Nem hoz nagy változást az új köztársasági elnök

Teija Tiilikainen, a Finn Külügyi Intézet igazgatója szerint várhatóan nem hoz nagy változást az ország életébe az új finn köztársasági elnök, Sauli Niinistö múlt vasárnapi megválasztása.

A szakértő az MTI-nek úgy nyilatkozott, ennek az a fő oka, hogy Finnországban az államfőnek nincs nagy hatalma, jelenleg inkább már csak a külpolitika alakításában van jelentősebb szerepe. A leköszönő államfő, Tarja Halonen leginkább a globális ügyekre, az ENSZ-re és az emberi jogok tiszteletben tartására helyezte a hangsúlyt elnöksége idején – mondta. Úgy vélte, mivel az új államfő, Sauli Niinistö korábban pénzügyminiszter volt, az ő irányításával lett Finnország az euróövezet tagja, vélhetően inkább országa európai uniós tagságát, az EU-politikát helyezi előtérbe mandátuma alatt.

Teija Tiilikainen felidézte: korábban, a hidegháború alatt az államfőnek nagyobb szerepe volt Finnországban, de azután ahogy megváltozott, „normalizálódott” a nemzetközi környezet, majd Finnország az EU tagállama lett, a parlament jelentősége egyre nőtt, a köztársasági elnöké pedig csökkent.

Az új államfő a legfőbb kormányzó erő, a Nemzeti Koalíciós Párt jelöltje. A koalíciós kormányban igazságügyi, majd pénzügyminiszter volt – emlékeztetett a szakértő. Úgy fogalmazott, nem meglepő, hogy ő kapta a szavazatok többségét az elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában, mivel régóta jól ismert politikus, és a közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy stabil, magas volt a támogatottsága az országban.

A tavaly áprilisi parlamenti választásokon az euroszkeptikus Igazi Finnek párt korábbi hat képviselői helyét 39-re növelte, az elnökválasztáson azonban jelöltjük csak a negyedik helyet érte el, így be sem jutott a második fordulóba.

Ezzel kapcsolatban Teija Tiilikainen úgy vélekedett, az Igazi Finnek tavalyi sikerének oka az volt, hogy az emberek aggódtak az európai gazdasági válság miatt, amiatt, hogy Finnországnak részt kell vállalnia a bajba jutott euróövezeti tagállamok segítésében, ezért megnőtt a támogatottsága az EU-val szemben éles kritikát megfogalmazó pártnak. Az Igazi Finnek jó eredményéhez az is jelentős mértékben hozzájárult, hogy a párt vezetője, Timo Soiniaz igen karizmatikus, magabiztos politikus – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, egy évvel a parlamenti választások után azonban már stabilizálódott a helyzet, az emberek nyugodtabbak, kevésbé aggódnak a gazdasági helyzet miatt, így az Igazi Finnek által hangoztatott érvek veszítettek népszerűségükből. Ezt bizonyítja az is, hogy az elnökválasztás második fordulójába került mindkét jelölt EU-párti politikus – mutatott rá.

Sauli Niinistö nyerte meg vasárnap a finn elnökválasztást, a legfőbb kormányzó erő, a Nemzeti Koalíciós Párt jelöltje a szavazatok 62,6 százalékát szerezte meg. A 63 éves Niinistö irányításával lett Finnország az euróövezet tagja, választási kampányában határozottan védelmébe vette a közös európai valutát.

Finnországban hat évre választják meg az ország államfőjét. A leköszönő elnök, Tarja Halonen két cikluson át volt Finnország elnöke, pozícióját Sauli Niinistö március 1-jén veszi át.