Európa torkán akadt a görög falat

Egy hajszálnyi választja el Görögországot a teljes csődtől – a második mentőcsomagot még nem kapta meg Görögország, de már a harmadikról szólnak a hírek. Az ország miniszterelnöke optimistán azt nyilatkozta, hogy egy év múlva már érezhető lesz a gazdasági növekedés – a Kitekintő ennél sokkal szkeptikusabban látja a helyzetet. Az ország egyes régiói elnéptelenednek, a nagyobb városokban rendszeresen tüntetnek az emberek– a szakadék szélén van a balkáni állam.

Európában általában megnyugodtak a kedélyek, Görögország, ha kis időre is, de megmenekült a biztos államcsődtől a második gigantikus mentőcsomagnak köszönhetően. A Kitekintő korábbi elemzésében részletesen foglalkozott a mentőcsomag szerkezetével és arra a következtetésre jutott, hogy ha megvalósul az elképzelés, akkor még van remény Athén számára. A Financial Times brit napilap értesülései szerint a Görögország megmentését felvázoló nemzetközi mentőakció akár meg is hiúsulhat, ugyanis a hellén ország magánhitelezői nagyon ódzkodnak a görög hitelek tetemes részének elengedésétől.

Az említett hitelezőknek 206 milliárd eurós tartozásuk közel felétől (100 milliárd euró) kell búcsút mondaniuk, annak érdekében, hogy Athén megmeneküljön az összeomlástól. A csütörtöki határidő vészesen közel van, de az európai politikusok nem látják a kellő eltökéltséget több magánhitelező részéről. A gazdasági összeomlás elkerülése érdekében a hitelezők minimum 75 százalékának kellene részt vállalnia a márciusi „swap” részvény-kicserélésben, ellenkező esetben a görög parlament által elfogadott kollektív intézkedés klauzulája léphet életbe. Kollektív intézkedésekkel a részvénytulajdonosok minősített többsége visszamenőlegesen módosíthatja a tartozások lejárati dátumát. A legborúsabb szcenárió akkor következne be, ha a hitelezők 66 százalékánál kevesebben egyeznének bele a részvénycserébe, ebben az esetben még a kollektív intézkedésekkel sem lehetne kikényszeríteni a tranzakció lebonyolítását és a mentőakció kudarcot vallana. Az események ilyen alakulása biztos államcsőd bekövetkeztét vonná maga után. Minden esetre az idő sürgeti a hitelezőket, ugyanis legkésőbb március 13-ig kell lezajlania a részvénycserének, amellyel a részvények nominális értékének 53,5 százalékától esne el a magánhitelezői szféra.

A közel 450 pénzügyi intézményt képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézmény elnöke, Charles Dalara szerint több időre lenne szükségük a magánhitelezőknek, hogy döntsenek a kérdésben. Véleménye szerint számos adminisztratív ok áll a késedelem mögött. Dalara szavai alapján a részvénytulajdonosoknak a példátlan helyzet kialakulása miatt előbb konzultálniuk kell intézményük igazgatói tanácsával és csak ezt követően tudnak majd cselekedni.

A késedelem másik oka az lehet, hogy a hitelezők egy része úgy véli, Görögországnak harmadik nemzetközi mentőcsomagra lenne szüksége talpra állása érdekében. Nem minden ok nélküli ez a kivárásra épülő stratégia.

A France Press és a Spiegel napilapok arról tudósítottak, hogy a hellén államot idáig rendre kisegítő „Trojka”, azaz az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió szerint Athén harmadik mentőcsomagra fog szorulni az eljövendő években. Komoly gyanú merült fel azzal kapcsolatban, hogy a magánpiacok 2015-re sem fognak elegendő hitelt nyújtani Görögországnak. A három intézmény által kiadott jelentésben arra is kitérnek, hogy akár újabb 50 milliárd euróra lenne szüksége Athénnak a második csomag 130 milliárdját követően.

A görög politikusok mindent bevetnek, hogy enyhítsék a kritikus helyzetet, ugyanakkor a piac már nem hisz az elkopott frázisoknak. Lukasz Papadimosz görög kormányfő kifejezetten optimistán nyilatkozott az „In news” görög hírportálnak, a politikus szerint már 2013 közepén láthatóak lesznek a gazdasági növekedés első jelei. „Európa bizalmat szavazott nekünk, most rajtunk a sor, hogy ezt a bizalmat el ne veszítsük” – Papadimosz szerint Brüsszel nem küld költségvetési biztost Athénba, ugyanakkor szigorúbb uniós átvizsgálásokra számíthat a görög államháztartás. A nemzetközi hitelminősítők, mint oly sokszor, most sem bíznak a helyi politikusok bíztató szavaiban, a Standard & Poor’s után a Moody’s is leminősítette Görögország hitelbesorolását. Az új „C-besorolás” már Athén szemmel látható államcsődjét és fizetésképtelenségét vetíti előre.

A görög lakosság életkilátásai továbbra is romlanak. A pénzügyi megszorítások legnagyobb terhét ők viselik, a minimális bér, az egészségügyi biztosítások, a 26 éven aluli munkavállalók fizetése és a közalkalmazottak bére csökken – márciusban ezeket a juttatásokat csorbította a görög parlament annak érdekében, hogy teljesítsék nemzetközi kötelezettségeiket. A tüntetések és sztrájkok után már végletes eszközökhöz is folyamodtak egyes görögök. Komotini észak-görög városban egy nyolc hónappal ezelőtt elbocsátott gyári munkás lőfegyvert rántott volt munkatársaira. A Heleci PLC műanyaggyárban alkalmazott két dolgozót túszul ejtett, valamint három másikat súlyosan megsebesített a görög férfi. A férfi szerint a gyár vezetője 31 ezer euróval tartozott neki. Az incidens nem egyedülálló, egyre több görög próbál öngyilkosságot elkövetni sanyarú helyzete következtében. A görög Etnosz című napilap szerint a válság miatt januárban egy üzletember fejbe lőtte magát, februárban egy fiatal és két munkás próbált önkezével végett vetni életének, egy nő pedig kiskorú gyermekével a tengerbe vetette magát, így próbálva menekülni az éhezés gyötrelmeitől.

A Reuters tényfeltáró anyagban mutatja be Komotini városának hanyatlását. A város költségvetése 2009 óta 40 százalékkal csökkent, a helyi műanyag gyár, amely a település egyik legnagyobb munkaadója, elbocsátotta dolgozóinak harmadát, sok tartósan munkanélküli fiatal szerint a városban már nincs jövő számukra. A szebb napokat is látott városban a hajdani 100 gyár helyett jelenleg már csak hét-nyolc tud fejlődni, további 10 pedig küszködik a válsággal, nyilatkozta egy helyi lakos. A 60 ezer fős lakossággal rendelkező határ menti város fiataljai közül számosan külföldre mennének szerencsét próbálni, az idősek viszont rettegnek munkájuk elvesztése miatt.

Így válik a Balkán valaha leggazdagabb országa csőd szélén tántorgó romhalmazzá, a görög lakosságnak rendesen meg kell húznia a derékszíjat, hogy átvészelje ezeket a vészterhes időszakokat.