Kisebbségek hiányában kisebbségi problémák sincsenek

Csehországban a kisebbségek helyzete talán az egyik legrendezettebb a régióban: a nem nemzeti kisebbségeknek sem kell aggódniuk, hogyha jogaik biztosításáról van szó. A jelenlegi helyzet azonban nagyban köszönhető annak, hogy a második világháború után drasztikusan átalakult Csehország etnikai térképe. 1945-ig az ország lakosságának egyharmadát németek alkották, akik igen kiterjedt gazdasági és kulturális életet éltek: a háború után, az új csehszlovák állam a Beneš-dekrétumokkal az ő létüket is ellehetetlenítette, így az állam cseh részén a nagyszámú kisebbség problémáját gyakorlatilag gyökerestől kiirtották. A mai államban a kisszámú nem cseh nemzetiségű csoportoknak ilyen rendcsinálástól nem kell tartaniuk: az állam gondoskodik létükről.

Csehszlovákiában a kisebbségek védelme mind az első, mind a második világháború után jelentős hibákkal bírt: mivel korábban ezen ügyek teljesen egy állam belátására voltak bízva, az elnyomás nagymértékű volt. A magyarság számára a Beneš-dekrétumok hallatán még mindig a felvidéki magyarokat ért borzalmak jutnak az eszébe: igaz, a cseh területtel kapcsolatban a magyarságot nem érintette a második világháború utáni, államot alapjaiban meghatározó dekrétumok egyike: itt nem volt nagy számban magyar tulajdon és lakos, ellenben a 3,5 milliós németséget brutális eszközökkel kiűzték, vagyonát (melyek között gyárkomplexumok is voltak) államosították. A későbbiekben a helyzet javult a kisebbségekre nézve, míg 1989-ben a kisebbségek tanácsának létrehozásáról is határoztak a föderációvá váló államban. A jelenlegi, kisebbségekért felelős szervezet, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa 2001-ben jött létre, és idén január 25-én nyerte el jelenlegi formáját.

Nemzeti Kisebbségek Tanácsa

A nemzeti kisebbségek pontos meghatározására a Tanács létrejötte előtt, már 2001-ben sor került: ezen csoportokat olyan cseh állampolgárok alkotják, akik kulturálisan, nyelvükben, etnikai származásukat és tudatukat tekintve egységet alkotnak. Ezek a kisebbségek történetileg kialakult identitásukat ápolhatják, fenntarthatják, ha cseh állampolgárok maradnak. A Tanácsnak a mindenkori miniszterelnök-helyettes a vezetője: jelenleg Karel Schwarzenberg tölti be ezt a funkciót, az elnökhelyettes pedig valamelyik kisebbség küldötte a Tanácsban. A nemzetiségi küldöttek a 2001-es népszámlálás alapján kerülnek nemzetiségi küldöttek a tanácsba (a tavalyi adatok szerinti átdolgozás még várat magára). Szám szerint: három személyt delegálnak a lengyelek, romák, szlovákok, kettőt a németek, egyet a bolgárok, görögök, horvátok, magyarok, oroszok, ruszinok, szerbek, ukránok. Lássuk kicsit részletesebben ezeket a nemzeti kisebbségeket!

Bolgárok

A balkáni nép tagjai már a XIX. században is jelen voltak Csehországban, akkoriban főleg kertészkedéssel foglalkoztak, akárcsak a hazánkban is élő honfitársaik. A 2001-es népszámlálás szerint körülbelül 4 500 főből áll a bolgár nemzetiség Csehországban. A legnagyobb bolgár szervezet a Bulharský Osvětový Klub, amely a Roden Glas és Balgari folyóiratok kiadásáért felel.

Görögök

A 2001-es népszámláláson körülbelül 3 200 fő vallotta magát görög nemzetiségűnek Csehországban, akiket négy nagyobb szervezet tömörít. Ezen egyesületek főleg kulturális rendezvényeket szerveznek.

Horvátok

Dél-Morvaországban maradt fent a csehországi horvát kisebbség: eredeti letelepedési területük is ez volt: még a XVII. században, védelmi okokból telepítették őket a Habsburg Birodalom keleti határára – őseik azonosak a burgenlandi és a Magyarország nyugati határánál élő horvátok felmenőivel. Az előző népszámlálás szerint 1 500 fő körüli a csehországi horvátok száma, akik önálló szervezettel nem rendelkeznek, de kulturális rendezvények rendezését illetően a mikulovi múzeummal szorosan együttműködnek.

Lengyelek

A csehországi lengyelek 80%-a az országhoz tartozó sziléziai területen él, a két ország között korábban több problémát okozó těšíni körzetben. Számuk az egész országban körülbelül 52 000 főre tehető, emellett mintegy 20 000 lengyel vendégmunkás dolgozik a szomszédos államban. Harminc lengyel egyesület működik Csehországban, ezek közül a két legnagyobb: a Kongres Polaków w Republice Czeskiej, valamint a Polské Kulturně Osvětový Svaz. A csehországi lengyelek négy folyóiratot adnak ki: a Głos ludut, a Zwrotot, 2005-től a Kurier Praskit, és az ifjúsági szervezetek a Nasza Gazetkát. A těšíni körzetben a lengyel nyelvű oktatás is létezik általános és közép-iskolai szinten: több mint 3 000 lengyel tanulhat az anyanyelvén, emellett a templomokban is anyanyelvű istentiszteleteket tartanak. Az itteni lengyelek javarészt evangélikus vallásúak. Csak a kettéosztott Zaolzie területén él egy tömbben nagyszámú lengyel protestáns népesség.

Magyarok

Számottevő magyarság Csehszlovákia létrejöttéig nem élt Csehországban, sőt 1945-ig számuk is elenyésző volt, amikor az erőszakos ki- és áttelepítések miatt több tízezer család került el lakhelyéről a cseh területekre. A 2001-es népszámlálás alapján körülbelül 15 000 magyar élt Csehországban, ez a szám nem tartalmazza a szlovákiai magyar vendégmunkásokat, tanulókat, akik körülbelül ötezren vannak. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (Svaz Maďarů žijících Českých Zemých) 1993 óta magyar nyelvű folyóiratot is ad ki, Prágai Tükör (Pražské Zrcadlo) címmel. A magyar nemzetiségű hallgatóknak Brünnben külön diákköre (Kazinczy Ferenc Diákkör) van, míg a főleg református vallású helyi magyarság számára magyar nyelvű istentiszteletet is tartanak. A katolikus vallású csehországi magyarok számára is elérhető az anyanyelvi templomi igehirdetés.

Németek

A korábbi, közel 3,5 milliós németségből ma alig 39 000 él Csehországban. Jelenleg több kisebb és két nagyobb szervezet gyűjti egybe a németeket. A Shromáždění Němců, amely körülbelül 5800 tagot számlál, ennek 22 zsebszervezete van, valamint a KSONN (Kulturní Shromáždění Občanů Německé Národnosti) körülbelül 2 000 fős létszámmal. Mindkét szervezetnek van, illetve volt saját folyóirata: előbbi a Landes-Zeitungot adja ki, utóbbi 2006-ig adta ki a Prager Volkszeitungot.

Oroszok

Csehország már a Szovjetunió keletkezésekor népszerű volt az elüldözött, menekülő antikommunista oroszok szemében, akik itt telepedtek le. 2001-ben 12 000 ember vallotta magát orosznak Csehországban. Orosz állampolgárságúak is találhatóak Csehországban, körülbelül 5 000 fő. Az orosz nemzetiség főleg a nagyobb városokban (Prága, Brünn, Ostrava) él, azonban a festői Karlovy Varyban is sok orosz találunk: főleg az ottani orosz tulajdonú épületek, vállalkozások dolgozóit. Négy szervezet gyűjti őket egybe.

Romák

Csehországban a 2001-es népszámláláson körülbelül 11 000 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek, számuk azonban ettől lényegesen több, mintegy 300 000 fő lehet. A csehországi romák külön honlapokkal, folyóiratokkal, szervezeteik számára összehívott gyűlésekkel rendelkeznek. A Károly Egyetemen Prágában romológia tanszék, Brünnben a roma kultúra múzeuma működik. A politika színterén a Romská Občanská Iniciativa képviseli érdekeiket. Körülbelül 470 roma szervezet van bejegyezve Csehországban, azonban ezek mintegy 20 százaléka nem működik.

Ruszinok

A csehországi ruszinok főleg a jobb megélhetés miatt költöztek még a két világháború között Csehszlovákia nyugati részébe. Jelenleg számuk elenyésző: alig több, mint ezer fő vallotta magát ruszinnak 2001-ben. Szervezetük, a Společnost Přátel Podkárpátské Rusy viszont a nemzetiség majdnem egészét tagként tarthatja számon. A szervezet működését nemcsak a cseh, illetve az ukrán állam, hanem más ruszin emigráns szervezetek is támogatják az USA-ból vagy Kanadából.

Szerbek

A szerb kisebbség a 2001-es népszámlálás szerint 1 800 főt tehet ki Csehországban, azonban a nagyszámú vendégmunkás miatt tízezren is élhetnek a közép-európai országban. A szerb kisebbséget a Srbské Sdružení Svatého Sáva fogja össze, amely 200 taggal bír. Főleg a szerb kultúra és nyelv ápolását végzik, folyóiratuk a Srbské Slovo.

Szlovákok

Csehországban megközelítőleg 200 000 szlovák nemzetiségű személy lakik, de a sok közös vonás a két nép között, valamint a jobb munkalehetőség Csehországban nagyfokú fluktuációt okoz a korábban egy országot alkotó két állam között. Tizenegy szlovák szervezet van jelenleg Csehországban bejegyezve, a két legnagyobb a Klub Slovenskej Kultúry és az Obec Slovákov v Českej Republike – előbbi 2 600, utóbbi 1 250 fős tagságot tudhat magáénak. Ez a két szervezet adja ki a csehországi szlovákok lapjait, a Listy-t és a Korenet. A szlovák nemzetiségű lakosság között a szlovák nyelvű evangélikus gyülekezet is nagy jelentőséggel bír.

Ukránok

2001-ben több, mint 22 000 ember vallotta magát ukrán nemzetiségűnek a népszámláláson, emellett jelentős még a vendégmunkások száma is, akik többen vannak, mint a cseh állampolgárságú ukránok. Négy ukrán szervezet van bejegyezve Csehországban, a kisebbség számát tekintve meglehetősen alacsony taglétszámokkal. Az ukránoknak 2005 óta saját folyóiratuk jelenik meg, Ukrajinský žurnál címmel.

A cseh állam emellett támogatja a nemzeti kisebbségek kulturális tevékenységeit, akár rendezvényeket szerveznek, akár folyóiratot adnak ki, a kisebbségi csoportok pedig különböző minisztériumokkal (oktatási, kulturális) működnek együtt. Amennyiben egy településen Csehországban eléri a 10 százalékot valamelyik nemzetiségi kisebbség aránya, azon a településen kisebbségi önkormányzatot, 5 százalék esetén nemzetiségi tanácsot alakíthatnak.

Nem elismert nemzetiségek

Közülük a legismertebb a vietnámiak problémája, akik 2001-ben még körülbelül 17 000-en éltek Csehországban, ám a főleg kereskedelemből élő délkelet-ázsiai népcsoport tagjai ma már több, mint 61 ezren élnek a közép-európai országban: jelenleg ők a harmadik legnagyobb kisebbségi csoport a szlovákok és a romák mögött. Legtöbben Prágában, és Cheb városában élnek. A vietnámiak ugyan elérték a 20 000-es létszámot, amely felett már jár nekik a nemzeti kisebbségi státusz, ám mivel nem régóta élnek Csehország területén, a kormány máig nem adta meg nekik ezt az státuszt. Képviselet nélkül nem maradtak, igaz csak regionális szinten vannak küldötteik a nemzetiségi gyűlésekben: ilyen a főváros, Prága.

Az első csehszlovák köztársaság volt a világon talán az első állam, ahol a zsidóságot önálló nemzetiségnek tüntették fel: a lépés mögött azonban politikai húzás volt: az asszimiláns, magyarrá vagy épp németté lett zsidókat le akarták választani a két legnagyobb számú kisebbségről, hogy így csökkentsék a számukat. Ma a csehországi zsidók nem minősülnek nemzetiségnek, hanem kulturális, vallási csoportnak: ugyanolyan mértékben támogatja az állam a tevékenységüket, mint más egyházak működését.