Löketet adna Brüsszel a biogazdaságnak

EU-pénzek átirányításával, verseny gerjesztésével és megerősített politikai irányítással adna löketet az Európai Bizottság az uniós biogazdaságnak, amelyről hétfőn fogadott el egy átfogó stratégiát a testület.

Több megújuló erőforráson, és ezek fenntarthatóbb felhasználásán kell alapulnia az európai gazdaságnak – ezt a célt tűzte maga elé az Európai Bizottság abban a stratégiában, amelyet hétfőn fogadott el a biztosi testület. A biogazdasági akcióterv szerint Európának szüksége van több úgynevezett biológiai erőforrásra a biztonságos és egészséges élelmezéshez, megbízhatóbb nyersanyagokhoz és energiához.

A Bizottság indoklása szerint 2050-re 9 milliárdra növekedhet a bolygó lakossága, és ilyen népességnövekedés mellett körülbelül ekkorra jósolják a szakértők a természetes erőforrások kiapadását is.

A javaslatot az innovációért és kutatásfejlesztésért felelős EU-biztos jegyzi, ez is jól illusztrálja, hogy Brüsszel elsősorban innovációs kérdésként értelmezi a biogazdaság jövőjét. Máire Geoghegan-Quinn a stratégia bemutatóján elmondta, Európának és a világnak ki kell találnia, hogyan történjen meg az átmenet egy „kőolaj utáni” korszakba, mivel a megújuló energiaforrások most már nemcsak egy opciót jelentenek, hanem szükségszerűséget.

A fosszilis energiaforrásokról át kell térni a bioenergia-forrásokra – jelezte az ír származású biztos, aki szerint mindennek valóban az innováció lehet a motorja. A cél az, hogy egy modernebb technológiát használó, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású gazdaság jöjjön létre, amelyben a mezőgazdasági, halászati, élelmiszerbiztonsági igények összeegyeztethetők az ipari célú megújulóenergia-felhasználás fenntarthatóságával, a fajok sokszínűségének biztosításával és a környezet védelmével.

Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a hétfőn elfogadott uniós stratégia három pilléren nyugszik. Egyrészt európai uniós források átcsoportosításával helyezne nagyobb hangsúlyt a biogazdaságot érintő kutatásokba. Mindezzel a Bizottság a magánszektort is nagyobb befektetésekre ösztönözné. Megjegyezte, hogy a Bizottság a 2014-2020 közötti hétéves kutatási keretprogram tervezetében 4,5 milliárd eurót javasolt ezekre a célokra. Ez csak az úgynevezett „társadalmi kihívások” fejezetben áll rendelkezésre, de mint mondta, jelentős források állnak rendelkezésre a klímavédelem, a tiszta energiák, és a demográfiai kihívások fejezetekben elkülönített pénzekből is.

A második pillér arról szól, hogy az Európai Bizottság igyekezne piacot teremteni a biogazdaság által előállított termékeknek, és versenyt is gerjeszteni az elérhető árak céljából. Ennek eszköze lehet egységes szabványok lefektetése, címkerendszer, egy egységes európai bioterméklista, valamint különböző gazdasági ösztönzők beépítése a rendszerbe.

A harmadik pillér szerint Brüsszel löketet adna a helyenként döcögő szakági politikai koordinációnak is. A Bizottság első körben létrehozza a Biogazdasági Tanácsot (Bioeconomy Panel), amely a bizottsági szolgálatokat, a tagállamokat és a piaci szereplőket ülteti majd egy asztalhoz. Létrejön emellett a Biogazdasági intézetet (Bioeconomy Observatory), amely a piaci folyamatokat fogja elemezni, és tesz javaslatot új politikai kezdeményezésekre.

Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a biogazdaságot nem most akarja a Bizottság megteremteni, az egy létező, és prosperáló iparág. 2009-ben 2000 milliárd eurós forgalmat bonyolított az Európai Unió a bioalapú termékek gyártásával és kereskedelmével, az ezen a területen működő cégek pedig összesen 22 millió embert, az uniós dolgozók 9 százalékát foglalkoztatják az EU tagországaiban.

Az EU-biztos megjegyezte, hogy Dánia, Finnország, Németország, Írország és Hollandia már rendelkezik saját biogazdasági stratégiával. A testület a tervezetet a jövő keddi versenyképességi tanácsülésen mutatja be a tagállamoknak.