nem pedig kihívások kezelésére vagy narancsos fenyegetésekkel való harcra létrehozott testület.”

Szluckij külön kiemelte, hogy a FÁK-ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságnak jelen felállásban alapvető célja és feladata a törvényalkotás, beleértve a feltételekhez kötött eurázsiai integráció folyamatát. „Az integrációval foglalkozunk, nem pedig ellenforradalmisággal.” A tanácsadó testületben tudósok, a FÁK-térség specialistái, jogászok és közgazdászok fognak ülni, akik messze vannak a forradalomtól vagy ellenforradalomtól; a tanács csupán szakértői-jogi bázist ad a bizottságnak – jelentette ki a képviselő.

A posztszovjet térség ügyeivel foglalkozó parlamenti bizottság első helyettes elnöke, Dmitrij Szablin szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a „narancsos fenyegetéssel” való harc egyik Duma-szervnek sem célja, sem feladata; a tanács elsődlegesen a posztszovjet térben az orosz érdekeltségek helyzetének elemzésével és értékelésével fog foglalkozni.

Az orosz közeli külföldi politika átalakítására nem ez az első lépés. Március elején A FÁK-térség és a Külföldön Élő Honfitársak Ügyeinek, illetve a Nemzetközi Humanitárius Együttműködés Föderális Képviselete, azaz a Roszszatrudnyicsesztva élére Konsztantin Koszacsevet nevezték ki, aki nem rejtette véka alá, hogy az ügynökséget hatékony külpolitikai eszközzé szeretné formálni – írja a Kommerszant. A lap által megkérdezett szakértők szerint azonban Moszkva nehézségekbe ütközik a térségben való megjelenés során: Oroszország a nyugati geostratégiai szereplőkkel ellentétben nem vonzó partner. „Ugyanakkor az orosz modell minden hiányossága és defektje ellenére még mindig sokkal előnyösebb, mint az, amit a posztszovjet országok többsége alkalmaz, s ez kihasználható lenne – mondta Fjodor Lukjanov, a Russia in Global Affairs magazin főszerkesztője.