Nicolas Sarkozy francia államfő és David Cameron brit miniszterelnök február 17-i párizsi csúcstalálkozóján megállapodássorozat született a két ország között a polgári nukleáris energia terén megvalósítandó együttműködésről. A megállapodások újabb lehetőséget nyitnak az Areva és az EDF (Électricité de France) francia energiavállalatok arra vonatkozó tervei előtt, hogy ún. Európai Nyomottvizes Reaktorok (EPR – European Pressurized Reactor) megépítésében vegyenek részt az Egyesült Királyságban.
Sarkozy és Cameron úgy tűnik egy időre félretették az eurózóna válságával kapcsolatos közelmúltbeli ellentéteiket. A BBC brit közszolgálati televízió hírportálja szerint a brit miniszterelnök a két ország „hihetetlenül szoros, közös érdekekre épülő kapcsolatáról” beszélt, Sarkozy pedig hangsúlyozta, hogy „személyes ellentét soha nem állt fenn” kettejük között.
A csúcstalálkozón született, a polgári nukleáris energia terén végzett együttműködésről szóló megállapodás a brit kormány szerint több mint 500 millió font értékű kereskedelmi ügylet megkötését és mintegy 1500 új brit munkahely megteremtését fogja eredményezni. A felek azt is bejelentették, hogy a két kormány szorosan együttműködik majd a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, hogy „erősítsék a nemzetközi reakcióképességet nukleáris vészhelyzetek esetén, illetve hogy közös együttműködési keretet alakítsanak ki a polgári nukleáris energia terén.” Minderre 11 hónappal a japán fölrendgés és szökőár következtében megsérült fukushimai atomerőmű katasztrófája után került sor.
Miközben Németországban éppen a nukleáris energia visszaszorítása folyik, tavaly júniusban a brit kormány új generációs atomerőművek megépítésének tervét jelentette be, megerősítve, hogy 2025-ig összesen 8 helyszínre terveznek fejlesztéseket. A France 24francia televízió hírportálja szerint a Rolls-Royce brit cég mintegy 400 millió font értékű megrendelésekre számíthat a gépészeti berendezések terén, míg a francia Areva vállalat a nukleáris reaktorok magját fogja biztosítani. Más brit cégek pedig a francia energiavállalattal, az EDF-fel írhatnak alá mintegy 115 millió font értékű megállapodást. Emellett a tervek szerint mind a magán, mind az állami szektorban szorosabb együttműködésre kerülhet sor a két ország között például az oktatás és képzés, a kutatás-fejlesztés, illetve a biztonság terén.
A párizsi találkozóval párhuzamosan a brit parlament felsőházában a lordok egy jelentésben üdvözölték a kormány elköteleződését egy hosszútávú nukleáris stratégia iránt. A felsőházi képviselők szerint a miniszterek végre felismerték az Egyesült Királyság energiabiztonságát illető komoly aggodalmakat.
A nukleáris energia Franciaország áramtermelésének mintegy háromnegyedét teszi ki, ugyanakkor Doug Parr, a Greenpeace egyik munkatársa szerint a szektor népszerűsége már itt is egyre csökken. „Ahelyett, hogy a brit adófizetők pénzét egy hanyatló francia iparág felfuttatására használják, David Cameron-nak a német példát kellene követnie és arra koncentrálnia, hogy az egyre gyorsabban terjeszkedő tiszta energiaágazatokban, például a szél-és napenergia segítségével teremtsen munkahelyeket és gazdasági növekedést” – idézte Parr nyilatkozatát a BBC.
A csúcstalálkozón a nukleáris energia mellett természetesen más témákban is egyeztetett a két politikus. Franciaország és az Egyesült Királyság 2010 óta szoros együttműködést valósít meg a védelempolitika és a védelmi ipar terén, amelynek első komolyabb megnyilvánulása a közös líbiai akció volt. Ennek folytatásaként elkötelezték magukat a katonai műveletek közös parancsnokságának és ellenőrzőközpontjának mielőbbi létrehozása mellett. Ezen kívül folytatódnak a pilóta nélküli felderítő-és vadászrepülőgépek (drone-ok) egy újabb generációjának közös kifejlesztésére vonatkozó tervek is.
Sarkozy és Cameron emellett a szíriai rezsim erőszakos politikáját is elítélte, kifejezve támogatásukat a „Szíria Barátai” nevű csoport hamarosan megrendezésre kerülő tuniszi találkozójával kapcsolatban, ugyanakkor arra intették a szíriai ellenzéki csoportokat, hogy jobban szerveződjenek meg.
Végül Cameron sok sikert is kívánt Sarkozy-nek a közelgő elnökválasztáson, aki a napokban kezdett kampányolni, miután hivatalosan is bejelentette indulási szándékát. Sarkozy szocialista ellenfele, Francois Hollande egyébként továbbra is megelőzi őt a közvéleménykutatásokban.
A baráti hangvételű csúcstalálkozó hátterét illetően fontos kiemelni, hogy a közelmúltban a két ország kapcsolata nem volt teljesen felhőtlen, hiszen többször is nyilvánosan összecsaptak az euróválság kezelését illetően. Az Egyesült Királyság visszautasította a csatlakozást az uniós fiskális paktumhoz, valamint „őrültségnek” nevezte Sarkozy-nek a pénzügyi tranzakciók megadóztatására vonatkozó tervét is.
Szirják Bianka