Tőkés: igazság nélkül nincs megbékélés

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke Komáromban tartott előadást a magyar önrendelkezésről a múlt héten. A Pátria rádió a kisebbségi kérdések európai súlyáról, az autonómiáról és a romániai magyarság számának csökkenéséről is kérdezte a politikust.

Tőkés László elmondása szerint az EU-nak egészen mások a prioritásai, mint amit mi képzelünk róla, ráadásul az Unióba beléptek a jelentős kisebbséggel rendelkező országok is, s ezeknek nem érdekük felszínen tartani a kisebbségi kérdést. „Egyfajta hallgatólagos ignorancia, cinkosság alakul ki azok között, akiket nem érdekel ez az ügy, s akiket nagyon is érint, de hallgatni szeretnének róla“ – magyarázta a Pátria rádiónak azzal kapcsolatban, milyen súlya, lehetőségei vannak a kisebbségi kérdéseknek európai szinten.

„A kisebbségi kérdés, mint sajnos minden konfliktust gerjesztő kérdés a szőnyeg alá kerül, és nem szívesen foglalkoznak velük, legfeljebb akkor, ha már erőszakos cselekményekre kerül sor, és vér folyik. Nagy erőfeszítéseket kell tenni tehát már annak érdekében is, hogy egyáltalán meghallgassanak minket“ – jelentette ki.

Tőkés úgy véli azonban, hogya a kisebbségi kérdés is kinőheti magát, s legalább akkora figyelmet kiválthat majd magának, mint a bevándorlók kérdése a meghatározó nyugati tagállamokban. „Franciaországot vagy Spanyolországot jobban érdekli a beözönlő muszlimok jogai és kérdése, mint a Kelet-Közép-Európában a volt szovjet uralom alatt élt hagyományos kisebbségeknek a sorsa. A dolog azonban nem reménytelen“ – véli Tőkés. Véleménye szerint össze kell fognunk, s előbb felszámolnunk az olyan kommunista örökséget, mint a Benes-dekrétumok esete, s igazságot kell tennünk a múlt dolgaiban. Nem lehet megtakarítani a megbékélésnél az igazságot, mert igazság nélkül nincs megbékélés – jelentette ki.

Autonómia: elképzelhető a megegyezés

Az autonómia kérdésével kapcsolatban Tőkés megjegyezte: a szerb többség arra a belátásra jutott, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény révén bizonyos fokú autonómiát biztosít az országban lévő kisebbségeknek. Példaként említette Olaszországot is, mely ki tudott egyezni a nála jóval kisebb Ausztriával a dél-tiroli autonómiában.

El tudja ezért képzelni, hogy egy olyan magyar-román megegyezés jöjjön létre, mely végképp rendezni tudja ezt a kérdést. Hasonlóan el tudja képzelni ezt Szlovákia esetében is. Az interjúban utalt rá, hogy az ország stabilizálhatja a térség politikai viszonyait, és megerősítheti határait, ha felhagy kisebbségellenes politikájával, és alkalmazza az Andreas Gross-féle jelentés nyomán született Európa Tanács-határozatot, mely az autonómia-formákat konfliktus-megelőző eszköznek nevezi, és kifejezetten ajánlja alkalmazásukat.

„Ne hagyd elveszni…”

Romániában az első népszámlálási eredmények szerint 194 ezerrel csökkent a magyarság száma. Voltak olyan hangok is, melyek a csökkenést az elvándorlásnak, és a kettős állampolgárság intézményének számlájára írták. Tőkés arra a kérdésre, van-e összefüggés a két dolog között, kijelentette: „Véleményem szerint olyan összetett a kérdés, hogy csak abban az esetben lehet összefüggés a kettő között, ha a romló viszonyok együtt hatnak a kettős állampolgárság által teremtett lehetőséggel.” Hozzátette: a közlekedés lehetősége kétirányú, hiszen Magyarországról is százezrek jöhetnek Erdélybe.

Elmondta: olyan korszerű irányzattá és európai értékké vált az úgynevezett mobilitás, hogy Franciaországot majdnem megkövezték, mikor a cigányokat nem engedte szabadon közlekedni az ország területén. „Röghöz kötéssel, egy újfajta jobbágysággal nem tudjuk megkötni a népünket, akkor már inkább öntudatunk révén próbáljunk hatni az emberekre” – magyarázta. Véleménye szerint meg kell győzni a kisebbségi magyarokat, hogy ne hagyják veszni, amiért őseik harcoltak, ne hagyják veszni szülőföldjüket, városaikat, ragaszkodjanak ezekhez az értékekhez. „Ha erre képesek leszünk, akkor kiegyenlítődik a helyzet, és nem kell mesterséges intézkedésekkel elősegíteni vagy gátolni ilyen vagy olyan folyamatokat” – vélte.