Így népszerűsítenék a minőségi élelmiszereket

Intézményközi vitát kezdeményezett pénteken az Európai Bizottság az agrár-élelmiszerek promócionálásáról és az ilyen típusú élelmiszerekről nyújtandó tájékoztatással kapcsolatos eszközök továbbfejlesztéséről. A reform vonzóbb programok révén nagyobb hatásfok elérését célozza.

Második szakaszába lépett az agrár-élelmiszerek piaci népszerűsítésének 2011. júliusában indult reformja, amikor az Európai Bizottság pénteken közleményt tett közzé az ezt a területet érintő intézkedések hatékonyabbá tételéről, illetve az ezt a célt szolgáló különböző opciókról. A reform egyik meghirdetett célja az európai hozzáadott értékben rejlő lehetőségek eddiginél jobb kihasználása az élelmiszerek exportjának előmozdítása során. Dacian Ciolos jelezte, hogy a közleménnyel megindul a vita az uniós intézmények között a jövőbeni promócinálási politika tartalmi kérdéseiről. A Bizottság ez alapján az év végéig kívánja előterjeszteni jogszabályi javaslatait.

„Az Európai Uniónak jó esélye van gazdaságának dinamizálására és a munkahelyek növelésére a mezőgazdasági és az agrár-élelmiszer termékekből származó előnyök még nagyobb fokú kihasználására az európai és a világpiacon egyaránt. A szektor exportteljesítménye már jelenleg is meghaladja az évi több mint 100 milliárd eurót. Egy egyre nyitottabbá váló világban, az európai mezőgazdaság sikere attól a képességétől is függ, hogy miként tudja erősíteni és fejleszteni a pozícióit. Ennek része egy új célkitűzés a promócionálási politikában és egy valódi közösségi stratégia kidolgozásában a termékeink felhasználásának optimalizálása érdekében” – hangsúlyozta Dacian Ciolos, az EU agrárbiztosa.

A biztos sajtótájékoztatóján arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerek feldolgozása a fő foglalkoztató az agrárszektorban, ami a gazdasági válság ellenére elég jól tartja magát. Úgy vélte, hogy Európa elsősorban a minőségi és a feldolgozott termékek piacán versenyképes a világpiacon.

A közlemény négy témát jelölt meg előzetesen az agrár-élelmiszerek népszerűsítésének tárgyában, amelyekre a leendő jogszabály is választ kell, hogy adjon. Ezek: a tényleges európai hozzáadott érték; a jelenleginél vonzóbb programok nagyobb hatásfokkal; egyszerűbb és hatékonyabb menedzsment; a különböző promócionálási eszközök közötti új szinergiák.

Ciolos emlékeztetett rá, hogy az agrárköltségvetésből jelenleg évente 50 millió eurót fordítanak élelmiszerek piaci népszerűsítésére. Ezen kívül a bor- és a szőlőágazatban is rendelkezésre áll 112 millió euró erre acélra, a zöldség- és gyümölcságazat számára pedig további 35 millió euró. A biztos egy kérdésre válaszolva ugyanakkor közölte, hogy a termékek promócionálására fordítandó kiadások növelése még nem jelentené az agrárbüdzsé megemelését, ehelyett belső átcsoportosításokban kell gondolkodni. Példaként említette, hogy ha a közvetlen jövedelemtámogatásokból akár csak 1 százalékot is levennének, a megtakarításból „többszáz millió eurót lehetne promócionálásra költeni”.

2001 és 2011 között összesen 518 ilyen programot hagytak jóvá, ezek többsége három évre szólt, és 576 millió euró volt az uniós finanszírozás. A promóciós programokat a szabályok értelmében a javasló szervezeteknek társfinanszírozniuk kell és tagállami hozzájárulás is elképzelhető. A tízéves időszakban a programok és a teljes érték 70 százaléka az élelmiszerek EU piacán belüli népszerűsítését célozta, és körülbelül 9 százalékban volt szó multinacionális programokról, amelyeket egyszerre több tagállamban hajtottak végre.