Az erdélyi ifjúsági civil szervezetek felének nincs alkalmazottja, kizárólag önkénteseket foglalkoztatnak, a román ifjúsági szervezetek célorientáltabbak, mint magyar társaik, utóbbiakra inkább a küldetéstudat jellemző – derült ki többek közt az Integratio Alapítvány Erdélyi ifjúsági jelentés című kutatásának hétvégén közzétett előzetes eredményeiből.
Toró Tibor, az esemény főszervezője elmondta: az Erdélyi ifjúsági jelentés célja az erdélyi ifjúsági szféra működésének feltárása és legfontosabb problémáinak és igényeinek bemutatása a támogatáspolitika, célcsoport-mobilizáció és az önkéntesség szempontjából. Egyelőre a kutatás támogatáspolitikai részét dolgozták fel, illetve a fiatalok önkéntes szerepvállalásáról rendelkeznek részeredményekkel. A végeredmény pedig mintegy ötvenoldalas jelentés lesz, amelyet eljuttatnak a döntéshozó szervekhez, intézményekhez és a civil szervezetekhez – írja a Krónika.
Toró Tibor elmondta: az előzetes eredményekből egyelőre az látszik, hogy az ifjúsági szervezetek úgy módosítanák az országos támogatási politikát, hogy az lehetővé tegye számukra, hogy alkalmazottakat vegyenek fel, és a pályázaton elnyert támogatásokat irodafejlesztésre is tudják költeni. Ugyanakkor az is kiderül, hogy az ifjúsági civil szervezetek számára nem teljesen világos az önkéntesség fogalma, egyesek úgy értelmezik, hogy öreg néniknek segítenek a kórházban, mások szerint önkéntes munkát végeznek azzal is, ha részt vesznek a szervezet életében.
Mint kiderült, a az erdélyi ifjúsági szervezetekre jellemző, hogy a pénzügyi forrásaik pályázatokból származnak, ritkán fordul elő, hogy a tagdíjból tesznek szert bevételeik legalább egynegyedére. Általában saját rendezvényeik finanszírozására pályáznak, nem jellemző, hogy olyan programokat szervezzenek, amelyekre van támogatás. A leggyakrabban a helyi és megyei önkormányzatoktól remélnek támogatást a fiatalok, a magyar ifjúsági szervezetek az esetek többségében a Communitas Alapítványhoz és a Bethlen Gábor Alaphoz nyújtanak be pályázatokat.